Az előzetest követően végre kijátszhattuk a Pendulo Studios legújabb kalandjátékának végleges változatát is. Vajon megszületett a Runaway-sorozat méltó utódja?

Február elején a hazai forgalmazónak köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy betekintést nyerhessünk a Pendulo Studios legújabb kalandjátékának előzetesébe. A Yesterday címet kapott alkotásról már akkor is jó véleménnyel voltunk, ám a végleges változat megerősített minket abban, hogy a spanyolok továbbra is jó úton járnak. Ugyan a Runaway-sorozattal nevet szerzett alakulattól már a The Next BIG Thing is furcsának hatott, a Yesterday pedig – ha szabad ilyet mondani – még egy lapáttal rátett erre az érzésre, de mivel az irányvonal alapjaiban jó, az alkotás pedig megőrizte a Pendulo Studios játékokra jellemző sajátosságokat, ezért emiatt nem igazán haragudhatunk a készítőkre. Nyilván elmúltak már azok az idők, amikor minden bokorban egy újabb point and click kalandjátékot találhattunk, emiatt pedig nem titkoltan egy kicsit jobban tudtuk szeretni a Yesterday-t, ugyanakkor egy végigjátszást követően ki merjük jelenteni, hogy komolyabb kihívókkal szemben is megállná a helyét a program.

 

Az előzetes esetében már körvonalaztuk előttetek a Yesterday történetét, de elérkezett az idő, hogy alaposabban belemerüljünk a sztoriba, amely New York városába repít minket. A játék egy elég horrorisztikus, sátáni bevezetéssel indít, amelyből megtudjuk, hogy a városban egyre gyakoribbak a hajléktalanok ellen elkövetett bűncselekmények. A hontalanokat azonban nem csak egyszerűen meggyilkolják, hanem a rendőrség szerint elevenen elégetik, így eltűnésüket követően nem sokkal csak elszenesedett holttesteik bukkannak fel a város különböző pontjain. A számtalan bizonyíték dacára a hatóságok teljes mértékben érdektelenek az eseményekkel szemben, azonban feltűnik a színen egy fiú, történetesen a város egyik leggazdagabb családjának sarja, hogy utánanézzen a történteknek és kiderítse mi történik a szerencsétlen hajléktalanokkal. Henry White meglepő módon nem a hírnév, de nem is a jutalom reményében kíván fényt deríteni a bűntényekre, hanem éppen ellenkezőleg, puszta jóságból, Henry ugyanis önkéntes alapon már évek óta segít a hontalanoknak. Amikor azonban elhatározza, hogy fényt derít az eltűntek rejtélyére, még nem tudja, hogy miféle sötét és misztikus kalandba kavarodott. Szerencsére a nyomozás során nagy segítségére lesz a nem éppen eszével hódító Cooper is, akit szintén irányításunk alá vonhatunk a történetben, de a későbbiekben egy John Yesterday is feltűnik az irányítható karakterek sorában, akivel az előzetesben még nem játszhattunk, a végleges verzió esetében azonban igen, és kijelenthető, hogy a sztori egyik kulcsfigurájaként tekinthetünk majd rá. Érdekesség egyébiránt, hogy a történetnek négy alternatív befejezése is létezik, ám a legmeglepőbb ezzel kapcsolatban, hogy ez nem egyszerű kampányfogás, hanem mind a négy végkifejlet esetében komoly izgalmakat jelent!

 

A játékmenettel kapcsolatban nem tudunk lényegesen több újdonságról beszámolni ahhoz képest, mint amit az előzetesben már kiemeltünk. A Yesterday az első pillanatoktól az utolsókig egy fejtörőkre és a történetre kiélezett point and click kalandjáték lesz, amelyben a megoldásra váró feladványok többsége korántsem nevezhető egyszerűnek. Ez természetesen nem szokatlan a Pendulo Studios munkatársaitól, hiszen mindig is híresek voltak arról, hogy néha logikátlan, de legalábbis a megoldásig nem túl egyértelmű fejtörővel pakolják tele játékaikat, amelyektől hemzsegni fog természetesen a Yesterday is. A kampány különféle helyszínein számtalan összegyűjthető és kombinálható tárgyat szedhetünk össze, amelyeknek megtalálásához állandó segítséget igényelhetünk a játéktól, de megtámogathatjuk magunkat abban az esetben is, ha elakadtunk volna egy időre, ilyenkor a program igyekszik szövegesen rávezetni minket arra, hogy mit kellene tennünk. Utóbbit természetesen már csak komoly korlátozások közé szorítva használhatjuk és első végigjátszáskor – több mint 10 óráig is eltarthat – garantáltan többször is rá leszünk majd szorulva a lehetőségre. A játékmenettel kapcsolatban már az előzetes esetében is szóvá tettük és ezúttal is igaz, hogy gyakran kissé nehézkes volt a tárgykombinálás, többször akadt például olyan helyzet, amikor nem sikerült elsőre szétválasztanunk vagy összeszerelnünk valamit. Nagy negatívum ezzel kapcsolatban még, hogy a tárgyegyesítés és kombinálás a legtöbb esetben – még akkor is, ha logikus – nem kivitelezhető vagy túl egyszerű. Amennyiben tehát – valós példa rögtön az első pályáról – egy játéktelefon kagylóját szeretnénk hozzákötni egy igazi telefonhoz, akkor elég csak kiválasztani magát a telefonkagylót, a művelethez elengedhetetlenül fontos szikszalagot azonban már magától adja hozzá a program. Ez ebben a formában – főleg a régi kalandjátékokon edződötteknek – nem lesz túl logikus, hiszen ehhez a művelethez sokan először a szikszalagot használnák fel, ám azzal kezdve a mutatvány biztosan nem fog sikerülni. Ez természetesen csak egy példa volt a sok közül, ugyanakkor nagy általánosságban azért szerencsére nagyon élvezhető minden egyes fejtörő, ennek köszönhetően pedig könnyed és gördülékeny az egész játékmenet.

 

Nem lehetünk ugyanakkor maradéktalanul elégedettek az irányítással! A karakterek már a demó esetében is lomhán mozogtak, gyakran inkább eltűntek és rögtön a kívánt ponton termettek, ha sietős volt a dolgunk, ez azonban 2012-ben nem megengedett még egy kalandjáték esetében sem. Ugyan a játék a klasszikus kettődimenziós hátterek előtt mozgatja a háromdimenziós karaktereket, de sajnos a gördülékeny fejtörők mellett a mozgás miatt gyakran érezzük majd helyenként – főleg a megoldandó feladatok között – mégis belassultnak a játékmenetet. A küllem tekintetében ugyanakkor sikerült nagyot alkotnia a Pendulo Studios csapatának! Az előzeteshez képest egy kicsit szebb, de sokkal inkább egységesebb lett a Yesterday látványvilága, így a végleges változat esetében egy roppant hangulatos, enyhén a képregényekre emlékeztető küllemet tud felmutatni a játék, amelyben – fontos, hogy – direkt olyan minden karakter és tereptárgy, mintha baltával faragták volna. Ezzel a lépésükkel ugyanis a spanyolok azt akarták kifejezni, hogy mennyire hagyománytisztelők, a hátterek és egyebek ugyanis egyértelműen a régi időket fogják felidézni előttünk. A Yesterday kész változatában mindemellett már meghallgathattuk a végleges szinkronokat és egyéb hangeffekteket is, amelyekkel – akárcsak a The Next BIG Thing esetében – ismét nagyot alkottak a spanyolok. A szinkronszínészek ugyanis képesek voltak élettel megtölteni ezt a kissé sötét hangulatú történetet, ami lényegesen élvezetesebbé varázsolja a végeredményt.

 

Ha már szóba került a hangulat, akkor érdemes néhány szót ejteni a Yesterday egyik legnagyszerűbb momentumáról is, ami maga az atmoszféra, valamint az a felfogásmód, amit a Pendulo Studios már évek óta alkalmaz. Ugyan a klasszikus humorral az utolsó Runaway epizód óta alaposan visszavettek, a Yesterday pedig alighanem az egyik legkomolyabb kaland, amit a srácok elkészítettek, de a rájuk jellemző faviccek és utalások szó szerint lépésenként megtalálhatók a történet során. Legyen szó a Csillagok Háborújáról, a Mortal Kombatról, a Lostról vagy éppen a World of Warcraftról, az illetékesek nem kímélnek senkit és semmit sem, így amennyiben megértjük az elrejtett, gyakran fájdalmas és morbid vicceket, nagyon jókat tudunk nevetni a Yesterday történetén, amely egyébiránt a fentebb vázolt alapok után meglepően nagy fordulatokat vesz a későbbiekben és egy olyan fináléval ér véget, amit garantáltan nem fogunk egyhamar elfelejteni.

 

A Yesterday tehát korántsem egy szokatlan point and click kalandjáték, főleg nem a Pendulo Studios csapatától. Ugyan a játékmenetet nézve, az apróságoktól eltekintve nem forradalmasítja meg a stílust, de a jellegzetes fekete humor, a kiforgatott, utalásokkal megpakolt történet és a kisebb fricskák miatt egy olyan, nem titkoltan egy bizonyos érettséget megkövetelő kaland készült a Yesterday cím alatt, ami méltó a spanyolok életművéhez. Habár a srácok nem találták fel a viaszt, ezekben az ínséges időkben – nyilvánvaló hibái ellenére is – feltétel nélkül tudjuk majd szeretni a játékot, amely egyrészről megnyugtatóan régimódi, másrészről viszont mégis ijesztően újszerű lesz. Nem egy Day of the Tentacle, nem is hasonlítható a Runaway-sorozathoz, de az utóbbi évek egyik legérdekesebb kalandjátéka lett a Yesterday, amely egyszerre rendelkezik egyedi képi világgal, fergeteges humorral és elképesztő hangulattal!

 

Értékelés: 8/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás