Oldal kiválasztása

A Múmia: A Sárkánycsászár sírja – Filmkritika

A Múmia: A Sárkánycsászár sírja – Filmkritika

Brendan Fraser, azaz Rick O’Connell ismét összeakasztja a bajszát egy múmiával. Igaz, ezúttal nem Egyiptomban, hanem kicsit keletebbre, Ázsiában kerül galibába az O’Connell család.

Majdnem tíz évvel ezelőtt vitte vászonra Stephen Sommers az első Múmiát, mely friss, üde, lendületes akciójeleneteivel, humoros betéteivel üde színfoltja volt a kalandfilmek sűrű dzsungelében. Természetesen a gyorsan jött siker pillanatok alatt folytatást szült, ami végül egy spin-off "remekművet" is generált, de ezek után már tényleg abban bíztunk, hogy az első rész hírnevének megtépázása után nem óhajt a stúdió újabb részt készíteni. Tévedtünk, ugyanis az Universal Pictures szivarozó, pocakos nagykutyái leadták a rendelést egy harmadik részre, melyben ezúttal Ázsiában kell O’Conneléknek múmiára vadászniuk.

Több mint 2000 évvel ezelőtt Kínát a kegyetlen, félelmet nem ismerő és közel 10 000 fős hadsereggel rendelkező Han császár irányította. Uralma alá hajtotta az összes tartomány uralkodóit, hogy egységes Kínai Birodalmat hozzon létre. A könyörtelen tetteiről ismert császár, aki Sárkánycsászárként is emlegettek rabszolgasorba hajtva népét megépítette a Nagy Falat és miután sikerült totális diktatúrát kiépítenie és irányítania a legfőbb elemeket – tűz, víz, fa, fém – már csak egyetlen egy célja volt: Az örök élet titkának megkaparintása, melyet csak Kína egyik legismertebb boszorkánya, Zijuan ismert. Végül szerelmét megbosszulva, az ármánykodó varázslónő örök álomba küldi a Sárkánycsászárt tízezer harcosával együtt, így váltak hatalmas, néma agyaghadsereggé. Ám amikor az ifjú kalandort, Alex O’Connellt egy trükkel ráveszik, hogy ébressze fel az uralkodót az örök álomból, a merész kis régész kénytelen azok segítségét kérni, akik jobban értenek a feltámadt múmiákhoz, mint ő: a szüleiét.



Stephen Sommers egyéb elfoglaltságai miatt sajnos nem tudta elvállalni a harmadik Múmia rendezését – milyen kár -, így a helyébe egy tapasztalt akciófilmest, azt a Rob Cohent ültette a stúdió, aki korábban az xXx-szel és a Halálos iramban című filmekkel került be a köztudatba. Az úriemberről érdemes tudni, hogy a rendezés előtt antropológiát tanult és különösen érdekli Ázsia és annak történelme, így régi vágyálma vált valóra, amikor a keleti kultúra bölcsőjében forgathatott.

A rendező személyének változása, valamint a helyszín újítása mellett még egy változást is el kellett szenvednie a filmnek. Történetesen Rachel Weisz családi okokra és a gyenge forgatókönyvre hivatkozva inkább nem vállalta be a harmadik részt, így helyére a leginkább a Vészhelyzetből ismer Maria Bello ugrott be, aki ugyan tehetséges színésznőnek tart szerkesztőségünk, most mégis úgy érezzük, hogy Evy-ről kialakult képünket egy pillanat alatt sikerült hazavágnia. Sehol sincs az a bájos hölgy, aki állandó galibába keveredve hívta fel magára a figyelmet, aki az elmúlt két rész egyértelmű humorforrásaként volt jelen. Erről persze nem tehet Bello, ugyanis a forgatókönyv kapásból Arany Málna-díjas nálunk. Ötlettelen és izzadságszagú, a poénok nem sülnek el jól, a színészek szájába rágott mondatokból hiányzik az élet a moziban ülők pedig fapofával követik az eseményeket. És sajnos a gondok már az első perctől fogva kézzel tapinthatóak. Már a film elején elsütött, előző részekre visszakacsintgatós poénokból sejteni lehet, hogy ingerszegény alkotással lesz dolgunk. Pedig ez egy kalandfilm lenne, melyből még az igazi, látványos kaland is kimarad. A CGI nevetséges, a Han császár által kiirtott parasztokból álló múmia hadsereg és az agyaghadsereg küzdelméből alig mutatnak valamit, pedig a film egyik fő mozzanata lenne vagy mi a szösz.

A Múmia – A Sárkánycsászár sírja újabb példája annak, hogyan kell egy amúgy jónak ígérkező alapanyagból pocsék végterméket készíteni. Jó húzásnak bizonyulhatott volna a helyszín és a főgonosz változtatása, de az összecsapott forgatókönyv teljesen hazavágja az egész filmet, amit még Rachel Weisz személye sem mentett volna meg a totális buktától. A film pont úgy roskad össze, ahogy az utolsó jelenetben a Sárkánycsászár birodalma…kártyavárként!

5.6/10

Translate »