Alone in the Dark: Illumination avagy Lámpakapcsolás Szimulátor 2015. Az év legnagyobb csalódása, de nagy esélyekkel indul az évtized fail-je díjra is.

Anno februárban, még a beta tesztelés alatt (ami pre-alphanak is elment volna) már írtam egy cikket, amikor NepTummal közösen próbálkoztunk a játékkal (kevés sikerrel). Ezen a linken elolvashatjátok tapasztalatainkat. Ennek fényében íródik a mostani, végleges termék tesztje.

Akkoriban még bizakodva kitettem a jelzést: „Az előrendelői zárt béta hétvégéjén próbáltuk ki a játékot, ezért semmi sem végleges, és a kiadásig még bármi változhat!”.

Nagyon sok visszajelzés érkezett a játékosoktól mind Steamen, mind a játék fórumában a béta alapján alkotott véleményekből. Február óta már nem kevés idő telt el, de a játék nagyon minimálisat változott. Az egyetlen különbség, hogy már elérhető mind a 4 karakter: Hunter, Witch, Engineer, Priest (amiből szerintem a Hunteren kívül semmi másnak nincs értelme).

Bekerült a játékba egy karakterfejlesztési rendszer. Minden pálya végén XP-t kapunk, azokból szintezhetjük a karakterünket. Ez mind szép és jó, de amire fordíthatjuk, az egyszerűen nevetséges. Vannak common skillek, amik annyit csinálnak, hogy 10-15-20-25%-al csökkentik a képességek erergia szükségletét, növelik a pisztolyunk sebzését és így tovább. Emellett vannak még class skillek is, ami új class képességet ad karakterünknek. A Hunter esetében ez például egy felcsatolható lángszórót és fegyvereket jelent (rajta és az engineer class sörétesén kívül semmi más fegyver nincs, csak a hasznavehetetlen pisztoly).

A játékban 3, azaz három küldetés található. Ezek a Left 4 Dead-hez hasonlóan több kisebb szekcióra vannak bontva, de azok a szekciók is szörnyen vannak megtervezve. Teljesen értelmetlen célok vannak az egyes szakaszokban. Csak egyet említenék és megértitek azonnal mire gondolok: elromlik a lift, akkumulátorokat kell szedni a pályán, azok is véletlenszerűen vannak szétszórva, majd visszavinni a lifthez, hogy tovább mehessünk vele. Ez két sebből is vérzik. Az első probléma, hogy egyszerre csak egy akkumulátort szedhetünk fel és futhatunk teljesen keresztül a pálya egyik végétől a másikig. A másik (amiért abszolút semmi értelme ezeknek), hogy az engineernek egy tesla tekercs van a táskájában. Az miért nem elég erre a célra?

Ez egy co-op játék alapvetően, de amennyiben nincsenek ismerőseid, akivel játszhatod csapatban a játékot, akkor nagyon valószínű, hogy ennyi volt számodra a játék. Egyetlen meccset láttam hostolva, mióta kijött a játék, de amit akkor láttam, teljesen lesokkolt. A ping mutató abszolút használhatatlan: fixen -1 értéket mutat. Ennél többet nem tudok elmondani a többszemélyes részlegről, mert abszolút senki nem játszik vele és kétlem, hogy a játékos bázis valaha is növekedni fog, mivel gyűlnek a videók és bemutatók a játékról, így kevés az esély, hogy az emberek meg fogják megvásárolni.

Összesítve az eddig elmondottakat az Alone in the Dark: Illumination egy szégyenfolt, ami a már egyébként is haldokló franchise koporsójába beleverte az utolsó szöget, ráadásul egy marék földdel is megszórta minden alkalommal, amikor csak elnapolták (mert több ilyen alkalom is volt). Ez a játék tökéletes példája annak, hogy miért volt egészen idáig szükség a Steam pénz visszafizetési funkciójára.

Értékelés: 2/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás