Oldal kiválasztása

A mindenség elmélete – Filmkritika

A mindenség elmélete – Filmkritika
6 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Stephen Hawking a fizika popsztárja. Kerekesszékes alakja és géphangja ikonikussá és a popkultúra részévé vált. Szerepelt már a Star Trekben, az Agymenőkben (The Big Bang Theory) vagy a Simpson családban. Most az életéről készült filmet vetítik a mozik.

Széleskörű népszerűségét az 1988-ban megjelent Az idő rövid története című könyvének köszönheti, amely a téridő elmélet laikusoknak szánt magyarázata. A film készítői egy felhasználóbarát döntéssel nem a tudományos munkásságára koncentráltak, hanem feleségének a házasságukról írt könyvét választották a forgatókönyv alapjául. Ebből rögtön két kevésbé ismert tény derül ki, egyrészt, hogy Hawking nem volt mindig tolókocsihoz kötve, másrészt hogy a tudósoknak is lehet szerelmi életük.

A film a Cambridge-i években kezdődik, amikor Hawking még kissé céltalanul és némileg unatkozva végzi a doktori iskolát és próbálja kitalálni, mi legyen a kutatási területe. Meglepő módon ez utóbbinak ad lendületet, amikor kiderül, mindennapos ügyetlenségei egy ritka betegség, az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) tünetei. Ennek következtében az idegsejtjei folyamatosan pusztulnak és velük az izmai is elsorvadnak, így fokozatosan elveszti mozgási képességét. Az orvosai azt jósolják, hogy még 2,5 éve van hátra az akkor huszonegy éves férfinak. Hawking ennek ellenére folytatja az egyetemet és önirónikus gesztusként az időt választja kutatása témájául. Az eredmény pedig köztudott, bár tolókocsival közlekedik, és számítógép segítségével kommunikál, a januárban 73. születésnapját ünneplő fizikus a betegség diagnosztizálását leghosszabb ideje túlélő ember.

Jane-nel, későbbi feleségével egy egyetemi buli ismerkedik meg. A lány akkor is mellette marad, mikor az ALS-t diagnosztizálják nála, ennek tudatában házasodnak össze. A filmből pedig kiderül, hogy a gyerekek zongoratanára vagy az ápolónő komolyabb veszélyt jelent a házasságukra, mint a betegség.

A mozi kettejük közös történetét mutatja be, nem Stephen van a középpontban, Jane egyenrangú társa. Felicity Jones alakításáról az eredeti Jane Hawking is elismerően nyilatkozott, Eddie Redmayne átalakulása Hawking betegségének előrehaladtával pedig valóban Oscart érdemlő bravúr. A történet az életrajzi filmek megszokott medrében folyó, drámai izgalmaktól mentes, szépen kivitelezett, jól összerakott darab, amit Redmayne alakítása tesz különlegessé. 

Érdekesség az Oscar-jelölések kapcsán, hogy az ugyancsak egy angol tudós, a matematikus Allan Turing életéről szóló Kódjátszmával van versenyben a mozi a legjobb film és a legjobb férfi főszereplő kategóriában is. Ironikus módon a Turinget alakító Benedict Cumberbatch személyesítette meg először a vásznon Hawkingot a BBC 2004-es azonos című filmjében. Mindkét mozi ismeretében azt kell mondjam, hogy a filmek esetén a Kódjátszma, a színészeknél azonban Eddie Redmayne a befutó. Bár Cumberbatch játéka tökéletes, fiatalabb kollégájának teljesítménye talán váratlanságával üt nagyobbat.

Értékelés: 8/10

Translate »