Oldal kiválasztása

Amerika Kapitány: Az első bosszúálló – Filmkritika

Amerika Kapitány: Az első bosszúálló – Filmkritika
9 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

A Marvel jövőre közös filmben ereszti össze jól ismert szuperhőseit, azonban mielőtt együtt lépne fel a világ védelmében Vasember, Thor és a többiek, az igazi patrióta Amerika Kapitány is kapott egy önálló eredettörténetet.

Amerika Kapitány a hőskori képregények egyik legrégebbi alakja, ami nem is meglepő, hiszen a Marvel közel hetven éve szállítja a rajongóknak a második világháború idejében színre lépett szuperhős kalandjait, aki az eltelt évek ellenére gyakorlatilag semmit sem változott. Ugyanazokat a régimódi értékeket képviseli, mint kezdetben, éppen ezért sokkal emberközelibb, és könnyebben elfogadhatóbb, mint mondjuk az északiak istene, Thor, vagy a milliárdos, iszákos nőcsábász, Tony Stark. A film pedig remekül ragadja meg ezt a hangulatot, így az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló egy remek oldschool mozi, melyben nem csak a karakterek lehetnek ismerősök, de az alapszituáció is.

 

Joe Johnston rendező ugyanis nem bajlódott eredeti forgatókönyvvel, egész egyszerűen a klasszikus háborús filmeket vette alapul, melybe behajította karaktereit, akik a jól ismert jó és rossz harcát vívják egymással. Szerencsére Johnston nem csap azonnal a lovak közé, fokozatosan ismerteti meg a főbb szereplőket, így azok céljairól is részletesebb képet kapunk. Mivel ez egy eredettörténet, így megtudhatjuk, mi motiválja Steve Rogers-t, hogy csatlakozzon a hadsereg kötelékéhez, de a német erők képviseletében Johann Schmidt mozgatórugói és komoly fókuszt kapnak. Mindeközben megkapjuk az ilyenkor szokásos szerelmi szálat, némi drámával, és rengeteg akcióval fűszerezve, amit a könnyebb fogyaszthatóság érdekében szellemes betétek kapcsolnak össze.

 

Az Amerika Kapitány azonban szórakoztató mivolta ellenére több ponton is megbicsaklik, nincs igazi kohézió a történet és szereplői között, és amit a film első felében ügyesen felépített a rendező, azt a rossz vágásokkal, kapkodva bemutatott akciókkal, aránytalansággal, és a végső harc lapos tálalásával hamar lerombolja. Mindezek ellenére a Marvel újabb szuperhősös produkciója üde színfoltja az idei felhozatalnak, régi módi hangulata, és az állandó önirónia pont azt szolgálja, hogy ne fulladjon önmaga paródiájává a mozi, melynek végét nem csak a szokásos extra jelenet miatt, hanem az első, igen csak soványka, de valóban felcsigázó Avengers teaser trailer miatt mindenképpen érdemes megvárni.

 

Értékelés: 7/10

Translate »