Sok szó éri manapság oktatási rendszerünket, jómagam is sokat tudnék mesélni, pozitív és negatív dolgokról egyaránt. Azonban egy dolog tagadhatatlan, mindenhol tanultam valami újat és többnyire mindenhol volt egy-egy tanár, akitől megkaptam minden segítséget, hogy az érdeklődési körömnek megfelelő tudást szerezzek. Jelenleg épp a videojátékok és az oktatás témakörében írom a disszertációmat és felmerült a gondolat, hogy talán Téged is, kedves olvasónk, érdekelhet, mikre bukkantam kutatásaim során. Nem tartom magam egy tudatlan embernek, számos eredményes kutatásról is hallottam már, de még így is előkerül egy-egy mostanában befejezett projekt vagy még éppen futó és vizsgált terület, ami engem is meglep.

Ez okból indítjuk hát most útjára oldalunk videojátékokkal foglalkozó, tudományos rovatát, ami ha minden jól megy, akkor hetente fog friss, tudományos alapokon fekvő kutatásokkal és megállapításokkal jelentkezni.

Ha bárkiben kérdés merülne fel a cikkekben állítottakkal kapcsolatban, vagy más véleményen van, esetleg új kutatásokra hívná fel a figyelmünk, sőt, ha saját kutatási eredményei vannak, a kommentelési lehetőség nyitva áll, s mi is nyitottak vagyunk mindenre.

A jelenlegi cikk témája az akciójátékok diszlexiás gyerekekre gyakorolt jótékony hatásával foglalkozik. Felmérések szerint körülbelül a gyerekek 7-10%-a diszlexiás. Ma a diszlexia szó két tagból áll, az egyik a görög eredetű “disz”, amely nehézséget jelöl, a másik a “lexia” a szintén görög eredetű “lexis” szóból, amely “szavakat, beszédet” jelent. Maga a szó egyébiránt egy gyűjtőfogalom, tüneteiben és hátterében sokszor eltérő okok állnak. Előszőr 1885-ban jelent meg egy tudományos értekezésben, akkor még részleges idiotizmusnak hívták a tüneteket, 1896-ban egy angol orvos pedig szóvakságként azonosította. A mai köznyelvben olvasási zavarként ismert.

Azonban a mai megnevezés sem a legpontosabb, ugyanis a diszlexiás gyerekek végül megtanulnak olvasni, csupán a technika és a tanulási folyamat tér el az átlagostól. ,,A hagyományos meghatározás szerint: a diszlexiás gyermek értelmi képességeihez, az iskolában és otthon befektetett gyakorlás mennyiségéhez, módszertani lépésekhez képest feltűnően elmarad az olvasás, írás megtanulásában.” A végletekig leegyszerűsítve olyan embert tekintünk diszlexiásnak, aki lassan és pontatlanul olvas, és a szöveget sem érti meg rendesen.

A diszlexia azonosítására számos módszer fellelhető. Iskolakezdés előtt, mivel a tanulási folyamat még nem kezdődött meg az alábbiakra érdemes figyelni: nehezen különbözteti meg a gyermek a jobb és a bal oldalt, rövid távú emlékezetzavar, szegényes szókincs, szómegtalálási nehézség, kis és nagyobb mozgásokban ügyetlenség. Iskola megkezdése után pedig: lassú olvasási sebesség, pontatlanság, gyakori újrakezdés, ismétlés, rossz helyesírás, betűtévesztés. Azonban fontos megjegyezni, a diszlexia nem betegség és nem is a gyermek tehet róla. Amiről szó van egy másféle információfeldolgozás, ami eltér az átlagtól. Általában a diszlexiás emberekről elmondhatjuk, hogy nem szavakban, hanem képekben gondolkodnak, rendkívül kreatívak és intuitívak, s más területeken kiemelkedő eredeményeket érhetnek el.

Az alábbi képre kattintva ti is kipróbálhatjátok, megközelítőleg milyen érzés lehet diszlexiásan olvasni:

A videojátékok azonban – ráadásul a továbbra is sokat kritizált akciójátékok – rengeteget segíthetnek a diszlexiában szenvedő gyermek fejlődésében is. A Current Biology-ban megjelent kutatás során két diszlexiában szenvedő gyermekcsoportot vizsgáltak (Franceschini–Gori–Ruffino–Viola–Molteni–Facoetti 2013). Az egyik csoport 9 alkalmon keresztül napi 80 percet játszott, míg a másik csoport hagyományos kezeléseket kapott. Az eredmény szerint a játékosok olvasási sebessége úgy, hogy az nem ment a pontosság rovására, sokkal jobb fejlődést ért el, mint arra a spontán olvasással vagy tradicionális kezelésekkel sor kerülhetett volna. A kutatás során felfedezték, hogy a játékosok figyelemmel kapcsolatos képességei is fejlődtek, és ezek direkt módon fordíthatóak a diszlexiás gyermekek kezelésére, így egy új, szórakoztatóbb módját hozva a gyógyításnak.

A kutatás teljes anyagát ide kattintva érhetitek el.

Angolul jól tudok az alábbi oldalon megtapasztalhatják, milyen diszlexiásként olvasni vagy írni.

(Írásnál próbáljunk meg a másik kezünkkel írni, ráadásul gyorsan. Nagyjából ilyen nehézségekkel szembesülnek a diszlexiás emberek.)

Az alábbi példa jól mutatja, hogy milyen érzés diszlexiásként olvasni.

 

A cikkhez felhasznált anyagok és javasolt irodalmak:

  • Alan Beaton (14 October 2004). Dyslexia, Reading and the Brain: A Sourcebook of Psychological and Biological Research. Psychology Press. ISBN 978-1-135-42275-2.
  • Gál Judit – Diszlexia, a tanulási zavarok egy formája, Elérhető: http://www.diszlexia.info/dislzavaregyform.htm
  • Ramus, F; Altarelli, I; Jednoróg, K; Zhao, J; di Covella, LS (7 August 2017). “Neuroanatomy of developmental dyslexia: pitfalls and promise.”. Neuroscience and biobehavioral reviews.

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás