A The Room még 2012-ben jelent meg és akkor még kizárólag a mobiltelefonokon volt elérhető. Azóta számos díjat, köztük a legjobb angol játéknak járót is bezsebelte, így érthető okokból a fejlesztők szerették volna tovább bővíteni játékosaik számát, így a jelenlegi konzolok mellett most már Nintendo Switch-re is átportolták programot.

A játék a puzzle-elemek széles tárházát sorakoztatja fel, a különféle zárak, szöveges és számos fejtörők, különböző mozgatható és rejtett objektumok jól átgondolt egymásra pakolgatásával. Ehhez jön még egy kellően hátborzongató atmoszféra egy sötét szobával és egy érdekes történettel, amit a különböző kinyitásra váró dobozokban található levelekből építhetünk fel magunknak. Az irányítás meglehetősen egyszerű, lényegében az asztalon található doboz forgatásából és a vele való interakcióból áll a dolog. Handheld módban játszva érintőképernyővel is dolgozhatunk, ilyenkor kizárólag a mobilról is ismerős ujjmozdulatokat alkalmazzok kicsinyítésre, nagyításra, mozgatásra. Ha azonban ez a megoldás nem szimpatikus, maradhatunk a kontrollerek használatánál is. Mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya, azonban kényelmileg inkább a handheld mód van hátrányban. Egy kézzel fogva a switchet böködni nem biztos, hogy a legbiztonságosabb, ráadásul az érintőképernyő sokszor nem úgy reagál, ahogy azt szeretnénk.

Az adott szobák nehézsége is remekül lett belőve. Folyamatosan nehezedik a játék, de sosem annyira, hogy elvegye a kedvünket a vizsgálódástól, ráadásul ha végérvényesen megakadunk, még apró segítségeket is kaphatunk. Sajnos azonban ezek igénybevételét nem bünteti a játék, így egy idő után sajnos automatikussá is tud válni eme mechanika használata, ami nem szerencsés. Ugyanis segítség nélkül megoldani egy feladatot sokkal nagyobb „Ez az! Megcsináltam!” érzést vált ki, mint bármelyik mai puzzle játék során. Ez pedig valljuk be, jó dolog.

Vizuális téren a The Room semmi különlegességgel nem szolgál. A játék pofásan néz ki, de maga a témaválasztás nem igazán teszi kihívás elé a fejlesztőket, viszont a részletek pont annyira vannak a helyükön, hogy simán el tudunk veszni az apró részletekben, hogy egyre javuló megfigyelőképességünk kiszúrja az eltéréseket és fontosabb pontokat. Nem szokásom, de muszáj kiemelnem, hogy hangok terén is jól teljesít a játék. Míg többnyire csak távoli nyikorgásokat hallunk, sokszor feszültségkeltő, sötétebb dallamok, vagy a figyelmünket elterelő suttogások is becsúsznak a képbe. Ezek épp eleget dobnak a hangulaton ahhoz, hogy különböző puzzle elemek fejtegetése ne fulladjon monoton unalomba.

Összességében remekül elvoltam a The Room-mal bár csak kis adagokban jutottam a végére. Nem túl hosszú, de nem is rövid játék, idő tekintetében pedig mindenképp egyénre szabott. Míg Sherlock Holmes-nak valószínűleg csak a töltési idők töltenék ki az erejét, nekünk földi halandóknak egy-egy doboz – segítség nélkül – képes hosszú perceket, ha nem órákat igénybe venni. Ennyire kifinomult puzzle-játékhoz azonban remekül passzol a körülbelül 3-4000 forintos árcédula és a switch hordozhatósága is. Műfajában mindenképp egy egyedi és kiemelkedő alkotással találkozunk, amit a kicsit nehézkes irányítás se tud tönkre tenni.

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás