Oldal kiválasztása

Might & Magic Heroes VII – Játékteszt

Might & Magic Heroes VII – Játékteszt

Bizonyára már mindenki találkozott a Might and Magic széria valamelyik darabjával, de legemlékezetesebb mind közül a M&M Heroes III volt. A kérdés, hogy az előd babérjaira tud-e törni az új vagy pedig lefele irányuló tendenciát mutat, mint a CoD széria?

A játék készítői már az elején leszegezték, hogy szeretnének visszatérni kicsit a Heroes III-hoz, visszahozni a régi élményt, és azt kicsit megújítani, de mennyire is sikerült ez? A játékmenet teljes mértékben visszatért a Heroes III-hoz, ami jó, de egyben rossz is. Hiszen mindenki, aki játszott vele oda-vissza kivitte már nem egyszer, tehát a veteránoknak a fő kérdés, hogy mi újat tud mutatni a játék? Természetesen nem egy felújított változata teljes mértékben a háromnak, de mégis az újítások a játékmenetben semmi különösebbet nem hoznak.

Akkor mégis mitől elfogadható a játék és van létjogosultsága? Egyrészt vissza hozza ténylegesen a régi élményt, és egy nosztalgikus érzetet ad mellé egy jobb grafikai motor alatt. Másrészt a sztori is teljesen új, a hős fejlesztési rendszere is tud újat mutatni, mégse olyan zűrzavaros, mint a hatodik rész esetében. Harmadrészt nagyon jó lehetőség az újaknak ezzel a darabbal ismerkedni, hiszen a játék szép és mégis a régi hangulatot idézi.

Na de nézzük meg kicsit részletesebben a játék elemeit. A kampány mód történet mesélése érdekes, mivel egy kerekasztalnál ül karakterünk és a tanácsosai veszik körbe, akik elmesélnek egy-egy történetet. Ebben még nem is lenne semmi pláne, de minden történetet, amit elmesélnek, mi magunk is átéljük, mert az adott történet szereplőivel kell végig játszanunk a történetet. A dialógusok érdekesek, a történet kiváló, de a szinkronmunkával néhol vannak problémák. Nagyon sokszor egyhangú és vonatott, de persze ez csak kicsit vesz el az élményből.

A grafika nekem személy szerint nagyon tetszik. A tájak szépek, a kidolgozások is jók és nem is akad be. A karakterek megrajzolása is eltér a meseszerűtől, és visszatér a picit realisztikusabbhoz. Az animációk a lények esetén szintén jók lettek, kellően részletes a kidolgozásuk is egy stratégiai játékhoz képest. Viszont a nagy szálka az egész játékban az, hogy az egyes átvezetőket elég érdekes módon valósították meg. Amikor a történetet mesélik a tanácsadóink, akkor azt merev arccal, szájmozgás nélkül teszik. Így csak egy sima állóképet kapunk.

A csaták harcrendszere változatlan maradt. A csaták elején lepakolgathatjuk a lényeinket, majd körökre osztott harcrendszerben mérjük össze erőnket az ellennel. Minden körben egyszer támadhatunk vagy varázsolhatunk a hősünkkel, ezzel támogatva a haderőnket. A csaták pályája a környezet alapján generált, így olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket az előny megszerzése érdekében felhasználhatunk. Például a közelharci egységeinket bebujtathatjuk fedezékbe, így a távolsági egységek kisebbet sebeznek rájuk.

A játék továbbra is több elemet tartalmaz minden csatánál: a morált, a szerencsét, a manát, kritikus sebzést és a lényeink lépés számát. Ezeket különböző varázslatokkal tudjuk befolyásolni, illetve a hősünknek nem csak képességei vannak, amiket fejleszthetünk, hanem különböző tárgyakat gyűjthetünk a hősünknek, amik felszerelésével más-más bónuszokat kapunk. Ez lehet olyan, mely a csatában érvényesül, de lehet külső hatás is (pl.: több lépés szám a hősünknek, plusz nyersanyag stb.).

A játék maga szintén körökre osztott, egy körben adott egységnyit haladhatunk a hősünkkel, építhetünk a bázisunkban és nyersanyagot kapunk. Minden körben az adott lépési egységen túl nem léphetünk a hőssel, a bázison csak egy dolgot építhetünk. Az egységek pedig 7 kör után „termelődnek” (azaz egy hét), ezután a várunkban vehetjük meg őket. Újdonság viszont a karaván, mellyel az egységeket a hős után küldhetjük, így nem kell minden héten vissza menni a bázisra értük. Ami újítás még, az a hidak rendszere. Egyes területekre csak ezen keresztül juthatunk el. Ezeket sokszor újra kell építenünk, viszont ha jön az ellenfelünk akár le is bonthatjuk őket, ezzel megnehezítve az átjutást a területünkre.

A hősünknek egy bázis ostromolásakor alapvetően van egy hozzá rendelt ostrom egysége, mely minden kör elején rongálja a vár falát. Ezzel szemben a várfal is fejleszthető, mely akár egy bizonyos szint után „vissza is támad”, ezzel sebezve a támadó erőt. Illetve helyőrség is toborozható, mely nem foglalja a helyet a hősünknél, hanem a bázis elemét képezi, viszont így támadáskor nagyobb erőkkel tudunk hárítani. Ezen felül lehet szerezni harci egységeket, melyek a sima csaták esetén segítik az egységeinket.

Összességében a játék nem hoz sok újat. A történet jó és érdekes, de a játék menetén nem sokat változtat, így ott csak a nosztalgia marad meg nekünk. Ebből adódóan az új játékosoknak erősen ajánlott, mivel teljes mértékben átadja a Heroes III hangulatát egy szebb köntösben. A veteránok nem sok újat fognak benne találni, de nosztalgiának kiváló. Ismét egy kiváló darab, hogy barátainkkal játszva akár egy komplett délutánt is elüssünk. Az ára kissé magas, de érdemes talán várni kicsit, mert biztos vagyok benne, hogy még csökkeni fog. 

Értékelés: 7/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás

Translate »