A Rayman Legends készítőinek új játéka a szinte már közhelyesnek mondható második világháború helyett most az első világháborút idézi fel, és teszi ezt egy férfiembert is megríkató történettel.

A Valiant Hearts: The Great War egy felüdítően új típusú játék, ami inkább a csatában részt vevő személyek egyéni sorsát mutatja be, mintsem a szokványos lövöldözéses vérontást. A játék egy 1914-1918 között játszódó 2D-s side-scroller puzzle, amit a UbiArt Framework motor hajt, és elképesztő látványvilágot biztosít hozzá. Kézzel rajzolt, képregényszerű világa bámulatos részletességgel mutatja be a színhelyeket, legyen az akár egy vicces, zenés autós üldözés, vagy a frontvonalban elesett katonák hullái.

A játék során 4 különböző karaktert irányíthatunk: Emile-t, a francia gazdát, aki hadifogságba kerül a veje keresése során; Karlt, aki Emile veje; Freddie-t, az amerikai katonát, aki felesége gyilkosain szeretne bosszút állni; Anát, aki egy belga nővér, és az édesapját szeretné kiszabadítani fogságából. És persze nem szabad kihagyni a felsorolásból a történet során hozzánk szegülő nagyon intelligens kutyát, Waltot, akinek nagy szerepe lesz az előttünk álló logikai feladatok megoldásában.

Azt sajnos meg kell hagyni, hogy a játék előrehaladtával kicsit repetitívnek tűnhetnek ezek a feladatok, mert nagyrészt karok húzogatásából, szelepek elforgatásából és az MMO-k lótifuti küldetéseire hasonlító tárgyhordozgatásból állnak. De félreértés ne essék, ez a legkevésbé sem töri meg a játékmenetet. A feladatok egyre nehezebbek és összetettebbek lesznek, ahogy a fejezetekben előrehaladunk, de amennyiben kifogna rajtunk egy-két feladat, a játék segítséget nyújt számunkra kis, képes leírásokkal (amennyiben szükségesnek tartjuk). A nagyon lusta játékosoknak is sajnos gondolkodniuk kell majd a feladatokon, mert csak meghatározott idő elteltével ad további segítséget a játék.

Ahogyan az a játék előzetesében is látszik, a készítők egy teljesen más, a divatos lövöldözős játékok mértéktelen gyilkolásától eltérő világot szeretnének elénk tárni. Az átlagemberek történetét próbálják nekünk bemutatni mindkét háborús fél oldaláról. Meglepő intenzitással vált a színterek, időpontok és karakterek között, és olyan mély érzelmeket jelenít meg, amit eddig nem sok játékban láthattunk. Az események során nem alakít ki a játék „jó” és „gonosz” szerepeket a karakterek vagy nemzetiségük köré (még talán azt is mondhatnánk, hogy mindkét felet épp olyan „gonoszként” mutatja be), egyedül csak Baron Von Dorf karakterét láthatjuk Freddie bosszújának tárgyaként.

Nagyon fontos kiemelni, hogy bármit, amit a játék során látunk, arról a menüben fényképeket és történelmi háttér-információkat találhatunk. Nagyon megdöbbentő dolog látni az eredeti fényképeket, és „végigjátszani” ugyanazokat az eseményeket. A játék során gyűjthető tárgyakat is találunk szétszórva az egyes helyszíneken, amik még tovább bővítik a háborús ismereteinket. Ez az a plusz, amitől a Valiant Hearts már nem csak egy kis képregényszerű kalandjáték lesz, hanem egy történelmi ismeretekkel teli élmény, amivel esetleg csak a múzeumokban találkozhatnánk.

Aki egy kis történelmi betekintésre vágyik, annak mindenképpen ajánlatos legalább egy próbát adni a játéknak, de aki a kifinomult történetek és karakterek szerelmese, annak mindenképpen kötelező darab. A játék mechanikáját tekintve akadnak némi kifogásolni való dolgok, de a magával ragadó mély történet és a lenyűgöző képvilág szerintem feledtetni tudja ezeket a hibákat.

Értékelés: 8/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás