Oldal kiválasztása

Astro Boy – Filmkritika

Astro Boy – Filmkritika

Újabb animációs film került a mozikba, mely ezúttal egy 1963-as anime sorozatot remake-el. Futurisztikus környezet, az elfogadás keresése, humor és persze az elmaradhatatlan családi üzenet, ez az Astro Boy.

Napjainkban egyre nagyobb divat az ötlettelen filmkészítők körében a már jól ismert és népszerű filmek újraforgatása, aktualizált történettel és látványvilággal. Elég csak megnézni a jövőre bejelentett filmek listáját, aminek nem elhanyagolható része remake lesz, mint például a Nightmare on the Elm Street. Jelen cikkem tárgya is ezen filmek közé tartozik, annyi különbséggel, hogy az animáció műfajába tartozik, és nem is igazán magát a sorozatot, hanem inkább Tezuka Osamu 1952-es eredeti mangáját dolgozza fel.
 
A film története röviden összefoglalva a következő: a távoli jövőben, Metro Cityben járunk, mely egy lebegő város. Több mint száz éve élnek itt a kiváltságosok, akiknek a mindennapi életét robotok könnyítik meg, elvégezve az alantasabb munkákat, elsődleges feladatuk az emberek kényelmének biztosítása. Mint az lenni szokott, az emberek nem tartják többre őket, mint bármilyen háztartási eszközt, ezért ha egy robot elromlik, megy a kukába és onnan pedig a felszínre. Ebben a városban a robotika vezető tudósa Dr. Tenma, aki az elnök kérésére épít egy elpusztíthatatlan és szupererős harci robotot, melyet egy meteoritból kinyert kék energiával akar üzemeltetni. Az elnök viszont a roppant instabil és veszélyes piros energiát rakatja a robotba, aki ettől megvadul és tombolni kezd. Nagy nehezen sikerül megállítani, ám ennek ára van: Dr. Tenma kisfia, Toby beszökött apja munkahelyére, hogy láthassa a tesztet, de sajnos ez az életébe kerül. Tenma a legmodernebb technológia és a kék energia felhasználásával létrehozza Toby tökéletes mását, annak betáplált emlékeivel. Azonban ez a Toby nem azonos elveszett fiával, így meg akar szabadulni tőle, ráadásul az elnök is rá vadászik az energiaforrás miatt. Toby végül a felszínen köt ki, ahol gyerekkel találkozik, és Astro néven beilleszkedik közéjük, elrejtve valódi énjét. De persze a nyugalomnak hamar vége szakad, és Astro feladata hirtelen Metro City és újdonsült barátai életének megmentése lesz.
 
Nem szeretném, hogy valaki bugyuta gyerekmesének higgye a filmet, mert nem az. Persze a célközönség a gyerkőcök, viszont a felnőtteknek is kellemes szórakozást nyújt Astro kalandja. Ez köszönhető a szerethető karaktereknek, a jól megírt párbeszédeknek és a sziporkázó humornak. Bizony, humor is akad, ami szerencsére nem a „nekimegy a karakter a falnak és elesik” típusú, hanem verbális és minimális képi humor váltja egymást a film másfél órája alatt. Akadnak humoros mellékszereplők (a robotforradalmárok és az ablakmosók, na és persze Kuka), nem sokat szerepelnek, de akkor garantáltan megmosolyogtatják a nézőket. Akadnak utalások is más művekre, pl. Asimov is kap egy kikacsintást, amiért hatalmas piros pont a készítőknek. Persze a kötelező dráma is megvan, ugye Astro őrlődése a két világ között, vagy pedig a Tenmával való viszonya, amit a készítők nem vittek túlzásba, hanem pont a megfelelő adagban adagolták.
 
A történet nem bonyolult, viszont jól sikerült, csak néhol túl sablonos és kiszámítható, ez viszont az ifjabb korosztálynak nem fog feltűnni. A karakterek is jól kidolgozottak, egyikük sem papírmasé figura, viszont némelyikük tipikusan sablonkarakter. Érdemes még megemlíteni a látványvilágot is, mely egy animációs filmnél eléggé kritikus pont. Senki ne várjon Pixar-féle látványorgiát, ugyanis az Imagi Studios grafikusai nagyszerűen keverték az egyszerű rajzfilmes stílust a modern technikával. Az összhatás megnyerő lett. Ami kicsit zavaró volt, hogy az eredeti mangából átvett karakterek (pl. Dr. Elefun) rajzfilmesebb megvalósítása néha elütött az új karakterekétől (pl. Cora).
 
Megemlíteném még a szinkront, amitől bevallom, én nagyon tartottam, de szerencsére pozitívan csalódtam. A szinkronszínészek jól teljesítenek, és Astro hangja sem az nyálas kisfiús hang lett, mint ami megszokott a magyar szinkronban. Nincsenek teljesen fölösleges „menő” szavak, ami valahogy mániája a magyar fordítóknak. Egyedül nekem Józsa Imre (Dr. Tenma) lógott ki kicsit a sorból, valamiért nem illett a hangja a karakterhez. A jól sikerült magyar szinkron mellett én azért megemlíteném az eredeti szereplőgárdát, mivel akadnak egész nagy nevek is közöttük. Astrót Freddie Highmore szólaltatja meg, a narrátor Charlize Theron hanján szól hozzánk (Monster, Az ördög ügyvédje), Corának a bájos Kristen Bell adja a hangját, Tenmának Nicholas Cage, Dr. Elefunnak Bill Nighy és Sam elnöknek pedig maga Donald Shuterland, sőt, néhány mondat erejéig Samuel L. Jacksont is hallhatjuk.
 
Összességében tehát egy kicsit sablonos, de nagyon szerethető film lett az Astro Boy, mely inkább való a gyerekeknek, mint a Fel! Személy szerint engem teljesen magával ragadott a hangulat és a történet, ezért bátran ajánlom kiváló családi szórakozásnak, a kicsiknek és a nagyoknak is.

 

Értékelés: 7/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás

Translate »