The 90’S: Indiana Jones lányának megszületése
6 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
Az első Tomb Raider megjelenésekor alig múltam el hat éves és az első rész így nekem nagyon sokáig ki is maradt. Mivel akkoriban nem volt elterjedt az internethasználat, a legtöbb játékos újságokból tájékozódhatott a különféle megjelenésekről. Hat évesen azonban a világomról is alig tudtam, hát még az olvasás milyen közel állt hozzám, így egy ideig ez a cím bőven el is került engem. Mivel hozzánk a Playstation 7-8 éves korom környékén látogatott el, ezért én mindenféle felvezetés nélkül a második Tomb Raider játékkal kezdtem és félve merem leírni, de nekem az első rész végigjátszása ki is maradt mind a mai napig. Ennek fényében számomra az örök klasszikus Tomb Raider a második rész lett, s egy levegővétellel tudnám darálni a különböző emlékezetes helyszíneket és pontokat, ahol órákig szívtam a fogam, mire túljutottam.
Pedig az első rész is kiváló játék volt a maga idejében. Magát a fejlesztést 1993-ban kezdte a Core Design nevű stúdió. Ma már szinte elképzelhetetlen, de mindössze hat ember dolgozott a játékon, köztük Toby Gard, akire Lara Croft megalkotásáért emlékezhet a nagyérdemű. Kevesen tudják, de Lara eredetileg pasinak indult, azonban Toby elképzelése szerint a játékosok választhattak volna egy női karaktert is, így készült el Lara korai változata. Később azonban rájöttek, hogy a két karakter dupla annyi munkát jelent, főleg a rendkívül idő és pénzigényes átvezetőknél is, így dobták az ötletet, és maradtak Lara karakterénél, mivel az jobban tetszett a srácoknak. Gard bevallása szerint a Virtua Fighter is szerepet játszott a döntésben, mivel tapasztalata szerint a játékban ugyan csak két női karakter volt számos férfi mellett, szinte minden játékban látta, hogy a játékosok valamelyike őket választja.
A fejlesztés sem véletlenül tartott három évig, az akkori hardware-n nagyon nehezen lehetett megcsinálni az általunk is ismert Tomb Raider játékokat. Hasonló játék még nem készült 1993-ban, így a fejlesztőknek fel volt adva a feladat, hogy olyan világot alkossanak, amivel a játékos karaktere szabadon interaktálhat. A játékot ráadásul nem is PlayStationre adták ki először, hanem a Sega Saturn gépre, bár a fejlesztők bevallása szerint párhuzamosan készült a program mind a két konzolra. Azonban a Sega exkluzivitást kapott, így a végleges verzióban felfedezett bugokat a PS1-es kiadás idejére simán ki tudták javítani a fejlesztők. ( Ne feledjük, akkoriban nem voltak javítások, ahogy lemezre került a játék, úgy maradt élete végéig.)
Az eredetileg Laura Cruz néven futó hölgyemény is kevésbé hasonlított a kezdetekben Indiana Jones-ra, illetve a mostani énjére. Az erős angol vonal is később jött be, az arisztokrata származásról nem is beszélve, s így erre az angolságra játszottak rá a név megváltoztatásával is. Toby Gard szerint eredetileg sokkal militaristább személyiséget terveztek a hősnőnek, de ezt is az angolság húzta keresztbe.
A karakter hangját Shelley Blond szolgáltatta. Bevallása szerint a fejlesztők arra kérték, hogy egy érzelemmentes, Lara Croftot keltsen életre, egy fajta női James Bondot. A hölgy szinkronszínészként a Black & White játékban is szerepelt, s számos filmben is láthattuk.
Az, hogy a második rész már egy évvel az első megjelenése után került kiadásra annak köszönhető, hogy számos koncepcionális elem már az első rész fejlesztésekor felmerült. Jeremy Heath-Smith, a Core Design társalapítója szerint a fejlesztés az első rész három éves periódusával szemben mindössze nyolc hosszú hónapot vett igénybe. Itt Toby Gard már nem vett részt a fejlesztésben, azonban a csapat nagy része megmaradt. A történet „Xian tőre” körül zajlott, amit a Kínai Császár használt seregei vezetésére. A tőr, a legendák szerint képes sárkánnyá változtatni tulajdonosát, amennyiben átszúrja vele saját szívét. Azonban a Tibeti szerzeteseknek sikerült legyőzniük az uralkodót és a tőrt a Kínai nagy falba rejtették. A történet is itt kezdődik, Lara a tőrt keresi, azonban a tőrhöz vezető ajtónál megtámadják a Velencei maffia emberei. Nincs más hátra, irány Velence, hogy összeszedjünk mindent, ami az ajtó kinyitásához kellhet. Utunk során megfordulunk Olaszországban, repülőgépen, egy luxushajón, sőt, még Tibetben is.
A játékmenet a mai akciókalandok alapjaként is tekinthető. Platformer és puzzle elemeket vegyít nem kevés lövöldözéssel. PS1-ről lévén szó, itt a célzás még automatikusan történik, az élettel nem bánnak bőkezűen, s csupán az ikonikus pisztolyokban van végtelen töltény. Ezen kívül itt bizony nem az óvodásoknak készült fejtörők dolgoznak, mai fejjel nekiülve a játéknak bizony képes voltam percekig bolyongani a pályákon, hogy megtaláljak egy-egy kapcsolót, vagy tovább jutáshoz szükséges tárgyat. Az első részhez képest rengeteget fejlődött a játék is, új fegyverekkel, mozdulatokkal, sőt járművekkel is bővült a repertoár, ráadásul itt lehetet először, bárhol, bármikor menteni.
Tisztán emlékszem, hogy rögtön a második pályán majd egy óráig szenvedtem kiskoromban, egyrészt a temérdek kapcsoló megtalálásával, de ami ennél is nehezebb volt, a legutolsó kihívással. Ugyanis időre kellett a motorcsónakkal eljutni a kijárathoz, aminél ha csak egy tizedmásodpercnyit is hibáztunk, vége volt mindennek. Mehettünk vissza a kapcsolóhoz, hogy újra megpróbáljuk a dolgot. De ugyanilyen emlékezetes maradt a Kínai nagyfal a sok tigrissel, a tibeti szánkózás, vagy éppen a cápákkal való küzdelem a luxushajó romjai között. Ráadásul a megannyi csapda kerülgetése a második Velencei pályán szintén kellemesen nosztalgikus rémálmokat tud kelteni.
Ami viszont a mai napig jelen van az életemben, az a zene. Az első rész betétjeiért felelős Nathan McCree a mai napig hallgatható, kellemes dallamokat és számomra bármikor felismerhető fő témát hozott létre, ami egyből emlékek egész áradatát zúdítja rám. A Tomb Raider játékok sok mai szériát alapoztak meg, talán épp ezért másik nagy kedvencem a játék férfi főszereplős feldolgozása is. Igen, rád gondolok Uncharted. Nathan Drake kalandjai szinte a modern verziója a Tomb Raider játékoknak, s bár sokan koppintásnak vélik, én nem tartozom közéjük. A Tomb Raider 2 megszerettette velem ezt a zsánert, s minél több minőségi alkotás jön, én annál boldogabb vagyok. De most ti jöttök: kedvenc Tomb Raider játék vagy élmény?
Tomb Raider-játékok időrendben:
Tomb Raider
Tomb Raider II
Tomb Raider III
TR – The Last Revelation
Tomb Raider Chronicles
TR – The Angel Of Darkness
Tomb Raider Legend
Tomb Raider Anniversary
Tomb Raider Underworld
Tomb Raider
Rise of the Tomb Raider
Shadow of the Tomb Raider
