Állatok (Netflix) – Filmkritika
Ben Affleck az elmúlt években több alkalommal is bizonyította, hogy rendezőként is meg tudja állni a helyét Hollywoodban, főként olyan produkciókkal, mint a Hideg nyomon vagy a Tolvajok városa. Az említett esetekben a bűnügyeket valós feszültséggel tudta feltölteni, amíg a szereplők közötti kapcsolatok biztosították az akción túli érzelmi töltetet.
Legújabb filmje, a Netflixen debütáló Állatok szintén a bűnügyi thriller műfajában keresi a választ, ezúttal arra a kérdésre, hogy az emberek mikor képesek levetkőzni a társadalmi elvárások által keltett kíméletes jellemüket. Lássuk spoiler-mentesen, hogyan sikerült.
A történet szerint, egy a Los Angeles-i polgármesterválasztás végóráiban, az egyik esélyes jelölt gyerekét elrabolják, akiért cserébe a rablók váltságdíjat követelnek. Ebben a feszült helyzetben kell a szülőknek helytállniuk, miközben a politikai szerepvállalásuk mellett is hitelesnek kell maradniuk.
A film akkor működik legjobban, amikor időt hagy a nézőnek, hogy igazán részese lehessen a cselekménynek. Ez főként a film első harmadáról mondható el, ahol a történet még képes néhány meglepő csavart elénk tárni, amit leginkább Ben Affleck és Kerry Washington játéka tesz kiemelkedővé. Ezekhez az eseményekhez olyan kameramunka és térhasználat is társul, amelyek bátran idézik a ’90-es és 2000-es évek emlékezetesebb thrillerjeit . Sajnos, az említett koncepciók elvesznek a süllyesztőben a nagyjából másfél órás játékidő alatt, mert a továbbiakban az izgalmas ötleteket felváltják a Netflixtől már gyakran várható következetlenségek a vizuális szórakoztatás érdekében. A fennmaradó egy órát főként vakvágányra vezető családi drámák és a figyelmet fenntartani kívánó akciójelenetek jellemzik leginkább. Habár, ezek szórakoztatóak tudnak lenni, a végkifejlet tekintetében nem szolgálnak különösebb céllal. A feszült és megalapozott kezdés ellenére pedig egy kifejezetten csalódást keltő lezárást kapunk az alkotóktól a semmiből megjelenő karakterekkel, valamint egy összecsapott, inkább gyerekmesék komolyságát idéző jelenetsorral.
Na, de sikerült-e az Állatoknak valami érdemit mondania a bevezetőben felvetett kérdésre? A főszereplőknek, az aggódó szülőknek szembe kell nézniük morális döntésekkel, de valójában váratlan cselekedetekre ne számítsunk tőlük. Az őket segítő figurák sem éppen sokszínűek, inkább a műfajra jellemző karaktertípusokat hivatottak reprezentálni. A főgonosz motivációja talán a film leggyengébb pontja, aki kezdetben egy ígéretes antagonistának tűnt, viszont a végkifejletre a kiléte érdektelenné vált. És ez mondható el összességében mindenkiről, vannak, akik jók és ők a hibáik ellenére is jó lezárást kapnak, akik viszont rosszak, azok egyszerűen rosszak, mert a világ már csak így működik.
Értékelés
50%
Összefoglaló Az Állatok nem lesz Affleck rendezői karrierjének egy kiemelkedő darabja. Azonban, ha ki szeretnénk kapcsolódni a nap végén, akkor bőven van benne annyi, hogy néhány kreatív ötletével és jól ismert arcokkal a képernyőhöz szegezze a nézőt.
