Oldal kiválasztása

Tenet – Filmkritika

Tenet – Filmkritika80% XP80% XP

Beszélgessünk kicsit a rajongásról, arról a néha már-már beteges szeretetről, kedvelésről ami minden ember életében megfordul valamilyen formában. Vannak akik zenészekkel, zenekarokkal szimpatizálnak nagyon erőteljes módon, akadnak akik filmekért vagy akár színészekért, rendezőkért rajonganak. Ez egyáltalán nem egy rossz tulajdonság, azonban vigyázni kell arra, nehogy átessünk a ló egyik vagy másik oldalára. Ne imádjunk annyira valakit, valamit, hogy a legnagyobb igénytelenségeket is elnézzük nekik, legyen szó akár egy filmről, akár egy dalról, versről vagy bármilyen más művészeti alkotásról, és ezzel el is érkeztünk Christopher Nolan munkásságához, aki véleményem szerint az egyik legnagyobb élő filmrendező. A Sötét Lovag trilógiát imádtam (főleg a 2. részt) és a mai napig bármikor szívesen megnézem újra és újra, de beszélhetünk az Eredetről vagy a Csillagok Között-ről is amik garantáltan még jó pár évig (évtizedig) a sci-fi műfaj csúcsát fogják jelenteni. Ennek ellenére a mai kritika témájáról egészen addig nem tudtam semmit, azon kívül, hogy Nolan rendezte, míg nem jött a lehetőség, hogy egy vetítés keretein belül megnézhetem. Ezt követően beleástam magam a kiadott előzetesekbe, amikből ugyan néhány apró információ morzsát sikerült kiszűrni, de sokkal okosabb nem lettem. Maradjunk annyiban, hogy nem véletlen vártam egy napot a kritika megírásával, mivel beültem tegnap a moziba, nem tudtam mire számítsak, majd eltelt a film nagyjából 2 és fél órája, és nem tudtam hova tenni a Tenet-et. Szükségem volt egy nap emésztésre, gondolkodásra, hogy pontosan mi is volt az amit láttam az elmúlt szűk 3 órájában.

A hazai forgalmazó kérésére nem fogok belemenni semmilyen spoilerbe a filmmel kapcsolatban, de azért az alap koncepciót frissítsük fel. Nolan ismét egy érdekes koncepcióval állt elő, ezúttal nem az álmokban utazunk vagy az űrben, hanem az időmanipuláció kérdését veszi alapul, melynek segítségével hőseink megpróbálnak elkerülni egy újabb háborút. Ezen felül a történetről nem fog szó esni, mert ezt a filmet mindenkinek látnia kell. Nem, nem azért, mert egy újabb zseniális Nolan klasszikust kaptunk, a Tenet közel sem annyira zseniális, sem sztorijában, sem színészi játékban, mint mondjuk a 10 évvel ezelőtti Eredet, azonban látványvilágában, akciójeleneteiben messze felülmúl bármit, amit eddig eltudtunk képzelni, ha moziról volt szó. A rendező egy olyan filmet tett le az asztalra, melynek felénél megkérdeztem magamtól a teremben ülve, hogy “Mi ez a katyvasz?”, majd egy óra alatt szinte mindenre adott egy olyan  kielégítő választ, amit eltudtam fogadni, és úgy jöttem ki a végén, hogy nem tudom, hogy egy nagyon jó filmet láttam, vagy szimplán egy középszerűt, ami próbál okosnak tűnni. Nos, ezt pontosan még ma sem tudom teljesen eldönteni, de annyi biztos, hogy ezt mindenkinek látnia kell, és lehetőség szerint nagy vásznon. Nem véletlen csúszott eddig a Tenet a koronavírus miatt, és nem véletlen kardoskodott Nolan, hogy mindenképp moziban vigye, mert oda való.

Beszéljünk kicsit a színészi játékról, az egyik főszerepben az a John David Washington szerepel, aki azon túl, hogy Denzel Washington fia, Amerika-futballistaként tevékenykedik, színészi pályáját pedig mindösszesen két éve kezdte, amikor is a Csuklyások című filmben alakította a fő karaktert. A Tenetben sajnos látványosan felejthető alakítást nyújt, nem emlékszem, kérlek erre válaszoljatok “A Csuklyásokban is ennyire középszerű volt, és azt a filmet a történet mentette meg, vagy azóta vissza vett a tempóból?”. Őszintén szólva én benne reménykedtem, hogy jó lesz, mivel a film másik ágán az a Robert Pattinson szerepel, akit 12 évvel ezelőtt, még csillogó vámpírfiúcskaként ismerhettünk meg az Alkonyatból, és mivel azóta nem hallottam róla sok mindent, egészen addig míg nem vállalta el a Tenet és a The Batman szerepét. Ekkor jött a sokk, Pattinson jó. Na, nem nyújt Oscar szintű alakítást, de messze felül múlja Washingtont vagy bárki mást a filmben (jó Michael Caint nem), és őszintén, a The Batman első kiadott kedvcsinálója után, elkezdett érdekelni az a film is, szóval csak így tovább.

Zenéjét tekintve is modernebb lett a film, mint a korábbi Nolan művek, míg az Interstellar és az Inception dallamait Hans Zimmer jegyzi, a Tenet esetében a svéd Ludwig Göransson lett felkérve, illetve a népszerű rapper Travis Scott, is írt egy betétdalt.

A Tenet sokkal inkább rétegfilm, mint Nolan korábbi alkotásai, azonban ennek köszönhetően, még intenzívebben felfedezhetőek benne a rendező sajátos, egyedi elemei. Sokan használták már előttem azt a kifejezést, hogy ez lett a direktor legnolanesebb filmje, és én megfogadtam, hogy nem fogom ezt mondani, de mégis ezzel lehetne legjobban körülírni, és akkor itt tér vissza a rajongás. A rendező kedvelői, rajongói azt fogják állítani, hogy ismét sikerült nagyot alkotni, és ez lett minden idők egyik legjobb filmje, a semleges nézőket megfogja osztani teljes mértékben, akik pedig eddig sem szerették a rendező munkásságát (van ilyen?), azok az emberek a Tenetet is lefogják hurrogni. Nehéz bármilyen érdemi értékelést írni, ugyanis ez nem egy hagyományos film, ami kikapcsol X órára, ez egy vérbeli Nolan sci-fi, ami nem rág semmit a néző szájába, ugyan kevesebbet, mint korábban, de hagy nyitva kérdéseket, amiken utána órákig, sőt napokig tud majd gondolkodni, az aki látta.

Értékelés

80%

Összefoglaló Az eddigi legzavarosabb Nolan film, az elmúlt évekből, de mégis beszippantja a nézőt, és többnyire nem is ereszti el a végéig. A színészi játék közel sem annyira kiemelkedő, mint korábban, azonban ezt a filmet mindenkinek látnia kell, lehetőleg nagyvásznon.

80%
Translate »