Azt hitték az útvesztőből szabadulva jobbra fordul a helyzetük, de nagyot tévedtek a valódi történések csak most kezdődnek. Ideje átesni a Tűzpróbán is.

Az Útvesztő: Tűzpróbában minden ott kezdődik, ahol az első rész befejeződött. Thomas (Dylan O'Brien) és barátai, Teresa (Kaya Scodelario), Minho (Ki Hong Lee) és Newt (Thomas Brodie-Sangster) kiszabadultak az útvesztőből, és elszállítottak őket egy titkos bázisra. Ahol Kisujj, akarom mondani Janson (Aidan Gillen) várja őket és minden szépet ígér nekik, ráadásul kiderül, hogy több útvesztő is volt. A furcsaságok hamar el is kezdődnek. Minden nap pár fiatalt elvisznek egy biztonságos helyre (Itt egy kicsit A Sziget jutott eszembe), Thomas azonnal nyomozni is kezd, majd rá is jön, hogy valójában nem is szöktek meg igazán, csak egy újabb helyre kerültek ahol az életük forog kockán, és meg is lépnek a bázisról. Végre megismerkedhetünk a poszt-apokaliptikus vidékkel, ami teli van fertőzöttekkel és jobb, ha inkább zombiként emlegetem őket. Ami él és mozog, arra rárontanak és próbálják megenni, egymást azért nem bántják, így ráhúzhatjuk az egészre, hogy klisés, mert persze jön az, hogy egy társat megharapnak, aki elkezd átváltozni majd, megöli, magát ez minden ilyen filmbe kell a drámai hatás kedvéért. De a filmnek olyan a lendülete, hogy nem fogunk ezzel foglalkozni. Tudom, túlságosan belementem a történetbe, de még a végére megjegyezném, hogy ismét egy le nem zárást kaptunk, mintha elszakították volna a szalagot.

Fentebb már említettem, hogy a film nagyon pörgős és lendületes, persze sablonok vannak benne, viszont nem riadnak vissza attól, hogy a zombik miatt egy kis horror hangulatot is belecsempésszenek a filmbe. Amikor a sötétből egyszer csak előugrik valami, pedig erre számítunk, de megrezzenünk majd. Egy kiegészítést tennék, zombi ként emlegetem őket, de nem teljesen azok, ezek futnak, másznak, ha kell, egyszerűen veszedelmes ellenfelek, amit meg is mutatnak a filmben.

A színészekre sem panaszkodhatunk, Dylan O’Brien még mindig remekül hozza az amnéziás vezetőt, bár a mondatainak a túlnyomó többsége csak kérdések és ezek egy idő után kicsit zavaróan hat. Akit főként érdemes megemlíteni mellette az Aidan Gillen, sokban nem tér el a mostani karaktere a Trónok harcában látott Kisujjtól, így tökéletesen hozza a nyugodt és rideg karaktert, aki szemrebbenés nélkül átgázol bárkin.

A film látványa nagyon a helyén volt, amikor megpillantjuk az elpusztult várost, a monumentális felhőkarcolóival és a végtelen sivatag úgy érezzük, mintha mi is ott lennénk. A viharban játszódó jelenet különösen tetszett, igaz nem volt annyira látványos, mint a Mad Maxben, de így sem veszít az érdeméből. A film 3D-ben is látható. de akkora pluszt nem ad az élményhez, és hála égnek mellőzték azt az arcba toló 3D-t, inkább segít megadni a mélységérzetet. Amire még tőlem piros pontot kap az a hangok, de itt nem a szinkronra gondolom, a szereplők eredeti hangjait szoktam meg és furcsa volt hallgatni őket. 

Az Útvesztő: Tűzpróba nem egy hiba mentes film, ráhúzhatjuk, hogy túl klisés. Viszont tudja, hogy hova tartozik, nem akar több lenni, mint ami. Remekül szórakoztat és leköt az embert. Az első rész jobban tetszett, de nem mondom rá, hogy a folytatás rossz lenne. Ha ilyen minőségű lenne, minden könyvadaptáció egy boldogabb világban élhetnénk. Akiknek tetszett az első rész élvezni fogják, mert a lendület megmarad és a karakterek is hozzák, amit kell. 

Értékelés: 6.5/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás