Ritmusjátékokból sosem lehet elég, ráadásul, ha tipikus japán elvont feladatokról van szó, még izgalmasabb a téma.

Nem tévedés, a Beat the Beat: Rhythm Paradise-ból volt már egy tesztünk, de az a nem olyan rég megjelent, 3DS-re kiadott verzió volt, amivel én nem voltam igazán megelégedve. A jelen tesztünk alanya Wii-re jelent meg eredetileg, és elérhetővé vált Wii U-ra is.

Ebben a játékba konkrétan nem kapunk történetet, hanem csak szimplán a pályákat, amiken ha jól teljesítünk, haladhatunk szépen tovább. A negatívum, hogy nem igazán használja ki a Wii egyedi irányítását, és egyedül az A és B gomb nyomkodásával kell megoldani a szinteket. (Hiába Wii U-n volt a teszt, Wii kontrollert használtam hozzá.)

A játékban összesen 50 pálya van, amiket ha perfectre teljesítünk, akkor megkapjuk az alatta szóló zenéket, és ettől kezdve korlátlanul hallgathatjuk őket, miközben a játék virtuális kávézójában ücsörgünk. Ezzel is egy igazán érdekes légkört teremt a játék.

Egy Wii-s címről van szó, de nagyon jól néz ki. Minden minijáték látványának megvan a maga varázsa, nagyon szépen lettek megrajzolva. Azért a tipikus japán elvont elemeket nagyon soknál fel fogjuk fedezni, így ha esetleg nem rajongasz ezért, akkor azt kijelenthetjük, hogy nem ez lesz a te játékod.

A zene, mint fentebb írtam, külön megszerezhető, és ha nem is folyamatosan, de néha-néha jó belehallgatni, mert ellazítja az embert, és szép emlékeket hoz majd elő (vagy éppen a szenvedését) a perfectre teljesített szinttel kapcsolatban.

Összességében azt tudom mondani, hogy szórakoztató a játék, még ha nem is használja ki a Wii U adta lehetőségeket. Alapból szeretem az ilyen elvontabb játékokat, és ez ilyen szempontból nagyon jól sikerült. Azért az egyes szintek nem igazán nyerték el a tetszésemet, ezeken lehetett volna kicsit csiszolni még.

Értékelés: 7/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás