A Titánok kora végre elérkezett, és egy hatalmas háborúba hívjuk őket, hogy a segítségünkre legyenek. Sokat látott alapötleteket egybegyúrva jó játékot kaphatunk? A válasz egyértelmű igen.

A béta alapján nagyon vártuk már ezt a pillanatot, hogy a teljes értékű Titanfall megérkezzen a konzolokra és PC-re. A bétatesztben elolvashatjátok, hogy a szerkesztőséget meggyőzte a Respawn Entertainment új játékának alapötlete, most viszont kivesézhetjük azt is, mennyire sikerült tartalommal megtölteni az egész művet.

A fejlesztők az ígéreteket sikeresen betartották: a pályák nagyon változatosak, a játékmenet sem fullad unalomba, hosszútávon viszont itt-ott lesz még csiszolni való ahhoz, hogy felhőtlen legyen a játékosok öröme. Egyik legfőbb gondnak tekinthető az optimalizálás, ami nem éppen sikerült jól és a mikrolagok, amik esetenként megkeserítik az életünket. Egyéb komoly hibát viszont nem lehet felróni a készítőknek.

Az első indítás során találkozhatunk egy érdekes dologgal, mégpedig azzal, hogy a játék rendelkezik egy kampánnyal. Pedig a kezdeti hírek alapján nem volt ez betervezve. De nem is egyszemélyes történetről van szó, hanem egy teljesen többjátékos-alapú történetről, amelynek során mind a két oldallal játszanunk kell, hogy feloldhassunk a három titán közül kettőt. Az alapszituáció nincs túlbonyolítva: van az IMC, ami egy hatalmas vállalat, ami az egész idegen bolygót az uralma alatt akarja tartani, de megalakul a Militia, akik természetesen egy hatalmas lázadást robbantanak ki, és végül egy szép kis háború bontakozik ki mindebből. Az összekötő szálakat kis átvezetőkben vagy a meccsek alatt a jobb felső sarokban kapjuk meg. Ez ugyan ötletes megoldás, de egy pörgős játszma alatt nem igazán fogunk ezekre figyelni.

A játékban alapból kellő mennyiségű pálya érhető el, összesen 15, de ez változni fog az elkövetkezendő fizetős és ingyenes DLC-knek köszönhetően. Nagyon sokszínű pályatervezés figyelhető meg: pl. egy lagúnával is találkozhatunk, ami lélegzetelállító látványt tár elénk, de akár egy elhagyatott sivatagi városban is küzdhetünk egy teljesen más arcát megismerve a bolygónak. De itt nem álltak meg a fejlesztők, hiszen van pálya, ahol az eredeti idegen élővilágot is megismerhetjük, akik egyelőre nem támadnak ránk, de nem is tűnnek túl barátságosnak. Szerencsére nem kell attól félnünk, hogy könnyen kiismerjük a terepet, mindig felfedezhetünk új útvonalakat, esetleges trükköket, amik segítenek nekünk vagy akár társainknak is.

A bétában megismert 6v6 megmaradt, és a gép által irányított emberek és robotok is. A hátunkra szerelt jactpack hatalmas szabadságot biztosít a mozgásban, de persze így nem repülésre tehetünk szert, hanem inkább ugrásaink útját és magasságát növelhetjük meg. A könnyű kezelhetőség is megmaradt, viszont földhözragadt szokásainktól meg kell szabadulnunk: mivel mászhatunk és ugorhatunk is, ezzel új taktikákat dolgozhatunk ki, így erre a gyakorlottabb FPS-játékosoknak kicsit nehéz lesz átállniuk. A hangok sem bántják a fülünket, simán elhisszük, hogy az adott fegyvernek ilyen hangja van, és a robotok is pont úgy nyikorognak, ahogy kell. Viszont a fegyverek terén megfigyelhető egy nagy negatívum: elég kevés található még belőlük. Ez remélhetőleg a letölthető tartalmak érkezésekor bővülni fog.

Játékmódok tekintetében 5 található a játékban. Van az Attrition, ami egy klasszikus TDM-hez hasonlít, így minden ölésünkért pontokat szerzünk, és amelyik csapat eléri a maximumot, az nyer. A Last Titan Standing módban mindenki egy Titánban kezd, és ahogy a neve is mutatja, aki utoljára marad életben, annak a csapata nyer. A Hardpoint Domination az egyik legjobb játékmód, amiben a leggyorsabban lehet fejlődni. A pályákon 3 pont van, amiket el kell foglalunk, és meg is kell tartanunk. Itt a maximális pontszámot elérő csapat nyer. A Capture the Flag egy klasszikus játékmód, ami a mecháknak hála kicsit meg lett bolondítva. Az utolsó, a Pilot Hunter hasonlít az Attritionhoz, viszont itt csak a pilóták megölése után jár a pont. Természetesen a fejlesztők az egyes módokból sem hagytak ki egy kis újdonságot: kapunk egy Epilógust, amelynek során a vesztes csapatnak el kell érnie egy pontot és egy siklóval elmenekülnie, a nyertes csapatnak pedig ezt meg kell akadályoznia. Vagy úgy, hogy levadássza az életben maradt pilótákat, vagy magát a siklót pusztítja el, ami nem könnyű feladat.

Ha már a Titánoknál járunk, természetesen ezek adják a játék gerincét. Három érhető el, és új egyelőre nem várható, mert az felborítaná a játékegyensúlyt. A Stryder a legkönnyebb és így a legmozgékonyabb is, viszont kevésbé páncélozott, így nagyon sérülékeny. Viszont ha ügyesen bánunk vele, akkor ellenfeleinket könnyen meglephetjük. Az Atlasz az aranyközéputat jelenti, hiszen kellően páncélozott, de mozgékony is. A kezdő játékosoknak ez ajánlott, mivel akár szemtől szembeni harcba is lehet vele bocsátkozni. Az utolsó az Ogre, ami mint a neve is sugallja, egy testes óriás, aki lassú, de cserébe jól bírja a strapát, és nyílt harcokra tervezték. Mechánk lehívása időhöz van kötve, amit ölésekkel csökkenthetünk vagy a Burn Carddal meg is kerülhetünk.

És akkor el is érkeztünk az egyik újdonsághoz, a Burn Card rendszerhez. Ez egy igencsak érdekes része a játéknak, mert kellő előnyre tehetünk szert vele, viszont csak a halálunkig marad aktív. A játék meccsenként osztogat ilyen kártyákat, és legfeljebb 3 lehet belőle bekészítve a meccsekre.  Elég széles skálán mozognak, és például van, amivel egyből egy robotban születünk újjá, de akár egy alap fegyver tuningolt változatát is kézhez kaphatjuk, vagy akár dupla XP is szerezhető általuk. Elsőre úgy hangzik, ami képes felborítani az egyensúlyt a két csapat között, de valójában nem járnak akkora előnnyel, ami miatt sokat szidnánk majd a rendszert, és nem is kötelező őket használni.

A Titanfall esetében egy teljesen új fejlesztőcsapatról van szó, aki közt ugyan találhatóak nagy múltra visszatekintő emberek, mégis az első játékukról van szó, amely kapcsán óriási célt tűztek ki maguk elé: megváltoztatni egy kicsit a multiplayer játékélményt. A világot ugyan nem váltják meg a Titanfall révén, de jó az általuk kijelölt ösvény, amit ha ilyen ütemben taposnak, akkor igencsak fel kell majd kötnie a nadrágot a Call of Dutynak és a Battlefieldnek, mert bizony a Titánok bemutatkozása nagyot szólt, és valószínűleg nem most hallottunk róluk utoljára. Ha esetleg az előbb említett két játék valamely új részében csalódtál, érdemes egy próbát tenned a Titanfallal, mert friss és újszerű élményt nyújt.

Értékelés: 9/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás