Oldal kiválasztása

L.A. Noire – Előzetes

L.A. Noire – Előzetes
11 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Az ausztrál Team Bondi és Rockstar párosa még 2006-ban jelentette be, hogy egy vadonatúj, noir hangulatú, nyomozós játékon dolgoznak, a ’40-es évek végén játszódó L.A. Noire-on, ami végre konkrét részletekkel állt elő.

Több mint három évvel ezelőtt jelentette be a Team Bondi, hogy a Rockstar támogatását élvezve egy olyan nyílt világú, noir hangulatú nyomozós játékon dolgoznak, mely lehetőségeihez mérten teljes mértékben megreformálja majd a stílust, ugyanis a szabad kalandozások és városnézegetések közben egy nagyon komoly kalandjáték szereplőjeként kell helyt állnunk az Angyalok Városában. Az évek alatt aztán jellemzően nagy csend övezte a játékot, gyakorlatilag minden évre jutott egy semmitmondó hírmorzsa, azonban pár héttel ezelőtt megtört a jég, megnyíltak az információs csapok és a Game Informer egy tíz oldalas előzetesben mutatta be az idő közben multiplatformmá avanzsált produktum első konkrétumait.

 

A játék főhőse a második világháború borzalmait elfelejteni próbáló Cole Phelps nyomozó lesz, aki pályája kezdetén a közlekedési osztályon dolgozik, mint közlekedési rendőr, a későbbiekben azonban apróbb kihágásokkal, gyújtogatásokkal, betöréses lopásokkal is foglalkozni fogunk, majd elérve a ranglétra tetejét a rendőrhivatal legnagyobb elismertségnek örvendő részlegére, a gyilkossági osztályra kerülünk, ahol nyomozóként tengetjük majd mindennapjainkat. A történet 1947-ben, Los Angeles-ben játszódik és az utcák megtisztítása mellett komoly fejtörést okoznak majd társaink is, hiszen a korrupció virágkorát éli, a maffia mindenen és mindenkin rajta tartja a szemét, így a helyi erők munkája lényegében csak látszólagos,  ráadásul a belső ellenőrök is állandóan a nyakunkon lógnak.

 

A játék több elemből építkezik majd, a hangsúlyos szerep mégis a bűntények látogatásán, bizonyítékok gyűjtögetésén, illetve a kihallgatásokon lesz. Ezek mellett autós üldözésekben, életveszélyes utcai lövöldözésekben is részünk lesz, azaz a rendőri munkával járó összes szépséggel találkozni fogunk majd a L.A. Noire-ban. A bűntények helyszínére kiérve bizonyítékokat kell begyűjtenünk, nyomok után kell kutatnunk, a játék pedig ezen a téren semmiféle segítséget nem nyújt számunkra, így a lehető legalaposabban és legkörültekintőbben kell körbejárnunk a helyszíneket. Minden egyes nyom és bizonyíték vagy információ kis noteszunkba kerül bejegyzésre, a bűntény rekonstruálása az itt összegyűjtött adatokból történik. Az így összeszedett adatokat felhasználva látogathatjuk meg, vagy hívhatjuk be a rendőrségre a szemtanúkat vagy a lehetséges tetteseket, a kihallgatások alatt pedig a Mass Effecthez hasonló rendszer szerint eldönthetjük, milyen módon is közelítünk a gyanúsítottakhoz.

 

A korabeli Los Angeles valósághű ábrázolásához igen komoly kutatómunkát végzett az ausztrál csapat. A játék fejlesztését irányító Brendan McNamara elárulta, hogy kezdetben több történész diák bevonásával kezdtek neki az adatok gyűjtésének, a városi archívumból például több mint 180000 fényképet kölcsönöztek ki, de beszerezték az összes Los Angeles Times, a The Herald Examiner és a The Daily News korabeli számát, így egy valóban hiteles, korhű Los Angeles képe köszön majd vissza a játékban. Közel száznegyven épületet szemlélhetünk majd meg, melyek között akadnak szórakozóhelyek, társas- és családi házak, szállodák és éttermek, illetve maga a rendőrőrs is. Ezen kívül a kirakatok díszlete és a gyorséttermek menülistája, a járókelők és a főbb szereplők öltözéke és sminkje, frizurája is megfelel majd a valóságnak. Minden egyes karakter, illetve a várost élettel megtöltő NPC-k is saját animációt és szinkront kapnak, ami a közel kétezer oldalas forgatókönyvet figyelembe véve abszolút nem meglepő. Érdekesség, hogy egy alig egy órás sorozat egyik epizódja alig ötvenoldalas forgatókönyvből dolgozik, míg egy egész estés mozi is maximum kétszáz oldalas szkriptből áll össze.

 

A Game Informer munkatársa egy rövid kipróbálható verzióban már betekintést is nyert a játékba, melynek demójában Phelps és partnere, Stephan Bekowsky egy gyilkosság helyszínére siet. Megérkezvén látjuk, hogy a jármű belseje szó szerint vérben úszik, majd a helyszínt lezáró járőr lép oda hozzánk, aki közli velünk, hogy az autó egy Eugene White nevű fickó tulajdona, és bár holttest nincs, gyanítható, hogy ő volt az áldozat. Ezután kezdetét veszi a bizonyítékgyűjtés, ahol viszont semmiféle segítséget nem kap a játékos, nem lesznek élénk kontúrral kiemelt tárgyak. Mindent szabadon megtapogathatunk, felvehetünk és megnézhetünk, és ugyan lehet, hogy a többségének köze se lesz a megoldáshoz, mégis érdemes mindent alaposan átfésülni, ugyanis a küldetés nehézsége attól függ majd, mennyi bizonyítékot sikerült begyűjtenünk. A helyszínt pásztázva észreveszünk egy véres vascsövet, ami valószínűleg a gyilkos eszköz lehet, ez értelemszerűen azonnal feljegyzésre kerül és bevisszük az őrsre további vizsgálatra, míg White elhagyott pénztárcája, és a pocsolyában ázó törött szemüvege is egyfajta nyom lehet. Ezen kívül a közeli sikátort is átfésüljük, és a földön heverő számla elsőre lényegtelennek tűnhet, a végső megoldásban mégis kulcsfontosságú szerepe lesz. A papíron olvasható infók szerint egy Hogan nevű fickó pár nappal ezelőtt vásárolt egy disznót. Esetleg véletlenül került ide a számla vagy a mit sem sejtő gyilkos hagyta a helyszínen, nem tudni, de azért eltesszük a noteszunkba. Jegyzetünkbe feljegyzett részletek és a helyszínen látottak alapján gyorsan kikérdezzük a bűntényt bejelentő segédmunkást, majd a pénztárcában talált címre sietünk.

 

Mivel Los Angeles területe hatalmas, az utazások unalmasnak tűnő kocsikázásokkal zajlanak majd, viszont a hosszas, akár több perces vezetés ideje alatt is rengeteg érdekesség történhet. Egyrészt a történet szempontjából fontos beszélgetések részesei lehetünk, másrészt a játék ilyenkor kínálja majd fel a mellékküldetéseket, minijátékokat, amiket a rendőrségi diszpécser jelent be a rádión. Ha időnk engedi, akkor autólopásokat vagy betöréseket hiúsíthatunk meg, esetleg egy komolyabb utcai verekedést is megakadályozhatunk. Ezek a küldetések természetesen nem kötelezőek, ahogy a hosszas kocsikázást se muszáj végigtolnunk, egyetlen gombnyomással a kívánt célra ugorhatunk, de ahogy látjátok, rengeteg eseményről csúszhatunk így le.

 

Megérkezvén a White házhoz a halottnak hitt férj felesége, Elizabeth fogad minket, aki a rendőrök láttán teljesen halálra rémül, majd a szomorú hír hallatán teljesen összetörik. Amíg társunk a gyászoló asszonyt vigasztalja, addig Phelps körbenéz a lakásban, és hamar kiderül, hogy a pár régóta külön szobában alszik, a férj szobájában pedig találunk egy Seattle-be szóló jegyet, egy eltűnt aktatáskáról szóló bejelentőlapot, és egy díszkeretes képet, benne a férfi fotójával, melynek a hátulján a következő felirat áll: "Eugene-nek, örök szerelmemnek. Nicole”. Bizonyítékként lefoglaljuk a tárgyakat, majd a lakásból való távozás közben egy Cavanaugh’s Bar feliratú gyufát is elviszünk. A ház környékét is átnézzük, ekkor pedig a perdöntő bizonyítékra is rálelünk, ugyanis rábukkanunk egy Instaheat márkájú, szétszerelt bojlerre, pont olyan típusúra, mint amihez az autónál talált csövet lehet használni. Nincs más választásunk, a zokogó asszonyt be kell vinnünk a rendőrőrsre, hogy kihallgathassuk.

 

A L.A. Noire ezen eleme egy újfajta technológián alapul, a Depth Analysis-on, ami a motion capture-höz hasonló elven működik, csak itt nem csontvázalapú animációkat rögzítenek, hanem a komplett testet modellezi a technológia, így élethűen lehet modellezni az érzelmeket és az arcmimikát, ami a kihallgatások során nyújt majd nagy segítséget. A  célszemély reakciójából kell megállapítanunk, hogy mikor mond igazad, mikor hazudik, esetleg mikor kell kicsit keményebben fellépni ellene és nyomást gyakorolni rá, hogy kiköpje az információt. A rendszer szöveges megoldása a Mass Effect megoldását idézi, annyi különbséggel, hogy a korábban már megszerzett nyomokat, bizonyítékokat itt felhasználhatjuk a kihallgatások alatt.

 

A beszélgetés három különböző stílusban zajlik: lehetünk kedvesek, gyanúsítóak, illetve erőszakosak is. Mindig fontos, hogy a fent részletezett új technológiának köszönhető érzelmek leolvasása után döntsük el, milyen stílusban igyekszünk információkat kicsikarni, ugyanis ha túl erőszakosak vagyunk, akkor könnyen lehet, hogy megtagadja a válaszadást a kihallgatott személy, ha pedig túl engedékenyek leszünk, akkor bármikor átverhetnek minket. A látott demóban Elizabeth meglepően segítőkész. Elárulja a detektívnek, hogy Eugene egy Arthur nevű barátjával ment italozni munka után, férje tegnap esti eltűnését ezért nem jelentette még a rendőrségnél. Már majdnem hazaengedjük, mikor szóba kerül a férfi szobájában talált fénykép és annak hátulján olvasható szöveg. A feleség állítása szerint Eugene legutóbbi, Seattle-ben tett utazása során készítette a fotót. Phelps megérzi, hogy most meg lehet fogni az asszonyt, így taktikát váltva kicsit erélyesebben szólítjuk fel a hölgyet, hogy áruljon el mindent, a nő azonban tagad, majd idegességében elsírja magát, Phelps pedig a végső kegyelemdöfést megadva meg is gyanúsítja szerencsétlent.

 

Bizonyítékok hiányában azonban még nem tartóztathatjuk le a gyanús feleséget, így utunk a Cavanaugh’s Barba vezet, ahol a már enyhén ittas Arthur Hogant keressük. Hamar meg is találjuk a nem túl barátságos célszemélyt, aki először tudomást se akar venni rólunk, de a nyelve azután sem ered meg, miután Phelps a vendégek előtt elkezd vele üvöltözni. Végül az autónál talált számla felmutatása, illetve a letartóztatással való fenyegetés hatására mégis beadja a derekát, aki minden részletre kiterjedően meséli el nekünk a teljes történetet: „Eugene és én megrendeztük a gyilkosságot. A szerelmével akart lenni, viszont nem volt szíve elhagyni a feleségét, ezért vettünk egy disznót, megöltük, és a vérét szétkentük az autóban, hogy ő új életet kezdhessen Seattle-ben.”

 

Az ügy ezzel még nincs lezárva, elő kell kerítenünk a bújkáló férjet is, akiről hamar kiderül, hogy Hogan lakásán várja a következő vonat indulását, azonban nem hagyhatjuk, hogy mindez megtörténjen. Kocsiba pattanunk és azonnal a helyszínre sietünk, ahol Eugene ellenállást tanúsít, majd egy őrült, veszedelmes hajsza veszi kezdetét. A férfi a tűzlépcsőn próbál megszökni, azonban társunk ekkor érkezik a helyszínre, aki pisztolyát kidugva az autó ablakán hamar jelzi, hogy nincs  tovább.

 

A leírtak szerint nagyon izgalmasnak és élvezetesnek ígérkezik a L.A.. Noire, mely végre visszahozhatja a régi kalandjátékok igazi hangulatát, ráadásul a játék helyszínéül szolgáló, noir hangulatú Los Angeles tökéletesen megfelelő helyszín egy ilyen játékhoz, hisz a lepukkant lokálok, a helyi bárok, a jazz klubok, mind-mind olyan elemei ennek a letűnt kornak és stílusnak, amibe mindig öröm belecsöppenni.

Hozzászólások

Translate »