Az elmúlt évek legnépszerűbb tinibálványa a monitorunkra is megérkezett. Vajon sikerül-e neki a TV és a zeneipar után a játékok világában is helyt állnia? Cikkünkből kiderül.

2006-ban indult hódító útjára a Disney csatorna Hannah Montana című ifjúsági sorozata, melyben a főszereplő egy átlagos tinilány, Miley Stewart (Miley Cyrus). Teljesen hétköznapi életet él barátaival, Lillyvel és Oliverrel, (Emily Osment és Mitchell Musso), testvérével, Jacksonnal és édesapjával, Robbie Ray-jel (Jason Earles és Billy Ray Cyrus). Idilli életének viszont van egy másik oldala is, ugyanis Miley titokban nem más, mint Hannah Montana, a híres popsztár. Erre a kettőségre épít a sorozat, sok mókás helyzettel és szerethető karakterekkel. A zenei betétek csak tovább emelik a színvonalat, ugyanis Miley kiválóan tud énekelni, és a sorozat számára írt dalok (melyek nagy részét ő maga írta) tökéletesen illenek hozzá.
 
 
Tehetséget volt kitől örökölnie, mivel az édesapja a sorozatban és a valós életben is a kilencvenes évek egyik legnagyobb country énekese volt, és olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint például az Achy Breaky Heart. Megemlíteném még azt is, hogy Cyrus kisasszony keresztanyja maga Dolly Parton countrylegenda.
 
A hihetetlen népszerűséget elért műsor a sok eladott lemez és majdnem minden nézettségi csúcsot megdöntő 3D-s koncert után idén csúcsosodott ki egy filmben, mely nemes egyszerűséggel a Hannah Montana The Movie címet kapta, és a sorozatot hívatott lezárni, hasonlóan a Serenityhez. Nem meglepő módon a film is igaz siker lett (bár véleményem szerint meg sem közelíti az eredetit, ráadásul még unalmas is), és ezt a sikert meglovagolva megjelent a HMTM játék is, itthon a CD Projekt jóvoltából.
 
 
A kissé hosszúra nyúlt bevezetőért elnézést kérek, de hazánkban annyira még nem ismert ez a nagyszerű sitcom, remélem, azért hamarosan változik a helyzet. Na de írjak azért a játékról is valamit. A címből már kiderülhet, hogy a mozifilm eseményeiből táplálkozik a program, de persze ki is egészíti azokat. Egy jó tanács rögtön az elején: a tutorialt mindenképp érdemes végigcsinálni akár többször is, hogy rögzüljenek a dolgok, ugyanis a sztori mód azonnal bedob a mélyvízbe. A sztori mód egy koncerttel nyit, akárcsak a film, ami után Miley elindul New Yorkba egy díjátadón fellépni, de Robbie Ray ennek nem örül, lévén a díjátadó pont Miley anyai nagyanyjának a születésnapjakor lesz, így némi furfanggal nem a nagy almában, hanem a Tennessee-beli Crowley Corners-ben köt ki a Stewart család. Hősünk roppant csalódott és sértett emiatt, de megbarátkozik a helyzettel, amint találkozik nagyanyja nyári munkásával, Travis-sel. Igen ám, de semmi sem lehet tökéletes, ugyanis Crowley Corners veszélyben van! A „haladni kell a korral” mottó keretében egy óriási plázát akarnak építeni Miley szülőföldjének helyére, ezért az egész város összefog, hogy pénzt gyűjtsön otthonuk megmentésére, és ebben hősnőnk is segédkezik. Ha még ez nem lenne elég, egy kitartó újságíró mindent megtesz azért, hogy megtalálja Hannah-t és jól lejárassa. Miley döntésre kényszerül: vagy marad Miley és lemond a sztárságról és a nagyvilági életről, vagy pedig otthonát és szeretteit veszti el másik énje miatt.
 
 
Ez volt a film története, ebből nem sok mindent emeltek át. Megmaradt Crowley Corners megmentése, Travis és az újságíró. A maradékot meg a fejlesztők feltöltötték a film egyes kisebb részeit felhasználva, de erről később. Mint említettem, egy koncerttel kezdünk a játékban, és ehhez javasoltam a tutorialt. Nem ok nélkül, ugyanis egy fellépés 6 mini játékból áll. Ezek egy része egyszerű, másik része egy kicsit nehezebb. Az első ilyen könnyebb rész a táncmozdulatok. Roppant egyszerű: a képernyőn megjelenik egy Hannah sziluett, különféle pózokban. Ekkor nekünk annyi a dolgunk, hogy a sziluetthez tartozó iránygombot/gombokat nyomva tartjuk addig, míg a figura két oldalán 3 csillag megjelenik. Igen ám, csakhogy az alakokhoz tartozó gombokat a tutorialból tudhatjuk meg, tehát ha kihagytuk, akkor akár el is bukhatjuk a koncertet. Annyi segítség van, hogy a figura a kezeivel jelzi legtöbbször, hogy melyik billentyűkre van szükség. A másik, ugyanezen az elven működő dolog a crowd pleaser mozdulatok, vagyis a közönséget buzdító dolgok. Ezekből is akad elég sokféle, de szerencsére a legtöbbjük ugyanarra az iránygombra vonatkozik, csak az ikonja más. Következő dolgunk az éneklés. Eleinte az előzetes videókat elnézve azt hittem, mikrofonnal kell majd énekelgetni, de a körülöttem élők szerencséjére csak az Enter és Space billentyűket kell nyomogatni. Az Entert akkor kell megnyomni, amikor a szövegsávon a kis vonal a kék gömbökön halad át, a Space-t pedig nyomva kell tartani a sárga szakaszokon. Ennyi, se több, se kevesebb. Most következzenek a hangszerek. Három hangszer van a színpadon, és nekünk mindegyikkel foglalkoznunk kell. Ezekből a legegyszerűbb a szintetizátor, mivel itt annyi a dolgunk, hogy a billentyűzeten mozgassunk a négy billentyűre kiterjedő keretet, mindig a lehulló lila gömbök alá tartva, és nem hagyni egyet sem leesni. A dobolás sem nehezebb, ott van egy négy részből álló dob, és mindegyik egy iránybillentyűhöz van hozzárendelve, ebből kettő a fel gombhoz. Dolgunk mindössze annyi, hogy amikor a lefelé hulló gömbök elérik a dobokat, meg kell nyomnunk a hozzá tartozó billentyűt és kész. Utolsó hangszerünk a gitár, amelynek a felülete egy kicsit hasonlít a Guitar Herós gitárokéra. Itt is hasonló a dolgunk, a három húron három különböző színben érkező gömböket kell a megfelelő húron eltalálnunk az Enter megnyomásával, de közben az iránygombokkal kell mozognunk a húrok között, hogy a megfelelőn legyünk amikor leütjük a Entert. Ezt vehetjük a legnehezebb feladatnak a koncerteken, mert néha nagyon gyorsan jönnek a gömbök, és igencsak kapkodni kell az ujjainkat, hogy mindet eltaláljuk. Persze a hangszerek a daloktól függenek, nem minden fellépésen fogjuk használni az összest. Az éneklést és néhány mozdulatot leszámítva minden mást random generálja a program, tehát minden fellépésben van némi eltérés, ami növeli egy kicsit a változatosságot.
 
A játékban mellesleg a következő dalokat fogjuk előadni:
 
  • Best of Both Worlds
  • Pumpin’ Up the Party
  • Life’s What You Make It
  • Nobody’s Perfect
  • I Got Nerve
  • Just Like You
  • Hoedown Throwdon
  • Old Blue Jeans
  • We Got the Party
  • Rock Star
  • You’ll Always Find Your Way Back Your Home
A dallistából leszűrhetjük, hogy a klasszikus dalok kaptak inkább helyet, a film soundtrackjéből nem sokat emeltek át, mindössze kettőt. Pedig egy Let’s Get Crazy vagy egy Climb szerintem még belefért volna, de lehet, én tévedek. De legalább a Butterfly című nótára megemlékeztek a készítők, elég csak az egérkurzorra ránézni.
 
 
A fellépések után automatikusan Hannah turnébuszába kerülünk vissza. Ez a Hannah-birodalom, mindent dolgot itt intézhetünk mely a popsztárral kapcsolatos. Dekorálhatjuk a buszt, cserélhetjük a bútorokat, cicomázhatjuk a ruhákat sőt, még öltöztethetjük sztárunkat akár egy Barbie babát (vagy Sims-karaktert). Ruhán kívül még kiegészítőket, cipőt aggathatunk Hannah-ra. Leszállva a buszról, átvesszük Smiley Miley irányítását, és egy klasszikus kalandjáték keretében járjuk be Crowley Corners-t. Ez a játék lényegi része, ugyanis itt fogjuk eltölteni a legtöbb időt. Kalandjátékhoz méltóan rengeteget fogunk beszélgetni, tárgyakat gyűjteni és újabb mini játékokat megoldani. Mellesleg a minikért és a fellépésekért „tokeneket” kapunk, amelyekből ruhákat, cipőket, ékszereket, ruhadíszítő ábrákat vehetünk, de elszórhatjuk a busz bebútorozására is. A játékokból összesen 4 darab van (lovaglás, békaugratás, üvegdobálás és lövöldözős lóverseny), ami négy különböző tokenforrást jelent. Szükség is lesz rájuk, ugyanis több mint 100 (!) különböző ruhadarab és kiegészítő vár arra, hogy magunkévá tegyük őket. Az itt megvásárolt ruhákat (néhány kivételtől eltekintve) csak Miley-ként hordhatjuk. Ahhoz, hogy Hannah-ként is felvehessük őket, a már meglévő matricáinkból kedvünkre válogatva kell feldíszíteni őket. Ezt a buszon a sminkasztalnál található doboz segítségével tehetjük meg.
 
Essen pár szó a kezelőfelületről! Miley-t a kurzorgombokkal mozgatjuk, és az egérkurzorral pedig parancsokat adatunk ki, de csak olyan dolgokon, ahol átalakul a kurzor kézzé vagy pedig szövegbuborékká. Ugyancsak az egérrel fogunk összeszedni a buszba tárgyakat, feltéve, ha kiszúrjuk őket. Ugyanígy vehetjük magunkhoz a pályákon szétszórt kuponokat is, amiket a megfelelő helyeken egyedi cuccokra válthatunk be. Ha már a pályákról esett szó: kezdetben csak Ruby farmján fogunk tevékenykedni, és azután, hogy teljesítettük az előírt feladatokat, folyamatosan nyílnak meg az új helyszínek. Ezek között a Z-Phone-unk segítségével váltogathatunk, ami lényegében a játék menüje és az ESC gombbal hívhatjuk elő. Ugyanitt tekinthetjük meg az aktuális feladatunkat, az elért eredményeinket és a megszerzett tárgyainkat, ruháinkat is, de Miley-t is itt tudjuk öltöztetni. Minden egy helyen van és könnyen elérhető, nincs túlbonyolítva a dolog. Mindössze annyi zavart a telefonnal kapcsolatban, hogy a sorozatban nem kapta meg hősnőnk, a filmben pedig nem volt rá utalás, így egy kicsit csorbul az eredetihez való hűség, de még belefér.
 
 
A játékot saját grafikus motor hajtja, ami nem túl nagy gépigényű, cserébe kb. a Sims 2-3 szintjén mozog a grafika. Nincsenek szemkápráztató robbanások se bump mapping és még lens flare sincs, de egy Hannah Motnana játékban mit is keresne szemkápráztató robbanás? De nem is hiányoznak, a célnak tökéletesen megfelel a látványvilág. A főbb karakterek felismerhetőek, a többiek is a motorhoz képest megfelelő szinten vannak kidolgozva.
 
Most jöjjön a negatívum! Ugye 2009-et írunk, sőt lassan 2010-et, és mégis, beszélgetés közben mégsem mozog a karakterek szája! Sosem hittem volna, hogy ezt le fogom írni manapság egy játéktesztnél, de mégis megtörtént. Ez azért is zavaró, mivel a játék motorjával készített videókban mégis van szájmozgás, csak az átlagbeszélgetésekben nincs. Ha ezen túljutottunk, akkor elkezdünk fülelni a hangokra. Sajnos nem az eredeti színészek adják a karakterek hangjait, de a Miley-t és Jacksont alakítók egész jó munkát végeztek, viszont Robbie Ray hangja nagyon eltér az eredetiről, főleg az akcentuson bukik el a dolog.
 
Összegezve a dolgokat, egy egész korrekt, nehézségben főleg a fiatalokat megcélzó rétegjáték lett a Hannah Montana The Movie. Eleinte tartottam tőle, hogy túl gyerekes és kislányos lesz, de egész kellemesen elszórakoztam a 10 órányi játékidő alatt, különösen a koncertek tetszettek. Hiába a szinkron és a szájbarágós játékmenet, a kicsit idősebb rajongók is tehetnek vele egy próbát, hisz jövőre sajnos véget ér Miss. Montana tévés kalandja, de a játékot bármikor elővehetjük. Addig is hozzuk ki a legjobbat mindkét világból!

 

Értékelés: 7/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás