Oldal kiválasztása

Aktuális mozipremierek 4. hét

Aktuális mozipremierek 4. hét
5 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Lássuk a január 24-i mozipremiereket:

Instant család
(Instant Family)

amerikai vígjáték, 118 perc

Premier: 2019. január 24.

Az író-rendező Sean Anders (Megjött apuci filmek) életéből merített valós események inspirálták a filmbéli Ellie (Rose Byrne) és Pete (Mark Wahlberg) történetét. A sikeres pár abból él, hogy házakat újítanak fel, és eladják őket. Amikor felmerül a családalapítás ötlete, megrettennek a gondolattól, hogy „vén szülők” lesznek, mire a gyerekük diplomázik, és viccből felmerül, hogy mi lenne, ha örökbe fogadnának egy 5 éves gyermeket, és úgy tennének, mintha már öt éve szülők lennének. Amikor azonban komolyan foglalkozni kezdenek az örökbefogadással, és rájönnek, hogy sok jót tehetnek vele, úgy döntenek, hogy nevelőszülőkként magukhoz vesznek egy fiatal fiút vagy lányt. Meglepő módon egy tinédzserrel találják meg legjobban a közös hangot. Ráadásul ennek a tinédzser lánynak van még két kisebb testvére is! Fenntartásaik ellenére Ellie és Pete magukhoz veszik mindhárom csemetét. Ahogy az összetartó tesók befonódnak életük szövetébe, Ellie és Pete nevetések és könnyek közt tapasztalják meg, milyen is egy igazi család.

Pusztító
(Destroyer)

amerikai krimi-dráma, akciófilm, 123 perc

Premier: 2019. január 24.

A Pusztító egy napjaink Los Angelesében játszódó thriller, amelyet a város jellegzetes ködje burkol be és heves akciók fűtenek. Erin Bell (Nicole Kidman), a Los Angeles-i Rendőrség nyomozója tizenhat évvel ezelőtt beépült a rettegett Silas (Toby Kebbell) bűnbandájába a kaliforniai sivatagban. Amikor a társaság egyik brutális balhéja rosszul sült el, Erin lebukott, Silas pedig elmenekült. Sok évvel később azonban újra felbukkan: merészebb és veszélyesebb, mint valaha, és a történelem legnagyobb bankrablását tervezi. Erin pedig eltökéli, hogy ezúttal nem hagyja kicsúszni a keze közül.

Dogman – Kutyák királya
(Dogman – Kutyák királya)

olasz krimi-dráma, thriller, 102 perc

Premier: 2019. január 24.

Marcello (Marcello Fonte) szerény, visszahúzódó jellem. Egyszerű életet él Róma külvárosában, csendes hétköznapjait kutyakozmetikájának üzemeltetése tölti ki. Boldog embernek vallja magát, akit mindenki szeret. Van egy bájos lánya, akinek igyekszik mindent megadni, még akkor is, ha ezért kétes ügyletekbe kell időnként keverednie. Egy napon Simone, a helyi gengszter komoly szerepet szán Mercellonak egy nagyobb lopás előkészítésében, és bár Ő ellenkezik, végül kénytelen igent mondani a férfinak. Ez a döntés azonban az egész életét megváltoztatja.

Kókusz Kokó a kis sárkány – Irány a dzsungel!
(Der kleine Drache Kokosnuss – Auf in den Dschungel!)

német animációs kalandfilm, vígjáték

Premier: 2019. január 24.

Készüljetek fel a valaha volt legtüzesebb vakációra! Kókusz Kokó családjával és legjobb barátjával, Oszkárral indul életük legnagyobb kalandjára, egyenesen a dzsungel mélyére. A nyaralás nem indul jól. A kis tűzokádó sárkány bár számos történetet halott már nagypapájától a goromba vízi sárkányokról, eddig eggyel sem találkozott, most azonban útjukat állja néhány jól megtermett példány, így hajójuknak új útvonalat kell keresni. Az ismeretlen vizeken váratlanul léket kapnak, amiért a gyanú szerint a vízi sárkányok a felelősek. Mindenkinek azonnal el kell hagynia a fedélzetet, a partra szállás közben pedig eltűnik Matilda, a kis süni. Amíg Kokó és Oszkár barátjukat keresik, a többi sárkány próbál biztonságban eljutni a táborhelyükre. Vajon sikerül megbékíteni a folyamatosan perlekedő tűzokádó és vízi sárkányokat és vajon a kis Kokó megtalálja süni barátját?

Salvador Dalí – A halhatatlanság nyomában

spanyol ismeretterjesztő film, 105 perc

Premier: 2019. január 24.

Január 24-én érkezik a mozikba A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő része, amely a szürrealizmus mestere, Salvador Dalí és múzsája-alkotótársa, Gala életén és művészetén vezeti végig a nézőket. Az átfogó művészeti portréfilm 1929-től kezdve követi nyomon Dalí életpályáját – ekkor csatlakozott a szürrealistákhoz, és ugyanebben az évben ismerte meg Galát – egészen 30 évvel ezelőtt, 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig.A Gala-Salvador Dalí Alapítvány gondozásában készült film végiglátogatja mindazokat a helyszíneket, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a művész életútjában: többek között Portlligatot, az egyetlen, saját tulajdonában álló műhelyt és otthont; Figuerest, a szülővárosát, ahol létrehozta a Dalí Múzeumot, valamint Púbolt, ahol az a kastély található, amit Dalí szerelme jeléül Galának ajándékozott, valamint Párizst és New Yorkot, ahol jelentős kiállításai voltak. A művészettörténet egyik legkülönösebb alkotójának életét szakértők közreműködésével, többféle nézőpontból ismerhetjük meg a filmben. Művészettörténészek, a festőhöz közel álló családtagok interjúi és eddig sosem publikált fotók és levelek mellett maga a kontempláló Salvador Dalí és a remekművek felvételei teszik teljessé a képet az extravagáns bajusz mögött rejlő művészről és emberről, akit mára a legnagyobb mesterek közé sorolunk.A film kiemelt budapesti vetítőhelye A művészet templomai sorozat többi epizódjához hasonlóan az Uránia Nemzeti Filmszínház, ahol január 24-étől műsorrenden látható. Emellett országszerte számos további helyszínen, a megyeszékhelyek többségén is vetítik.

Bánom is én, ha elítél az utókor
(Îmi este indiferent daca în istorie vom intra ca barbari)

román filmdráma, 139 perc

Premier: 2019. január 24.

Hannah Arendt, Odesszai mészárlás, 1941, archív felvételek, antiszemita viccek, korhű lőfegyverek, Antonescu-idézetek. A fiatal rendezőnő, Mariana mindezt szeretné belesűríteni új, dramatizált, történelmi tablójába. A rendezés mellett a magánéletben is nehézségekkel kell megküzdenie, de mindkét területen helyt áll és nem enged az igazából. “Bánom is én, ha elítél az utókor.” Ezzel a mondattal vette kezdetét a keleti fronton zajló etnikai tisztogatás, amiről 1941 nyarán a Minisztertanácsban hoztak döntést. A film kísérletet tesz arra, hogy megvilágítsa az Antonescu-idézet hátterét és elősegítse a történelmi múlttal való szembenézést. A próbák során múlt és jelen, fikció és valóság keveredik, ősi hiedelmek elevenednek meg, régi sebek szakadnak föl, és a politika is szeretné az egészet betiltani. Radu Jude Bánom is én, ha elítél az utókor című filmje egy groteszk, ám járható utat mutat a társadalmi méretű történelmi szembenézésre. A film az idei Karlovy Vary Filmfesztiválon debütált, ahol a fesztivál történetének első román játékfilmjeként elnyerte fődíjat, a Kristály Glóbuszt, valamint az Europa Cinema Label díjat is. A filmet Románia a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelöli.

Schindler listája
(Schindler’s List)

amerikai történelmi dráma, 188 perc

Premier: 2019. január 27.

Egyetlen ember is képes lehet arra, hogy a körülmények ellenére megváltoztassa a dolgok menetét. A mondás igazát mi sem bizonyítja jobban, mint Oskar Schindler története. Steven Spielberg nem sokkal a megjelenése után elolvasta az ausztrál Thomas Keneally regényét, mégis 10 évnek kellett eltelnie, hogy elég érettnek tartsa magát a Schindler listája filmre vitelére. A film főhőse, Oskar Schindler (Liam Neeson) született üzletember és szerencsejátékos. A második világháború legelején elkerül a megszállt Lengyelországba és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat – a Deutsche Emailware Fabrikot – és nem győz eleget tenni a beözönlő megrendeléseknek. Könyvelője, Itzhak Stern (Ben Kingsley) rábeszéli arra, hogy minél nagyobb számban foglalkoztasson zsidókat, így nemcsak olcsó munkaerőt talál magának, hanem segíthet a koncentrációs táborokban szenvedő embereken. A gyár hamarosan a zsidók egyetlen menedéke lesz. 1944-ben a nácik az Endlösung, azaz a zsidókérdés végső megoldása jegyében bezáratják a helybéli táborokat, és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába, vagyis a biztos halálba akarják küldeni. Schindlernek gyorsan lépnie kell, ha meg akarja menteni a munkásait. Némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból. Brinnlitzben Schindler gondoskodik arról, hogy a gyár fennállásának 7 hónapja alatt semmi olyasmit ne állítson elő, amelyet a németek hadicélokra tudnának használni. 1945. május 7-én, amikor a tábor lakói megtudják, hogy a németek kapituláltak, és abban is biztosak, hogy az oroszok pillanatokon belül elérik Brinnlitzet, Schindler elbúcsúzik védenceitől. Magára hagyja őket, mert tudja, jobb, ha az amerikaiak kezére adja magát…

0 hozzászólás

Aktuális fórumtémák

Eseménynaptár

Translate »