Oldal kiválasztása

The Last of Us – Próbakör

The Last of Us – Próbakör
11 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Szívet melengető napsugarak szűrődnek át a magasra nőtt fák lombkoronái között. Madarak csicseregnek, Ellie és Joel kedélyesen társalognak, majd az idillt egy rémisztő hang töri meg. Már a madarak sem csicseregnek, s Ellie és Joel sem társalognak…

A The Last of Us nem a klasszikus értelemben vett világvége játék. A Naughty Dog ugyanis nem egy nukleáris háborúval vagy valamilyen sci-fibe illő mesével söpri le az emberiséget, hanem egy fertőzéssel. A játék díszletei is ehhez igazodnak, így nincsenek lepusztult vidékek, torkot maró füst, helyette viszont kapunk egy természet uralta Amerikát, kietlen és vészjósló nagyvárosokkal, csodálatos erdőségekkel. Minden egyes város vagy meglátogatott épület arról árulkodik, hogy a túlélők mindenüket hátrahagyva, sietősen távoztak. Joel és Ellie pedig ebben az ellentmondásos idilli világban kel útra, a volt fegyvercsempész ugyanis ígéretet tett barátjának, hogy a könyörtelen szabályok szerint működő katonai karanténból megszökteti Ellie-t, akinek talán így lehetősége nyílhat egy jobb életre.

A játék első perceiben nyilvánvalóvá válik, hogy a  The Last of Us nem arról szól, hogyan kell legyőznünk a fertőzötteket, hanem arról, hogyan kezdhetjük újra, hogyan kell megbirkóznunk az emberiség kegyetlen brutalitásából fakadó problémákkal. A játékban ugyanis nem feltétlenül a fertőzöttek, hanem sokkal inkább a kihalt városokat látogató fosztogatók okozzák majd a legtöbb problémát. Embertársaink brutális kegyetlenséggel csapnak le minden ártatlanra, s ezt mi magunk is átéljük, többek között a Philadelphiában játszódó jelenetben. Itt körvonalazódik ki először, hogy a The Last of Us mennyire kegyetlen játék, s itt kap először nagyobb hangsúlyt azon felismerés, hogy a túlélés mennyire ösztönössé, mennyire állatiassá tesz minket.

A demó ezen küldetése ad rövid ízelítőt a játék harcrendszeréből, ami inkább a taktikázásról, mint sem a nyíltszíni küzdelmekről szól. A banditák például igyekeznek bekeríteni minket, így lehetőség szerint érdemes elterelni a figyelmüket, s folyamatosan mozogni a fedezékek között, ha pedig kellő közelségbe kerül az ellenfél, akkor egyetlen csapással érdemes padlóra küldeni őket. A lőszerrel minden esetben célszerű csínján bánni, abból ugyanis alig áll majd rendelkezésünkre, de ha mégis szembekerülnénk egy nagyobb túlerővel, akkor célszerű fegyvert rántani, mert már annak puszta jelenléte is megfutamodásra kényszerítheti támadóinkat.

Nem úgy a fertőzötteket, akik érzékeny hallásuknak köszönhetően pillanatok alatt megneszelik, hogy éppen hol rejtőzködünk. Mivel egyetlen sebzésük is halállal jár, érdemes őket jól távol tartanunk magunktól, amit leginkább figyelmük folyamatos elterelésével érhetünk el (eldobott tárgyakkal keltett hangokkal csalhatjuk őket el más helyekre).

A játékban nincsen automatikus regenerálódás, így az utunk során összegyűjtögetett, s hátizsákunkban cipelt dolgokból kell kötszert készítenünk. Maga a kraftolás egyébként nagyon egyszerűen lett megoldva, s miután minden tárgyunk és eszközünk, fegyverünk elhasználódik, azok utánpótlásának biztosítása túlélésünk egyik kulcsa. Éppen ezért célszerű minden épületet alaposan átnézni, s minden felszedhető tárgyat magunkkal vinni, a gyógynövényekből, alkoholból és pirulákból elsősegélycsomagot, textilekből, ragasztószalagokból pedig házilag felturbózott vascsövet, molotov-koktélt vagy éppen strapabíróbb fegyvereket készíthetünk. Minden egyetlen gombnyomásra történik, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy az egyes eszközök egyszerre akár több dologhoz is felhasználhatóak.

A Naughty Dog az Uncharted-szériában már megmutatta, milyen remekül tud kapcsolatot teremteni karakterei között. Nathan és Sully apa-fia kapcsolata azonban össze se hasonlítható Joel és Ellie apa-lánya kapcsolatával. Joel kezdetben egy morgó, megkeseredett vénember benyomását kelti, akinek púp a hátára az egész küldetés, de meglehetősen hamar kiderül, hogy a mogorva jelleme az elmúlt évek szörnyűségeinek látványából ered. Valójában lányaként szereti Ellie-t, akit lehetőség szerint mindentől és mindenkitől megóv. Erre bőven lesz is lehetősége, mert bár a kislány egyedül is képes megvédenie magát (például téglát hajigál ellenfeleihez), túlerővel szemben Ő maga is magatehetetlen lesz, ilyenkor pedig közbe kell lépnünk. Kettejük kapcsolata, Joel keserűsége, s Ellie naiv rácsodálkozása a világra érdekes kontraszt, mégis elengedhetetlen szimbiózisban élnek ők, így számtalanszor kell majd támaszkodnunk a kislány segítségére.

A The Last of Us korai ízelítője ugyan csak apró szeletét mutatta meg a játéknak, valójában arra mégis tökéletes volt, hogy nagyvonalakban felskiccelje, mire is számíthatunk a Joel és Ellie párosának kalandja során. A Naughty Dog játéka nem azért ígérkezik nagyon jónak, mert elképesztő atmoszférával bír, hanem azért, mert nyers valójában közelíti meg az unalomig járatott világvége témát. Rávilágít az emberi tulajdonságokra, azok szépségével és szörnyűségeivel együtt.

A The Last of Us kipróbálható változata május harmincegyedikén élesedik, míg a teljes változat június tizennegyedikén jelenik meg, kizárólag PlayStation 3-ra.

Translate »