Oldal kiválasztása

Mortal Kombat (2021) – Filmkritika

Mortal Kombat (2021) – Filmkritika50% XP50% XP
Van, aki abból él, hogy bírja, ha ütik. Cole Young (Lewis Tan) ilyen. Pénzért bunyózik, és többnyire veszít. Nem tudja, hogy mennyivel többre hivatott, és milyen sok múlik rajta. Pedig csak el kellene gondolkodnia különös, sárkány alakú anyajegyén…
A Külvidék császára elküldte legjobb harcosát, Sub-Zerót, hogy legyőzze a Földvilág harcosait. Már kilenc bajnokságon győztek: ha tizedszer is diadalmaskodnak, akkor birodalmukhoz csatolhatják a legyőzött világot. És megindul az ostrom.
Cole nem nagyon érti, mi történik vele. Csak azt látja, hogy furcsábbnál furcsább vidékekre vetődik, egyre különösebb erejű, hatalmú és humorú harcosokkal találja szemben magát, és küzdenie kell. De most elképesztő tétje van a meccsnek… az egész világ.

A Mortal Kombat franchise-t szerintem talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen a játék első része 1992-ben látott napvilágot, az első mozifilm pedig 1995-ben, melyben még Christopher Lambert játszotta Raiden (a filmben a Rayden verziót preferálták valamiért) szerepét. Igazi klasszikus, játéktermi bunyós játékról van szó, amelynek videójátékos verziója is immáron a 11-es sorszámnál tart (tulajdonképpen összesen pont a duplája, 22 játék készült). Hálás a sztori, a karakterek és a kiindulási pont is, pont olyasmi, amire szívesen csapnak le a hollywoodi filmgyárosok, hiszen eladható azoknak is, akik amúgy eddig egy kő alatt éltek, és fogalmuk sincs a MK mibenlétéről. Ráadásul az első játék megjelenésekor megfogalmazott legnagyobb kritika, a véressége és brutalitása manapság már szinte mindennaposnak számít mind a játékok, mind a filmek világában, szóval attól sem kell tartani, hogy csak nagyon szűk közönség nézheti meg a mozikban. (Vagy a járványhelyzetnek köszönhetően jelenleg korlátozott ideig az HBO Max kínálatában.)

És hogy mit sikerült kihozni a rebootból? Nos, egy elég felemás alkotást. Vannak kiemelkedően jó pillanatai, például a film nyitójelenete, amely kiválóan ráhangol minket a későbbi eseményekre, és természetesen vannak benne kifejezetten látványos és nagyon profin összerakott bunyók, néhol igencsak jól eltalált koreográfiával. Ráadásul a CGI-t sem vitték túlzásba, így nem lógnak ki túlságosan a karakterek a környezetükből (jó, ez azért a Goróval folytatott harcra nem igaz), és nincs olyan érzése az embernek, mint a legutóbbi Godzilla-film során. Vannak vicces beszólások (kicsit talán túl sok is: amikor főhősünk, Cole Young egy világok közötti versenysorozattal kapcsolatban megjegyzi, hogy nehéz komolyan venni a koncepciót, ha még helyesen le sem tudják írni a nevét (Kombat)), önirónia és számos kikacsintás a franchise rajongóinak. Eddig jól hangzik, nemde? Nos, sajnos az alkotás ennek ellenére mégsem áll össze a végére.

A legnagyobb probléma az arányokkal és a cselekmény fonalának szövésével van. Adott egy kifejezetten hangulatos felütés, majd megismerjük Cole-t, és rövid időn belül Sub-Zero is feltűnik a színen. Majd ezt követően bejön a képbe az MK-s meghívóval, azaz a sárkány jelével nem rendelkező Sonya is, aki megpróbálja összeverbuválni a Föld harcosait. Eddig minden szép és jó, ám innentől kezdve elkezdi átvenni az irányítást a film felett Kano túlságosan viccesre vett figurája (mintha csak Star-Lordot látnánk A galaxis őrzőiből), majd elkezdődik a harcosok betanítása, miközben folyton csepegtetik a nézőknek az alapsztorit és a karakterek képességeit. Ez a rész egyrészt túlságosan hosszúra lett nyújtva, másrészt pedig gyakorlatilag unalomba fullad. Körülbelül úgy érezhetjük magunkat, mint egyes autós versenyjátékoknál, amikor a játék indításakor kapunk egy csúcsverdát, amivel köröket verünk a versenytársainkra, majd kiderül, hogy mindezt tulajdonképpen csak „álmodtuk”, és kezdő újoncként, indulásként egy leharcolt ütött-kopott autóval kell elkezdenünk megmászni a ranglétrát. Jól gondoljátok, ezt a vásznon nézni nem túl élvezetes.

A finálé szintén elég felemásra sikeredett, hiszen egyrészt egy erős összecsapásnak lehetünk szemtanúi, másrészt viszont úgy érezhetjük, mintha csak egy felvezetést láthattunk volna egy folytatáshoz, mivel a történet gyakorlatilag semmilyen lezárást nem kapott, csupán egy cliffhangert kapunk.

Összességében tehát elmondható, hogy a film kellemes élményeket tartogat a rajongóknak a jól kidolgozott bunyóknál, ám a halálba untathatja őket az alapsztori folyamatosan csepegtetős mesélési technikájával és az iszonyúan hosszúra nyújtott „fedezzük fel a képességeinket” epizódokkal. A többi nézőnek viszont nem mondanak sokat a filmben megjelenő karakterek, az akció nem elég izgalmas, és nem tartja fenn az érdeklődést a film végéig, a közbeszúrt poénok és utalások pedig számukra nem sok jelentéssel bírnak, és inkább csak zavaró tényezők.

Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a rajongóknak érdemes megnézniük az új Mortal Kombat filmet, hiszen számos jelenetet nagyon jól és látványosan megoldottak a készítők, ám a fentiek miatt végül mégiscsak egy rétegfilm lett belőle. Ha már a készítők ennyire a folytatásra helyezték a hangsúlyt a film végén, akkor mi szívesen megadnánk erre nekik az esélyt, feltéve, hogy képesek kicsit összekapni magukat, és legközelebb egy összeszedettebb produktummal előállni, amire a rajongók is büszkék lehetnek. Ez így inkább egy technológiai demó vagy egy early access produktum szintjén mozog.

Hazai mozipremier: 2021. május 27.

Hozzászólások

Értékelés

50%

Összefoglaló Egyszerre örülünk amiatt, hogy újabb épkézláb film született a Mortal Kombatból, valamint sír a szánk amiatt, hogy sajnos most sem sikerült kiemelkedőt alkotni. Ennek ellenére rajongóknak kötelező darab, aztán meglátjuk, készül-e belőle folytatás, ahol korrigálhatják a most elszúrt dolgokat.

Mortal Kombat
50%
Translate »