Oldal kiválasztása

Metal Gear Solid Master Collection Vol. 1 játékteszt

Metal Gear Solid Master Collection Vol. 1 játékteszt90% XP90% XP

A Metal Gear Solid Master Collection 1.részét megosztja a benne szereplő kulturális remekművek megőrzésének dicséretes igyekezete és az az elképesztő mértékű lustaság, amivel a Konami „újra alkotta” ezen klasszikusokat.

A Konami 1987-ben Hideo Kojima fejéből kipattant sorozat az utóbbi években ínséges éveket élt meg: a sajnálatos módon befejezetlen The Phantom Pain és az alkotó távozása után készült, borzalmas METAL GEAR SURVIVE után 2021-ben a Metal Gear Solid 2 és a Metal Gear Solid 3 ki lett vonva a boltokból több licensszel kapcsolatos probléma miatt. És egy olyan iparágban, amelynek amúgy is hatalmas problémája a múlt nagyjainak megőrzése, nem jelentett jót.

Azonban úgy tűnik a Konami végre észhez kapott, és felhasználja az aranytojást tojó IP-jét és megajándékoz minket nem csak a játékok eredeti, hanem teljesen újraépített verzióival is. Egyelőre a Metal Gear Solid: Master Collection Vol. 1-et kapjuk kézhez, mely tartalma az örök klasszikus Metal Gear Solid, a meglepetéseket bőven tartalmazó Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty és Solid Snake játékok és persze a legendás Metal Gear Solid 3: Sneak Eater. Ezekhez a játszható címekhez néhány bónusz is jár, például a két Metal Gear Solid: Digital Graphic Novel (amelyek a PSP-korszakban megjelent, Ashley Wood által tervezett interaktív képregényben mesélik el Solid Snake eposzát). A doboz bónusz tartalmaihoz egy speciális indítóprogramon keresztül hallgathatók meg a különböző soundtrackek dalai. Az összes rajongó nevében állíthatom, hogy ezen klasszikusok merő említése is megdobogtatja az ember szívét. Egyetlen csomagban válik újra elérhetővé Solid Snake és Big Boss történetének korai epizódjai. Rondítja a képet azonban az üzleti lustaság és nemtörődömség, amely az első részek megjelenése óta egyre jobban körülöleli az iparágat.

Az játékok által képviselt érték örök, azonban továbbra is kiemelten fontosnak tartom, hogy a nosztalgia örömei között semmiképp se felejtsük el a Konami közömbösségét, és ebben a Vol. 1 kiadásba ölt minimális erőfeszítését, mellyel célja csupán a maximális bevétel bezsákolása, köszönhetően a sorozat hatalmas rajongótáborának. A Master Collection Vol. 1 szó szerint olyan remekművek archívuma, amelyek a videójáték történelem alapjainak lefektetésével egykorúak és egyenértékűek.

Az első Metal Gear Solid indítása valósággal egy időgépbe varázsol minket: a Konami logójának megjelenését a Policenauts dallama kíséri, és visszacsöppenünk 1999-be a katódcsöves tévék korszakába. Sajnos egy picit túlságosan hűen, ugyanis az első játékon illett volna egy kicsit többet dolgozni. Látvány fronton semmilyen beállítási lehetőséget, sem felbontás vagy képarány módosítást nem kapunk. Az eredeti 4:3 megtartását és a kép elkenődésének elkerülését a mai 16:9-es képernyőkön a Konami két fekete oldalsávval oldotta meg, amelyeket már módosíthatunk, a beállításokban elérhető pár különböző választható háttér.

Egyébként csak olyan módosítások tűnnek fel, mint például Playstation kontrollert használva a touchpad nyomása utalnak a ma már nem létező Select billentyű helyett. És itt megemlíteném a kollekcióra vonatkozó legnagyobb negatívumot: ha nem kontrollerrel játszunk nevetséges az irányítás, és nem tudjuk sem megváltoztatni a billentyűkiosztást, sem megnézni azok teljes listáját. Ezen felül a játékok nem támogatnak egérrel történő irányítást (erre a problémára azonban a megjelenés napján már készült egy rajongói mod)

Mivel a játékok a PlayStation egyes funkcióira hagyatkoztak, így azok szimulálásához egyes pontokon megnyithatunk egy speciális menüt, amelyben emulátorokhoz hasonló lehetőségekhez férhetünk hozzá, többek között ellenőrizhetjük a „memóriakártyát” vagy megváltoztathatjuk az általunk használt kontroller virtuális portját. A játék „borítójának” hátoldalán is megnézhetjük, hiszen egy ponton erre is szükségünk lesz. A végeredmény összességében az, hogy gyakorlatilag egy emulátorért fizetünk, melyet készen szállít számunkra a Konami.

Eltekintve a nevetséges irányítási sémáktól és a lustábbnál is lustább megoldásoktól a Metal Gear Solid és Hideo Kojima nevek maradandót alkottak a videójátékok világában, és valamilyen szinten hálásak lehetünk a Konaminak, hogy rengeteg kiadóval szemben elérhetővé tették a legendás címeket a modern közönségnek is. Hiszen legyen akármennyire is lusta a kiadott verzió, a rajongók melyeket megérintett a sorozat dolgozni fognak azon, hogy legalább olyan magasra emeljék, mint az eredeti.

Értékelés

90%

Összefoglaló A jövő építése és a múlt életben tartása ugyan annyira nemes cél, és bizonyos értelemben ez a Metal Gear sorozat öröksége: valami túl értékes ahhoz, hogy ismét a feledés homályába merüljön. Kár, hogy ebbe az örökség-fenntartásba nem sikerült egy minimálisan több energiát tenni a kiadó részéről. Ha egy kézenfekvőbb irányítási sémát eredendően kapunk, és nem kell felhasználói modokra hagyatkozni, akkor legalább 95%-os értékelést érdemelne a kollekció, melyet a játékok maximálisan kiérdemelnek, azonban a kiadó nemtörődömsége sajnos visszafogja őket.

90%
Translate »