Megérkezett a Pillars of Eternity készítőinek új játéka, ahol a jó és rossz közötti nagy csatából a Kyros által vezetett gonosz erők győzedelmeskedtek. A mi feladatunk, hogy a gonoszokat képviselve végrehajtsuk Kyros akaratát.

A játékokban általában megszokott, hogy a mindent megoldó, mindenkit megmentő hős szerepét játsszuk, de nagyon gyorsan kiderül jelen esetben, hogy mi a rosszfiúkat képviseljük. Aki nem hallott még a játékról korábban, annak szerintem egy kezdeti sokkfaktornak el is megy a dolog. Furán hangzik, de jó érzés rossznak lenni végre.

A játékba érkezve, és a nehézségi szintet kiválasztva a karakterkészítésnél találkozunk a másik, a megszokottól eltérő dologgal: nincsenek classok. A karakterünk „stílusát” rendelkezésre álló pontjaink elosztásával adhatjuk meg, ami meghatározza majd kezdeti képességeinket. Ezen felül választhatjuk azt, hogy a játék első ~3 évében felépítjük a saját előtörténetünket egy térképen való interakció segítségével, vagy választhatjuk a quick start lehetőséget, ahol csak megemlíti a játék mi történt, és már kezdünk is. Szerintem mindenképp érdemes legelőször a saját történetünket megnézni, mert sok információt találhatunk benne, ami a játék folyamán fontos lesz számunkra.

A történet során két (egymással harcban lévő) fő frakcióval ismerkedünk meg: Disfavored és a Scarlet Chorus. Döntéseinkkel az egyik oldalt vagy a másikat támogathatjuk, de ha szeretnénk, akkor akár neutrálisak is lehetünk a két oldallal. Ezeket a döntéseket rengeteg szöveges párbeszéd olvasása közben tehetjük meg, amiben főleg a RENGETEG szót emelném ki. Többször éreztem úgy, hogy inkább egy Choose Your Own Adventure könyvet olvasgatok, minthogy egy játékot játszok. Egy nagyon jó UI elemet kiemelnék a szövegekkel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy fontosabb nevek és hasonlók alá vannak húzva a szövegben, és ha ráhúzzuk az egeret, akkor egy rövid összefoglalót kapunk az adott témával kapcsolatban, így nem veszünk el annyira a rengeteg információban.

Amint belefolyunk komolyabban a játékba, észre vehetjük, hogy jócskán elmarad a Pillars of Eternityhez képest. Időben is rövidebb, kb. 25-30 óra alatt végigvihető a játék, ami ebben a stílusban elég kevésnek számít. A környezetben is megszorításokat lehet észrevenni, mégpedig hogy a dungeonok és bejárható területek gyakran használják ugyanazokat az asseteket. Ellenségeinkben sincs túl nagy változatosság, nagyrészt emberekkel fogunk találkozni.

A csaták real time zajlanak, de vagy a space használatával, vagy előre meghatározott szabály alapján szüneteltethetjük az időt, hogy jobban átláthassuk a csatateret. Ez különösen jól jön a játékban előre haladva, mikor már nem csak egyedül harcolunk, hanem egy partyban, és több irányból is érkeznek ellenfelek. Ha hozzám hasonlóan mazochista játékosok vagytok, akkor Path of the Damned nehézségen játszotok Expert mód és Trial of Iron használatával. Itt már minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy egy kis taktikai előnyhöz jussunk mert a permadeath és az egyetlen használható save slot nem engedi meg, hogy hibázzunk. Akiknek nehezebben megy a játék a beállításokban egy könnyebb módot választva kikapcsolhatja például a permadeath opciót.

A csaták és feladatok végrehajtása során szerzett szintlépéseknél képességeket és ability pontokat oldunk fel. A képességeknek 6 talent fája van: Defense (tankolás; egykezes fegyver + pajzs; elég nulla a játékban a tank erőssége), Power (kétkezes és unarmed stílus), Agility (két egykezes fegyver vagy egykezes offhand nélkül), Range (íjak, dobókések, dárdák; lehet dual wieldelni eldobható fegyvereket!), Magic (elég egyértelmű; egyrészt a staff erejét növeli, másrészt a használt spellek erejét; elég komoly defense-buff van benne), Leadership (egész partyra érvésenyülő bónuszokat ad; növeli a hordható tárgyak/fegyverek számát). Ugyan nincs maximum szint a játékban, de ha végigvittük, akkor nincs New Game + vagy hasonló opció, ismét nulláról kell indulnunk. Így nem sok értelmét látom a végtelen szintnek…

Összességében egy jó játékról beszélhetünk, bár szerintem nincs olyan szinten, mint a Pillars of Eternity. Pozitívum az, hogy a teljes mértékben "Evil" játékstílus sokkal nagyobb törődést kapott, mint más játékok esetében. A hozzánk szegődő karaktereknek érdekes háttértörténetei vannak, de én nem találkoztam lényeges, általuk megnyitódó mellékküldetésekkel. A játék "hirtelen" végetérése elég erősen folytatás vagy DLC szagú  számomra.

Értékelés: 8/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás