Oldal kiválasztása

MSI GE72 Teszt

MSI GE72 Teszt
5 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

A távol-keleti gyártó gépei közül már a teljes belépőszinten végig szaladtunk, nézzük meg milyen, amikor már átlépjük ezt a küszöböt, és inkább valami drágább, de jobb felé nézünk.

Nos, akkor két esélyünk van, vagy egy nagyobb gépet kapunk, vagy pedig egy sokkal erősebbet. Most a teszt miatt inkább a nagyobb kategória irányába mentünk el az ügynökséggel. És így jutott el hozzám a GE sorozat legerősebb, és legnagyobb darabja a 72-es, ami már azon túl, hogy 17,3 colos kijelző mérettel operál ennek minden előnyével, és hátrányával.

Nos, hogy a doboz hogy néz ki az nem túl érdekes, aki már látott MSI Dragon Gaming sorozatú számítógépet, vagy annak a dobozát. Ez bizony 1:1-ben hasonlít hozzá. Mit hasonlít pont ugyanolyan. A fed lapot egy sárkány, és egy hatalmas MSI felirat díszíti. Az oldalain pedig a géppel kapcsolatos legfontosabb információkat találjuk. Ha pedig kinyitjuk, akkor egy töltőt találunk a gép mellett. Illetve a bolti példányok minden bizonnyal tartalmaznak egy nagy adag papírt a legfontosabb információkkal mind az újra hasznosítást, mind pedig az átlagos használatot tekintve.

Ha elkezdjük körbe nézni a gépet úgy, hogy már láttunk GE62-t, vagy olvastunk róla írásos anyagot, akkor nem lesz túl nagy meglepetésben részünk. Ugyanis az MSI tervezői mindössze annyi változtatást végeztek az eredetin, hogy az aktuálisan használt programjukban minden dimenziójában megnövelték a gépet. Pontosan úgy néz ki, mint egy kistestvére a fed lapot ugyanaz a szép szárny jellegű mintázat borítja. És hiába Ár-Érték arány bajnok gépről beszélgetünk csak az aljára jutott műanyag a többi helyen az átlagos alumínium hidegségével találkozik a kezünk. Ekkora méretben már a sima alumínium nem teszi eléggé robusztussá a készülékházat, és ez meg is látszik rendesen. A billentyűzet horpad. De nem is kicsit  míg a GE62 esetében még egészen kellemes volt a gépelési élmény  addig itt komolyan rosszra fordult a helyzet. A billentyűzet közepénél majdnem beszakad, ha a kelleténél erősebben nyom rá az ember. Illetve a trackpad mérete sem változott meg. Továbbra is különálló gombok vannak. És a felület is maradt műanyag. A kijelző továbbra is matt felületű, egyedül a mérete változott meg a korábbi 15.6 col helyett most már 17.3 ról beszélgetünk. És a szintén változatlan webkamera található meg felette. Az oldalai sem igazán változtak a borítás még mindig műanyag, mint az notebook aljának többi része. És a port kínálat sem igazán változott. Az egyetlen dolog ami előnyös, hogy már három USB 3.0-át kapunk plusz egy további USB 2.0 port-ot. Ezen kívül a szokásos HDMI, Mini Display Port csatlakozót találunk rajta, valamint a Qualcomm Killer E2400 hálózati kártya RJ45 portja található meg a töltőcsatlakozó. Az SD kártya olvasó ma már egy nagyon hasznos funkció, és inkább a hiányát említeném meg mint a meglétét.

De, hogy mi van a hátlap alatt? Nos, az már egy másik kérdés. “Sajnos” egy régebbi modell került hozzám, ami még 4. generációs Core I7 processzort kapott, így mellé csak DDR3. Ez max abból a szempontból lehet hátrány, amit már korábban leírtam, hogy a bővíthetőséget nagyban korlátozza, hivatalosan a maximálisan elérhető 16GB, és ha tudunk magas sűrűségű modulokat szerezni, akkor is maximum 32GB memóriát tudunk beletenni. Míg DDR4 esetében ez a mennyiség simán duplázható. A beépített 4720HQ processzor 4 fizikai, és 8 logikai maggal rendelkezik, ami alaphelyzetben 2.6GHZ-s órajelen fut, de ha a szükség úgy kívánja, akkor akár 3.6GHZ-s sebességen is tud futni. Ez mind játékra, mind pedig könnyű multimédiás munkára elég lehet, gyakorlatilag pont arra, amire egy átlag ember, egy ilyen jellegű számítógépet megvásárol. Mellette kapunk egy 128GB-os M.2 SSD-t, ez a mi konfigurációnkban semmi érdekes plusz funkcionalitással nem bírt, így sajnos a hatalmas sebességű nvmE tárolóról az alapvetően le kell mondanunk hiába támogatja a őket az alaplap, és maga a gép. HDD tekintetében teljesen sztenderd alkatrészeket kapunk egészen pontosan egy 5400 RpM-es 1TB lemezt kapott a gép, amit még magunk is egyszerűen tudunk cserélni. Ha esetleg a későbbiekben úgy találjuk, hogy amit kaptunk az nem elég nagy. A videóprocesszort terén sem kapunk valami eget rengető csodát, hiszen a már unalomig ismert GTX960m újra üdvözöl minket régi ismerősként, és hív minket egy kis játékra. A kijelző amit az MSI beleszerelt sem hiszem, hogy bárkiben túlzottan nagy meglepődést vált ki a maga 1920×1080 pixeles felbontású IPS panel, amit előre be is kalibráltak nekünk csak hogy ezzel már ne kelljen szórakozni. És hogy milyen élmény akár csak használni is? Nos, érdekes. Nagyon régen volt a kezemben 17 colos számítógép, és ha lehet még inkább régebben volt olyan a kezemben, amit nem csak ilyen nesze egy kicsit több pénzt adtál, akkor mi kicsit több számítógépet adunk neked jellegben árusít a gyártó. Egyrészt a hatalmas kijelző többnyire áldásos, főleg akkor, ha több dologgal akarunk egyszerre foglalkozni, hiszen amivel dolgozni akarunk jobban fókuszba kerül. Játéknál szintén ez a helyzet. A kijelző pontosan olyan, amit elvárunk egy 1080p IPS kijelzőtől, így erre egy rossz szavunk nem lehet. Ha pedig lenne is, akkor alapból nem ezt az ár kategóriát kellene nézünk, amikor notebookot választunk. Szerintem ez a PPI egy hordozható gép esetében még kifejezetten jó is. Ha ennél nagyobb lenne a felbontás, akkor bizony már szükség lenne a skálázásra, ami pedig mint tudjuk a Windows operációs rendszer legnagyobb gyengesége, ha pedig a felbontás csökken, akkor nagyon pixeles lesz, amit pedig nem engedhet meg magának egy MSI szintű gyártó.

De hogy milyen is játszani a gépen? Nos, egészen jó addig a pontig amíg el nem kezdünk egyre komolyabb címek felé nyúlni, annál a pontnál sajnos veszíteni fogunk a GTX960m-mel szemben. De ha az örök kérdésre keressük a választ hogy vajon fut e rajta a Crysis? Akkor ezzel kapcsolatban jó hírt kell közölöm mégpedig azt, hogy igen fut rajta, és nem is akárhogy. Bár a harmadik rész esetében már le kell venni kicsit a részletességet. Simán végig tudjuk rajta játsszani a sorozatot, ha éppen ez lenne minden vágyunk. Viszont amivel gondban leszünk az a GTA 5, hiszen az már tipikusan az a játék, aminél már komolyabb szerepet játszik az elérhető videómemória mennyisége így, ha mást nem is a textúrák részletességét biztosan lejjebb kell ennél a címnél venni lehet, hogy nem is kicsit.

Viszont ahol nálam jelesre vizsgázott a gép az biztosan a szoftveres oldal. Bár volt egy kisebb “vitánk” az alapból rajta lévő Windows 8.1 operációs rendszerrel, azon túl minden rendben volt. A gyártó olyan kevés előretelepített dolgot tett rá, amennyit lehetett, kivéve a Norton próbaverzióját, de azt legalább le lehet törölni róla egyszerűen. A Boot idő végig nagyon rendben volt, és sosem akadt igazán a rendszer szóval, ha dolgozni akar rajta az ember, akkor könnyen megtalálhatja a számítását.

És akkor beszéljünk egy kicsit az igazi negatívumokról. A billentyűzet ugyan RGB világítású, de minek mikor a világítás felét nem lehet rendesen elérni, és a szolid egyszerű színek sem állíthatók be csak zónás rendszerben. Ez bár kicsi dolognak tűnhet, de olyankor amikor minden más klappol, akkor sajnos pont ez lesz az amit észre fogunk venni. Illetve ilyen dolog lehet az akkumulátoros üzemidő. Hiszen egy ekkora gépbe már simán belefért volna egy olyan telep, ami több mint 2 óra üzemidőt biztosít a konnektortól távol.

De a kérdés leginkább arra vonatkozik, hogy megéri e megvenni a gépet, hiszen egy ilyen tesztnek ez a lényege. Nos szerintem, ha 17 colos notebookot keres az ember, amivel lehet játszani. Akkor szerintem keresve sem talál jobbat. És minek is keressen, amikor átlagáron alul is kapja meg ezt a gépet. 411 ezer forintos áron volt kapható a Haswell modell, amit mi teszteltünk, szerintem ennél nem lehet sokkal drágább a jelenlegi csúcsmodell sem.

Értékelés: 8/10

Köszönjük az MSI-nek a tesztelés lehetőségét.

Hozzászólások

Translate »