Oldal kiválasztása

Wonderbook: Book of Spells – Játékteszt

Wonderbook: Book of Spells – Játékteszt

Mindig is szeretted volna megtudni, milyen a Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskola növendékeként elsajátítani a varázslás alapjait? Most itt a remek lehetőség, a Sony ugyanis interaktív mese formájában tanít meg a fortélyokra.

A kiterjesztett valóság még egészen újkeletű dolognak számít, mégis új távlatokat nyithat a videojátékok világában, hiszen úgy vonja be a játékost, hogy interaktív részesévé teszi az élménynek. A Wonderbook: Book of Spells is pontosan erre az elvre alapoz, s ehhez nincs másra szükséged, mint egy PlayStation Move-ra, egy PlayStation Eye kamerára és magára a Wonderbookra, ami tulajdonképpen egy AR kódokat tartalmazó könyv. Viszont segítségükkel egy olyan virtuális világban találod magad, ahol szó szerint igazi varázslótanoncak érzed majd magad, s ahol elsajátíthatod azokat az alapokat, amelyek segítségével később Te magad válhatsz a helyi Harry Potterré.

A Wonderbook: Book of Spells vitathatatlanul gyerekeknek készült. Ez már a játék elindítását követő első pár percben szembeötlik, a kalibrálást elmagyarázó rövid képsorok ugyanis játékosak és egyszerűek, ráadásul ha sikerült kiválasztatnunk a magyar nyelvet, akkor már itt szembesülünk vele, hogy a játék akár magyarul is beszél hozzánk. Ez egyébként egy nagyszerű húzás volt a Sony-tól, a Harry Potter regényekből ismert idegen kifejezések és a varázslók világát körüllengő érdekes szakszavak ugyanis még az angolul jól tudók számára is fejtörést okozhat. Szerencsére Fazekas István és Menszátor Magdolna kiváló munkát végeztek. Fazekas István vezet minket végig a könyvön, tőle kapjuk az instrukciókat és az egyes varázslatokhoz tartozó kis történeteket is ő meséli el nekünk,s bár Menszátor Magdolna kevesebb szerephez jut, mégis gyermeki lelkesedéssel hallgattam a mély búgó hangján elhangzott verseket.

A játékmenet nincs túlbonyolítva, öt nagy fejezet során tanuljuk meg a legfontosabb varázslatokat, azok mozdulatait illetve varázsszavait. Minden egyes bűbáj megtanulása valamilyen érdekes gyakorlófeladattal van egybekötve, hogy aztán a fejezetek végén egy összetett kihívás során egyszerre alkalmazzuk mindet. Az egyes varázslatokhoz olykor külön történet is tartozik, amelyeket nem csak végighallgathatjuk, hanem részesei is lehetünk, több esetben ugyanis a narrátor bevon minket a cselekmény alakításába (még ha az nem is befolyásolja a végkimenetelt). Összességében nem túl változatos, amit a Wonderbook: Book of Spells kínál, a könyv segítségével megelevenedett világ azonban van olyan látványos, hogy végigküzdjük magunkat a kihívásokon. A készítők jól éreztek rá az egyes varázslatokban rejlő lehetőségekre, így a feladványok változatosak, könnyen teljesíthetőek, vagyis a célközönség igényeit remekül eltalálták.

A játék, már ha nevezhetjük annak ezt az újszerű interaktív élményt azonban nem túl hosszú, a húsz különböző mágikus ige megtanulásán és az azokhoz tartozó fabulákon túl nem is nyújt mást, azaz újrajátszani nagyon kevesen akarják majd. A Wonderbook: Book of Spells azonban képes volt arra, amit a teszt kezdetén nehezen hittem volna: visszarepített a gyerekkoromba, s segítségével újra átélhettem azokat az estéket, amikor Édesanyám meséit hallgattam, ez pedig felülírja azokat a hiányosságokat, amelyek végigkövetik a játékot. Szerencsére a Book of Spells csak az első történet volt, a jövőben további mesék is érkeznek, úgy mint a Diggs Nightcrawler, vagy a BBC-n nagy sikerrel futó  Walking with Dinosaurs sorozatának Wonderbook változata.

Értékelés: 7/10

Chilly véleménye

Amióta bejelentették, azóta nyomon követem a Wonderbook és az első hozzá készült cím, a Book of Spells fejlődését. Az alapötletet óriásinak találom, és örülök neki, hogy egy precízebb platformon sikerült azt megvalósítani, mint amilyen az első generációs Kinect. A játékkal először kiállításokon találkoztam, és be kell valljam, elsőre csalódást okozott. Nagyon lassan bontakozott ki a történet, ráadásul nem igazán szólítottak meg a benne rejlő kihívások, és az irányítása is nagyon fura volt. Akkor azzal nyugtattam magam, hogy biztosan nem én vagyok a célközönség, hanem a fiatalabbak, és őket jobban le tudja kötni a varázslástan.

Aztán végre lehullt a lepel, és a magyar szinkronos verzióval is lehetett játszani. Ez mindent megváltoztatott. Az, hogy a történetet kiváló szinkronszínészek tolmácsolják, sokkal közelebb hozza a játékoshoz az élményt, és hihetetlen mértékben megteremti a hangulatot, könnyebb belekerülni a történetbe. Ekkorra már láttam jó pár gyereket játszani a Wonderbookkal, és azt tapasztaltam, hogy egyrészről sokkal jobban azonosulni tudnak az általuk játszott karakterrel és a feladatokkal, másrészről viszont legalább annyira frusztrálja őket az irányítás nehézkessége. Még jó, hogy a játék nagyon engedékeny, és nem kell 100%-os precizitást felmutatnunk. Ennek ellenére az útmutatások néhol hiányosak, a Move kontrollert pedig nem érezhetjük sosem a karunk természetes meghosszabbításának.

Szerintem a Wonderbook: Book of Spells zseniális karácsonyi ajándék, különösen azoknak, akik szeretik Harry Potter világát. Én még nem találkoztam olyan játékkal, ahol a szinkron ennyire számított volna, és ilyen pozitív mértékben befolyásolta volna egy játék értékelését, mint a Book of Spells esetében, és ezért le kalappal a szinkronszínészek, de a Sony előtt is, hogy pénzt áldozott a nemes célra. A Wonderbook minden szempontból időtálló befektetésnek tűnik, hiszen már most jó pár játékot bejelentettek, amelyek mind a könyv által nyújtott kiterjesztett valóságra fognak épülni, és ahogy elnéztem az előzeteseiket, a fejlesztők igencsak kreatív módon kezdik el kihasználni a technológiában rejlő lehetőségeket. Éppen ezért minden kezdetleges bakijával együtt csak javasolni tudom azon családoknak, akiknél van a célkorosztályba tartozó (6-12 éves) gyermek, hiszen ilyen részletesen kidolgozott hangos-animált meséskönyvet még nem láttunk.

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás

Translate »