Oldal kiválasztása

Left 4 Dead 2 – Játékteszt

Left 4 Dead 2 – Játékteszt
13 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

A Left 4 Dead első része végén hiába tisztítottuk meg az utcákat az emberhúsra éhező zombiktól, a fertőzött Amerika déli államaiban még mindig áll a bál. A mi feladatunk lesz rendet tenni.

Ha egy új játék lép be a játékos piac sűrűjébe, akkor a sikertől teszi függővé a produkció kiadója, hogy készül-e folytatás. A Left 4 Dead esetében a siker igencsak hangos volt, a négyfős online kooperatív móddal, az addiktív multiplayer lehetőséggel a játék nemcsak kritikai elismerések sokaságát zsebelte be, de komoly anyagi hasznot is hozott a Valve-nek. A Team Fortress 2 hasonló eredményei után a rajongók azonban azt hitték – teljesen jogosan -, hogy a többi folytatást kapott játékhoz hasonlóan a második rész két-három év eltelte után tűnik majd fel a színen, addig pedig folyamatosan érkező, hol ingyenes, hol némi pénzmag ellenében beszerezhető letölthető tartalmak biztosítják a játék szavatosságát. A Valve és a Turtle Rock Studios azonban nem várt ennyit, pár hónappal az első rész megjelenése után jelezte, már készül a folytatás. A rajongókat persze szétvetette a düh, hiszen egy éven belül két, teljes bolti áron vásárolt játék sokak pénztárcáját megterheli, a tartalmakat pedig DLC formájában, olcsóbban is adagolhatná a kiadó. De mi van akkor, ha a Valve nemcsak foltozta az első részt, hanem valóban annyi tartalommal töltötte meg a második epizódot, ami már valóban megéri a pénzét? Ha esetleg eddig ezen infók hiánya tartott vissza a vásárlástól, akkor ez a cikk Neked szól, most mindent leleplezünk!

 

Az alaptörténet semmit nem változott, ezúttal is az idegen vírus fertőzte Egyesült Államokban játszódik majd a cselekmény, azonban a fejlesztők a déli régióba helyezik át a sztorit, ami Georgia állambeli Savannah-ban kezdődik, de egy kisebb kitérő keretén belül New Orleans-ba is átslisszanunk majd aprítani. Az első rész főhősei is lecserélődtek, így négy új túlélővel, egy gimnáziumi football edzővel, Coach-csal, egy televíziós asszisztensnővel, Rochellel, egy autószerelővel, Ellis-szel és egy szerencsejátékossal, Nickel kell nekivágnunk a túlélőtúrának. A szereplőgárda tagjainak ezúttal öt különböző kampányban kell megmérettetniük magukat, ahol összesen 4-5 szakaszból álló pályák várnak ránk. A térképek változatosságára nem lehet panaszunk, a Turtle Rock Studios pályadizájnerei rengeteget dolgoztak, hogy a korábban lineáris térképek helyett egy sokkal színesebb, "élettelibb" környezetben vadászhassunk a zombikra. Az első rész városi környezetének monotóniája után végre több helyszínen is megfordulunk: hangulatos, gyerekkorunk legszebb pillanatait idéző vidámparkban, szúnyogok lepte, bűzös mocsárban, egy eső áztatta, viharos külső helyszínen, és egy lerombolásra váró hídon. Magasabb pontra felmászva lehetőségünk van átlátni az egész terepet, a dinamikus időjárás- és napszakrendszernek köszönhetően a játék történetében először fényes nappal is kell küldetéseket teljesítenünk, de iszonyatosan komoly hangulata van egy-egy komolyabb aprításnak, mikor épp naplemente van, és szép lassan ránk esteledik, miközben mi vérben ázva örömködünk, hogy sikerült az utolsó zombit is levadásznunk. A történet összefüggő mivoltát a pályák közötti laza kapcsok próbálják érzékeltetni, így a játékos tényleg elhiheti, hogy egy egységes sztori részese.

 

Az egész játékra általában igaz, hogy sokkal gyorsabb és feszesebb lett mint elődje, ami nem a játékmenetbe való belepiszkálásnak, hanem részben a régi-új ellenfeleknek, valamint a ténylegesen új belépőknek köszönhető, de az egyéb felszedhető csomagok, a fegyverarzenál kiszélesítése is sokat tesz ezért. Ha már a fegyvereknél tartunk, akkor érdemes megemlíteni, hogy több csoportba oszthatók a csúzlik, ráadásul egy-egy fegyvernemből akár többféle is rendelkezésünkre áll majd. Aki a közelharcban szeret jeleskedni, az örülhet, ugyanis ilyen típusú gyilkolásra alkalmas eszközök is megjelentek a Left 4 Dead 2-ben. Ilyen például a serpenyő, a balta, a baseball ütő, a krikett ütő, a gitár, a szamuráj kard, vagy a láncfűrész – ezt addig használhatjuk, amíg ki nem fogy belőle a benzin. Természetesen ezeknek megvan a maga hátránya, hiszen komolyabb roham esetén esélytelenek leszünk a zombikkal szemben. A kis- és középtávolságra főleg a pisztolyok és a sörétes puskák – ebből például három fajta van – bevetése a célszerű. Megjelent a Desert Eagle, amit akár kétkezes fegyverforgatás során is használhatunk. Erősségét talán nem kell ecsetelnem, hatékony kezekben igazi pusztítást lehet vele kivitelezni. A gépkarabélyok táborát a jól megszokott távolra alkalmas, gyorstüzelésű csúzlik képviselik, úgy mint M16, AK47, SCAR, aki pedig a mesterlövészkedéssel szeretné segíteni társait, annak erre is lehetősége nyílik. Fegyver fronton újdonság a Boomer hányás. Az ilyen anyaggal teli töltött üveget csak neki kell vágnunk egy zombinak, a szétterülő hányadék pedig odavonzza a többi zombit, akik mit sem sejtve saját társukat kezdik el kergetni és ütni. Emellett megmaradt a molotov koktél és a csőbomba is. A nagy lövöldözés közben életerőnk fogyását a szokásos orvosicsomagok és fájdalomcsillapítók mellett már adrenalin injekcióval és felszedhető defibrillátorral is "újratölthetjük". Előbbivel egyenesen a szívünkbe szúrva egy nagy adag adrenalinlöketet kap hősünk, aki így gyorsabb futásra, esetleg  több ütés kibírására lesz képes. Az újraélesztő készülékkel pedig egyetlen kiütéssel visszahozhatunk bárkit a halálból.

 

Az ellenfelek felhozatalában is találunk új belépőket, de az első rész majdnem teljes palettája is visszatér. Boomert, Huntert, Tanket, Witch-et és Smokert tehát nem kell bemutatnom, ellenben ismertetésre szorul a három új ellenfél, Jockey, Spitter és a Charge. Jockey alattomos módon kiszemelt áldozatának hátára ugorva üti az ellenfelet, és miközben lehetetlenné teszi, hogy a többiekkel foglalkozzunk, még át is veszi felettünk az irányítást. Spitter igazán kellemetlen ellenfél, ugyanis képes nagy távolságokból is savat köpni, az így eltalált csapattársak pedig komoly sérüléseket szereznek. A Charger erősen hajaz Tankre, ugyanis egy jól megtermett behemótra kell gondolni, aki lendületet véve képes neki rohanni csapattagjainknak, majd megragadva őket addig veri a földhöz, míg a szuszt  is kiveri belőlük.  Sok-sok borsot törnek majd az orrunk alá az új ellenfelek, de a Versus módnak köszönhetően akár az ő bőrükbe bújva is lehetőségünk lesz játszani, így testközelből is átélhetjük, mire is képesek ezek a szörnyetegek.

 

A játékmenet pergősebb lett, de egyben sokkal taktikusabb is, így a Left 4 Dead 2 most először mutatja meg igazán, hogy miért is lett kitalálva a négyfős kooperatív mód. A csapattagok nem kifejezetten buták, de sokszor követnek el olyan idegesítő hibákat, amik akár a küldetés sikerességébe is kerülhetnek. A pályák kialakítása, a küldetések változatossága és az ellenfelek agresszivitása szinte rákényszeríti az embert, hogy hús-vér bajtársakkal vágjon neki a kalandoknak, ez azonban sokkal magasabb szintű taktikázást tesz lehetővé, ami a sikeres küldetésekhez elengedhetetlen. Nem lehet már csak úgy végigrohanni a pályákon és esztelenül lövöldözni. Egyrészt sokszor külön feladatok teljesítése vár ránk, olyanok mint benzines kannák gyűjtése, hogy beindíthassuk a generátort, ami egyértelmű csapatmunkát követel meg. A Valve ezen kívül bizonyos pontokon komoly mennyiségű zombival állít minket szembe, ahol csak akkor tudunk továbbjutni, ha megfelelően ügyeskedünk, esetleg elcsaljuk az ellenfelet. A nehézség tehát fokozódott, ráadásul megjelent a Realism játékmód, ami plusz kihívást ígér. Ilyenkor nehezebb megölni a zombikat, így célszerű csak fejre célozni, hiszen ez azonnali halált jelent. Emellett ha valaki bemegy valamelyik épületbe, akkor sziluettjük már nem körvonalazódik, illetve azt se jelzi a program, ha valakinek segítségre lenne szüksége.

 

A Source motorba továbbra is nehéz belekötni, a Valve még mindig hihetetlen dolgokra képes házon belül fabrikált grafikus motorjával. A környezet hihetetlenül aprólékos, a karaktermodellek is részletesen kidolgozottak, ráadásul az újszerű fizikának köszönhetően lehetőségünk van csonkítani, így a zombik egyes testrészeire célozva pontosan azt kapja le a csúzlink, amire célt tartottunk. Közelről egy erősebb karabéllyal akár szó szerint lyukat üthetünk a testükön. A régi motornak köszönhetően szerencsére a gépigényre se lehet panaszunk, nagyon barátságos, középkategóriás vason is folyamatosan, döcögésmentesen fut a játék.

 

Az olvasottak alapján talán nyugodtan jelenthetjük ki, a Left 4 Dead 2 simán megállja a helyét teljes értékű produkciónak, hiszen rengeteg extra tartalmat és kihívást passzíroztak bele a Turtle Rock Studios munkatársai. A játék sikerességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a megjelenése utáni héten már ötször többen játszanak vele, így a nagy tiltakozásnak semmi értelme nem volt, ráadásul a Valve abszolút nem okozott csalódást, és mindenféle parasztvakítás helyett egy valóban rengeteg újdonsággal megfejelt folytatást adott ki, ami minden tekintetben felülmúlja az elődöt. Az, hogy a második rész esetleg konkurensként idő előtt kinyírja-e az első részt, az talán már csak a rajongókon múlik.

 

Értékelés: 9/10

Translate »