World of Tanks: HEAT – betekintő
A tankos játékok piaca ma már bővebb kínálatot nyújt, mint pár éve, mégis kevés olyan cím akad, amely a szimulációs elemek helyett a gyors, látványos összecsapásokat helyezi előtérbe. A Wargaming legújabb ingyenesen játszható World of Tanks spin-off játéka, a World of Tanks: HEAT azonban ezt az irányt választja: rövid, intenzív mérkőzések, látványos robbanások és könnyen elsajátítható mechanikák alkotják a magját ennek a „tankos hero shooter”-nek. Bár a tartalom mennyisége jelenleg még meglehetősen korlátozott, a játék alapjai kifejezetten biztatóak.
A játék gerincét az 5v5-es és 10v10-es online ütközetek adják, amelyeket cross-platform multiplayer játékkal gondoskodnak róla, hogy a játékosközösség ne legyen felosztva, illetve a cross-platform progressnek köszönhetően akár ugrálhatunk a platformok között. A mérkőzések tempója kimondottan pörgős, így egy-egy csata néhány perc alatt lezajlik. Ez jelentős különbséget jelent azokhoz a multiplayer címekhez képest, amelyek hosszabb elköteleződést igényelnek. A HEAT inkább olyan játék, amelyhez bármikor vissza lehet térni néhány gyors kör erejéig, anélkül, hogy órákra lekötné az ember figyelmét.
A jelenlegi játékmód kínálat három klasszikusból áll: a területfoglalós Control, a zászlórablós Capture the Flag, és a nem túl jól működő Kill Confirmed. Ezek a Quick Play rendszerén belül véletlenszerűen váltják egymást, így minden meccs más kihívást fog elénk állítani. Ennek fő problémája, hogy a karakterünket és az irányított tankot az előtt választjuk ki, hogy tudnánk, milyen játékmódot is fogunk játszani. Míg egy control során egy mesterlövész karakter nagyon hasznos lehet, egy kill confirmed során, ahol a kilőtt ellenfelek pozícióján kell felvenni az általuk eldobott dögcédulájukat, nem lesznek olyan effektívek, mint a frontálisan szinte verhetetlen védő karakterek.
A rombolható pályák és a nagyméretű harcterek számos ötletes taktikai lehetőséget kínálnak, legyen szó fedezékek kihasználásáról vagy kedvező tüzelőállások elfoglalásáról. A játékmenet könnyen tanulható, ugyanakkor nem nélkülözi a taktikai mélységet. A harcok a Wargamingtől megszokott módon történnek, a tankok lövegével és egyes speciális fegyverzetével támadhatunk ellenfeleinkre, ami mellett minden irányítható karakter kapott egy-egy speciális „ultimate” támadást is.
A különböző tankok speciális felszerelése, és az előbb említett ultimate képességek mind-mind egy-egy tematikára építenek. A védők között nehézpáncélos tankokat találunk majd, melyek lassabban mozognak és körülményesebben fordulnak, cserébe sokkal nehezebb őket átlőni. A specializációjuk között pedig olyanokat találunk, mint megerősített pajzsok, az Overwatch-ban látott D.va féle lövésfelfogó mező, illetve egy automata gépágyú.
Egy másik védő karakter robbanásokra épít, aknamezőt tud létesíteni, időzített robbanó tölteteket dobál és az ultimate képessége is egy féltonnás bomba ledobása a harctér közepére. A könnyebb járművek jóval mozgékonyabbak, gyorsabban változtatnak pozíciót, azonban sérülékenyebbek is, illetve a korábban említett mesterlövészek hatalmasat sebeznek, viszont sokkal gyorsabban elintézhetők, mint a többi kategóriába tartozó harckocsizók.
Külön dicséret illeti a sérülésmodell kidolgozottságát. Minden tank rendelkezik olyan gyenge pontokkal, amelyek célzott lövésekkel lerombolhatók, onnantól kezdve pedig sérülékenyebbek és minden találat jóval nagyobb sebzést eredményez rajtuk. Az ellenfél páncélzatának ismerete ezért legalább olyan fontos, mint a pontos célzás, ami kellemes stratégiai réteget ad az egyébként könnyen befogadható játékmenethez.
A fejlődési rendszer szintén megfelelő motivációt biztosít, viszont véleményem szerint egy kicsit túlságosan is lassú. Új alkatrészeket, fegyvereket és különféle fejlesztéseket oldhatunk fel, amelyekkel tovább finomíthatjuk járműveink teljesítményét, de a kezdetben 2-3 meccs utáni feloldás után lassan odáig tud lassulni a folyamat, hogy akár egy hétig csak egy karaktert és tankot használva sem látunk majd új fejlesztéseket. Azonban ez a rendszer kiegyensúlyozottnak érződik, és ritkán alakul ki olyan helyzet, amikor a fejlesztésekkel nem rendelkező tankokkal reménytelen hátrányba kerülnénk.
Technikai oldalról a World of Tanks: HEAT kifejezetten üdítő. A részletes tankmodellek, a látványos robbanások és a rombolható környezet együttese modern megjelenést kölcsönöz a játéknak, amely a Wargaming jelenlegi játék kínálatának legszebb darabjává teszi, úgy, hogy a teljesítménye is meglepően sima. A hanghatások is hozzájárulnak az élményhez: a lövegek dübörgése, a lánctalpak csikorgása és a becsapódások ereje érezhető súlyt ad minden összecsapásnak.
Ugyanakkor nem minden területen hibátlan az élmény. A legnagyobb hiányosság jelenleg a tartalom mennyisége. A karakterek száma limitált, és bár mindegyiküknek van 2 feloldható tankja, ez csak azért tolja ki az újdonság érzését, mert ezeket nagyon lassú feloldani. Hetente kapunk egy mini battle passt is, mely az egyes karakterek alternatív tankjait oldja fel, ha teljesítjük, de ez inkább érződik ideiglenesnek, mint véglegesen megmaradó mechanikának.
Mindezek ellenére a World of Tanks: HEAT egy könnyen hozzáférhető, gyors tempójú online tankos „hero shooter” játék, amely nem akar szimulátor lenni, helyette a látványos akcióra és az azonnali szórakozásra épít. A jelenlegi tartalom ugyan még szerény, de a stabil alapok, a szórakoztató harcrendszer és a folyamatos fejlődési lehetőség bizakodásra ad okot.
