Warlocks vs Shadows – Bétateszt

A Warlocks vs Shadows egy újabb indie gyöngyszem, amely egy árny-lények által megszállt fantasyvilágba kalauzol el minket.

Stílusát tekintve nem feltétlen hiánypótló cím, mivel az akció-rpg/brawler szekcióban töménytelen mennyiségű játékot találhatunk, melyek nagy többsége ingyenesen játszható. Na de miben más, esetleg miben jobb a Warlocks vs Shadows, mint a többiek? Ezekre a kérdésekre a kedves Olvasónak kell meglelnie a választ, én csak a kezdőlökést adom meg.

Játékmenete egyszerűnek nevezhető: adott öt különböző világ, melyek szakaszokra/pályákra vannak osztva. Minden szakaszon adott számú hullámban érkező ellenfelet kell legyőznünk, majd az utolsót is elkalapálva megnyílik egy portál a következő szintre. A világok végét egy főellenfél zárja, a boss leverése után léphetünk át a következő világba. Alapjáraton öt hős, vagy jelen esetben Warlock közül választhatunk, akik különféle mágikus és közelharci képességeiket felhasználva aprítják pici darabokra az árnyakat. A főbb szörnyek legyőzése után világonként 1-1 újabb karakter is megnyílik, így adva ki a teljes tízfős játszható brigádot. Hőseink mindegyike egyedi képességekkel bír, személyes kedvencem, a Guardian például teleport-szerű támadásokkal operál, míg például a sámán képes offenzív illetve gyógyító funkcióra is. A kezdő csapatban ezenfelül egy tűzzel harcoló pyromanta, egy jégvarázsló és egy kőkemény, de lassú harcos található. Mindenki megtalálhatja a magának megfelelő stílust, de amennyire észrevettem az agilis karakterek életképesebbek: ha az ellenfelek körbeveszik a behemótunkat, elég hamar nullára redukálják még az ő életerejét is, a többiekről nem is beszélve.

A játék elején egyébként jó párszor fogunk meghalni. Ez egy olyan cím, ahol nem csak az számít, hogy a játékos mennyire ügyes, rengeteg múlik a képességeinken és a felszerelésünkön. A leölt árnyakból is potyognak sisakok, fegyverek, páncélok, de bizonyos pályákon megjelenik egy árus is, akinél eladhatjuk a feleslegesen felgyűlt cuccokat, illetve vásárolhatunk egyedibb darabokat cserébe. Ezek persze teljesen randomizálva vannak, így lehet, hogy pont nem kapunk olyan dolgokat, amikre feltétlen szükségünk lenne. Vannak a mozgásunkat gyorsító, nagyobb ugrást biztosító, vagy ellenfelünket lassító tárgyak, sima páncélok, amik csak a bekapott sebzést csökkentik, vagy olyanok, amik a képességeink újratöltődését gyorsítják, esetleg ráakadhatunk az ellenséget sebző vagy minket minimálisan gyógyító darabokra is. Igazából teljesen tőlünk függ, éppen mit viselünk, így személyre szabhatjuk a hősünket. Egyetlen szívfájdalmam ezzel kapcsolatban, hogy mindegy, mit veszünk fel, külsőnk ugyanaz marad. Lehet, hogy ez is fog változni a teljes játékban (ne feledjük, hogy egyelőre bétaállapotban van), ahogy a karakterek alapereje és tulajdonságai is. A hősök között egyébként pályánként is többször válthatunk, csak ilyenkor lenullázza a hullámokat a rendszer, így elölről kell kezdenünk az adott szakaszt.

Funkcióként szerepel az online, illetve offline co-op játék, illetve az egymás elleni Deathmatch, ám e funkciók sajnos még nem úgy működnek, ahogy kellene nekik. A partnerkereső algoritmus egyelőre még nem száz százalékos, több próbálkozás után sem sikerült játékost találni, pedig a nap több szakaszában is megnéztem.

Sajnos a béta idején az utolsó két világ még zárva van, így nem tudom, hogy a későbbi részek is olyan jók-e, mint az első három, de azok alapján nem fogunk csalódni. Mindegyik világ egyedi ellenfeleket használ, egyedi támadásokkal és taktikával, amire oda kell figyelnünk ellenük. Ahogy fejlődünk, egyre könnyebben elintézhetőek lesznek, de sosem leszünk teljes biztonságban. Érdemes észben tartani, hogy vannak ellenlábasaink, akik az egész pályát átívelő támadásokat küldenek ki magukból, a tereptárgyak sem jelentenek akadályt számukra. Ugyanígy észben tartandó, hogy ez ránk is vonatkozik, a mi távható képességeink sem akadnak fent a sziklákon, illetve ezen tereptárgyakat elég jól kihasználhatjuk, megválasztva a harc színterét kicsit azzal, hogy felugrálva rajtuk nem minden ellenfél képes követni minket, így pár másodpercnyi levegőhöz jutunk, ami pont elég is arra, hogy a képességeink újra használhatóak legyenek.

Grafikailag kimondottan hangulatos darabbal van dolgunk, itt is a már megszokott pixel art stílust alkalmazták, aminek az az előnye, hogy gépigénye a mai alapokhoz mérten alacsony, ugyanakkor még mindig látványos dolgokra képes, feltéve, hogy szeretjük a retróbb hangulatot. Zenei téren sincs okunk panaszra, minőségi darabok csendülnek fel végig, és egyáltalán nem válnak zavaróvá sokadjára sem, főleg mivel úgysem erre figyelünk harc közben. Az irányításról annyit jegyeznék meg, hogy alapból a billentyűzet olyan gombjai vannak beállítva, amik nem feltétlen esnek kézre. Ezeket egyből érdemes átállítani számunkra megfelelőbbre (én például mozgásra a WASD-t állítottam be, a négy képességre viszont a numerikus billentyűzet 4562 gombait), illetve egy kontroller beszerzése is javallott lehet, főleg ha helyi co-opban gondolkodunk.

Összességében elmondható, hogy egy rendkívül addiktív játékhoz volt szerencsém, s noha játékideje rövidnek mondható (az elérhető 3. világ végén, első próbálkozásra, 16 halállal, körülbelül 2 óránál tartok), mégis többször újrakezdtem, új mentéssekkel.

• Steames PC verzió: http://store.steampowered.com/app/330270/