Tchia – játékteszt
A Tchia egy fiatal lány történetét meséli el, az önfelfedezésről, mely során a főhősünk apját is meg kell mentenünk egy Maano nevet viselő ellenségtől, a végcélunk pedig Meavora legyőzése, ami nehezebb feladat lesz, mint amennyire először gondoljuk. A történet egy Új-Kaledónia által inspirált, gyönyörű szigetcsoporton játszódik mely egy igazán különleges körítést ad a kalandunknak.
A Tchia tömve van okosabbnál okosabb játékmechanikákkal, valamint meglepően sokfajta utazási módszer is elérhető számunkra a játék során. A történet, bár érdekes, hajlamos háttérbe szorulni a világot megöltő rejtélyek, elrejtett kincsesládák, mellékszálak, illetve mellék-utak, melyek mindig vezetnek valamihez, hasonlóan a Legend of Zelda legújabb részeihez. A rejtélyek megoldásával számos új jutalmat oldhatunk fel, melyek főleg kinézetek lesznek Tchia-nak vagy a hajójának, ezen felül képességeket is nyithatunk ki velük. A világ felépítése zseniális, és az, hogy lépésről lépésre elrejtett dolgokba botlottam végig a Breath of the Wild felfedezésére emlékeztetett.
A szigetek bejárására számos különböző közlekedési mód áll rendelkezésünkre, melyek segítségével hegyeken, dzsungeleken és tengerpartokon fogunk áthaladni, illetve, mivel a Tchia egy szigetvilágban játszódik a kék óceánon való átkelés sem maradhat el. Tárházunk az alapvetően logikus, és már látott fáramászástól, a fát katapultként való használatától, a hegyoldalon való lecsúszástól egészen az földtől elrugaszkodott varjúvá, papagájjá, vaddisznóvá és szarvassá vagy cápává alakulásig rengeteg különböző megoldást felölel, hogy gyorsabban közlekedhessünk a szigeteken, és feldobják a játékot egy remek mágikus csavarral. Persze nem kell mindenképp átalakulnunk, hogy a szigetek között szeljük a tengert, a Tchia ugyanis biztosít számunkra egy teljesen testre szabható hajót is.
Ez a hajó egyébként sokkal jobban és mélyebben ki van dolgozva, mint sok hasonló játékban. Nem csak egyszerűen felszállunk a hajóra és már mehetünk is, a Sea of Thieves hajómechanikáinak leegyszerűsített verziójaként tudnám legjobban leírni: figyelnünk kell a horgonyra, ha megállunk engedjük le, elinduláskor manuálisan kell felhúznunk, a vitorlát is manuálisan kell felfelé és lefelé állítani valaming a hajó végén található kormány segítségével állíthatunk a sebességen illetve a haladási irányon. Rengeteg lehetőségünk van a hajónk kinézetének testre szabására, a korábban említett titkok felfedezésével, küldetések és minijátékok teljesítésével oldhatunk fel további tárgyakat, illetve egyes helyeken lehetőségünk van új opciók megvásárlására is. A gyorsutazáshoz is szükségünk lesz a hajónkra, ugyanis ez a funkció gyalogosan nem elérhető, azonban rengeteg kikötőt tartalmaz a játéktér, ezáltal rengeteg opciónk lesz.
A zene egy központi szereplő a Tchiában. Vannak részek, ahol részt veszünk az új-kaledóniai kultúrából származó hangszereket tartalmazó jelenetekben, mely játékmechanikai oldalról egy ritmusjátékot fog jelenteni nekünk. Ezek a szakaszok opcionálisan kihagyhatók, azonban a zene kötni fog minket a játék egy másik fontos eleméhez, az ukuleléhez. A játék során számos dallamot oldhatunk fel melyek speciális hatást fejtenek ki. Az egyik ilyen dal például megnöveli a víz alatt tölthető időnket. Ezek a dallamok és lejátszásuk pedig mindenki számára ismerős lehet, akik játszottak az Ocarina of Time-al.
A Tchia egy nyitott világú kalandjáték, tele varázslattal és kalandokkal. A játék nem különösebben nehéz, és soha nem erőlteti ránk a harcot. A szórakozásról szól, és olyan kultúrával ismertet meg, amelyet más játék még nem dolgozott fel. A játék egyetlen negatívuma, hogy bár a környezet igencsak látványos tud lenni, a karaktermodellek kimondottan butácskák lettek és rontanak az összképen.
Értékelés
80%
Összefoglaló A Tchia egy gyönyörűen kidolgozott játék, amely a hagyományokat és a kultúrát ünnepli, miközben változatos játékmenetet és felfedezési lehetőséget kínál.
