Új köntöst kapott a Need for Speed-sorozat egyik legjobb epizódjaként számon tartott Most Wanted. A Burnout franchise fejlesztői ezúttal sem hibáztak!

Alaposan megoszlanak a vélemények a Need for Speed-sorozat rajongói között, hogy az Electronic Arts részéről korrekt lépés volt-e a franchise legújabb epizódjához ismét felhasználni a 2005-ben már elsütött Most Wanted alcímet, de mivel a Criterion Games fejleszti a játékot, a fanatikusok többségének sokkal fontosabb kérdéseik is voltak ennél. Az ugyanis már nyílt titok volt korábban, hogy a készítők szeretnék újragondolni a bizonyos körökben legendának számító Most Wantedet, ami nem egy teljes értékű feldolgozást jelent, hanem azt, hogy a Criterion kiegészíti, maivá teszi és egyben saját képére formálja a játékot. Ezek után sokkal inkább az volt a kérdés, hogy nem lesz-e túl Burnoutos a végeredmény, hiszen bármihez is nyúljon a fejlesztőcsapat, az minden esetben párhuzamba állítható a velük rokonítható autós videojátékkal. Szerencsére a stúdiónak korábban már sikerült tapasztalatot szereznie ezen a téren a Need for Speed: Hot Pursuittal, így a Most Wanted teljes egészében a 2005-ös előd sajátosságait szem előtt tartva készült el, de azért természetesen le sem moshatná magáról a Criterion védjegyeit.

A játék története teljes egészében megmaradt a klasszikus vonalon – annak ellenére is, hogy a hangsúly a sorozat életében mindig is a versenyzésen volt –, így újfent egy kezdő sofőrt alakítunk majd, aki illegális versenyek segítségével szeretne magának rangot és elismerést szerezni, miközben a helyi rendőrség legkeresettebb célszemélyévé válik. A Most Wantedből tehát ezúttal sem lett egy hagyományos versenyjáték, hiszen teljes egészében megmaradt az eredeti koncepciónál, így a klasszikus versenyek – a szintén jól ismert játékmódokkal párosulva –, gyakran teljesednek ki óriási hajszákká, mivel a rendőrök nem csak a való életben, hanem a játékon belül sem tolerálják az illegális versenyeket. Ha rajtakapnak, akkor az üldözés hosszától függően válogatott módszerekkel próbálnak elkapni minket, a mi feladatunk pedig, hogy bármi áron lerázzuk őket. Erre az eredeti Most Wantedből jól ismert módszerekkel lesz lehetőségünk, méghozzá egy óriási város, Fairheaven utcáin, ami többnyire csak nyomokban, leginkább hangulatában és felépítésében emlékeztet eredeti önmagára. A 2005-ös előd ugyanis többnyire csak a városi szakaszokra koncentrált, az autópályák nyílegyenes szakaszaira, ahol addig lehetett nyomni a gázt, ameddig csak akartuk, de a feldolgozás keretein belül sokkal változatosabb helyszíneken is megfordulhatunk majd, ami igencsak jót tett a játéknak, arról nem is beszélve, hogy a Chameleon grafikus motorral ismét képes volt csodát művelni a Criterion legénysége.

Nem csak a teljes egészében szabadon bejárható város – a rengeteg felkutatható lehetőségével – nyújt rendkívül egységes, mindemellett pedig szemkápráztató összképet, hanem a tereptárgyak, az autómodellek és a különféle napszakábrázolások is. Kiemelendően sikerült egyébiránt a fizika lemodellezése, amivel kapcsolatban természetesen van még hová fejlődni, de így is elég alaposan meg lehet bontani a csodaszép versenyautók karosszériáját. Azt természetesen ezek alapján nem lehetne egyértelműen kijelenteni, hogy a Most Wanted lett korunk legszebb autós játéka, de egy ekkora terület mellett, ilyen grafikával és optimalizáltsággal egyértelműen ott van az élbolyban. Ez pedig a hamarosan megemlítendő hiányosságok ellenére igaz a játékmenetre is, hiszen bármennyire elcsépelt, illetve ismert, a 2012-es Most Wanted játékmenete még mindig ugyanolyan izgalmas, mint a hét évvel ezelőtti elődé volt. Ez annak is köszönhető, hogy többnyire megmaradt minden a régiben, de belefuthatunk azért változtatásokba, így például az alkotásból részben kimaradt a tuningolás lehetősége, emiatt motorikusan igen, de a küllemet tekintve nem tudjuk személyre szabni autóinkat, ami véleményem szerint egyértelműen a szűkös határidő miatt maradhatott ki a végeredményből. Kár érte! Az ismerős momentumok azért természetesen kárpótolni fognak mindenért, így például a javítóműhelyek és benzinkutak jelenléte, a látványos törésmodellek vagy a túlbuzgó rendőrség, de kiemelhetnénk a szó szerint többtucatnyi autócsodát is, amelyek között átlagos, az utcán gyakran fellelhető modellek mellett igazi luxusgépeket is találhatunk. Az újabb autókhoz úgy juthatunk hozzá, hogy felfedezzük a hatalmas város minden zegzugát, így tulajdonképpen mi kutatjuk fel magunknak az új négykerekűeket, amelyeknek köszönhetően egyre gyorsabb és egyre kellemesebb tulajdonságokkal bíró modellek kerülhetnek a birtokunkba.

Többek között ez és az állandó kihívások felkutatása is arra ösztönöz majd minket, hogy alaposan megismerkedjünk a hatalmas város minden egyes kerületével, de a legtöbben feltehetően inkább az újabb és könnyebben kormányozhatóbb autók után fognak hosszú percekig kajtatni, mert az irányítás – a számítógépes változatokat tekintve legalábbis – igencsak hiányosra sikeredett. A Burnout-sorozattól az ember ugyan megszokta az autók végletekig leegyszerűsített vezérlési rendszerét, amelynek keretein belül még a legélesebb kanyarokat is be tudjuk venni óriási tempóval, az Electronic Arts azonban feltehetően megparancsolta a készítőknek, hogy a Most Wanted keretein belül mindezt felejtsék el és próbáljanak elmozdulni a realizmus irányába. Ha kormánnyal vagy kontrollerrel versenyzünk, akkor ez az elképzelés alapvetően működik is – habár hiányosságok így is érzékelhetők –, billentyűzettel azonban teljes rémálomnak tekinthető minden egyes kanyar, autóink ugyanis gyakran vagy egyáltalán nem, de az sem kizárt, hogy késve reagálnak a mozdulatainkra, ami azonban ennél is rosszabb, hogy rendkívül tohonyák még a legfürgébbnek tekinthető versenyautók is. A rendszer és a koncepció ugyan megszokható – igazából nem is áll túl távol az eredeti Most Wantedtől –, de amennyiben összevetjük például a Burnout Paradise könnyedén, már-már légiesen irányítható járműveivel, akkor igencsak lelankad a lelkesedésünk.

Mint fentebb már említettük, a játék az alapokat, de sokkal inkább a koncepciót tekintve szerencsére nem különbözik túlzottan a 2005-ös névmástól, a Criterion ugyanis nem tett mást, csak kölcsönvette a jó ötleteket, és teljes egészében a saját szájízére formálta őket, nagyjából úgy, hogy a Most Wanted minden téren illeszkedjen a 2012-es követelményekhez. Hogy ennek maradéktalanul eleget tegyenek, természetesen alkalmazták a Need for Speed: Hot Pursuit esetében megismert Autologot is, aminek köszönhetően egy olyan közösségi élmény részesei lehetünk, mint korábban még szinte soha. A szisztéma ugyan nem vonultat fel sok újdonságot, de azért vannak érdekességek, így például a Speed pontok bevezetése, aminek köszönhetően immáron nem csak a gépi ellenfelekkel szemben kell a csúcson lennünk. A Speed pontok tulajdonképpen minden egyes cselekedetünk után járnak majd és elsősorban abban játszanak szerepet, hogy a rendszeren jelen lévő barátainkkal szemben is felcsillanjon szemünkben a versenyszellem, hiszen minél több futamot nyerünk, minél többször nyomjuk le őket az összecsapásokban, annál előrébb kerülünk a ranglistákon. A játék online szisztémája kibővült továbbá egy Cloudcompete nevű újdonsággal is, ami tulajdonképpen nem más, minthogy a Most Wantedben elért eredményeinket minden más platformon is tovább növelhetjük, hiszen egy profilhoz többféle változatot csatlakoztathatunk, így megtehetjük például, hogy míg otthon a PlayStation 3-mal versenyzünk és jutunk összesítettben az élre, addig munkába vagy iskolába menet a PlayStation Vitán – vagy mobilkészüléken – folytatjuk a virtuális karrierépítést.

Mindent összevetve a Need for Speed: Most Wanted egy kellemes, ámde különösebb meglepetésektől mentes versenyjáték lett, egy újabb, a Criterion nevéhez méltó alkotás, aminek megvannak a maga hibái, sőt, bizonyára néhányan sokkal többet vártak tőle, de így is az idei esztendő egyik legjobb multiplatform autóversenye lett. Tény, hogy amennyiben nem a Most Wanted koncepcióját használná a játék, akkor a végeredmény erősen belesüppedne az átlagba, sőt, véleményem szerint a korrekt végkifejlethez alaposan hozzájárult a fejlesztők sok-sok éves műfaji tapasztalata is. Lehetett volna ugyan kellemesebb az irányítás, kibírtunk volna forradalmibb újdonságokat is, de amennyiben nem várunk mást a játéktól, csak azt, hogy mai formában, a Criterion által újragondolva, ismét átéljük a Need for Speed: Most Wanted élményét, akkor garantáltan mi sem fogunk csalódni a végeredményben.

Értékelés: 8/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás