Néhány nappal ezelőtt már belekóstolhattunk az idén 18 éves XCOM: Enemy Unknown feldolgozásának előzetesébe. Most eljött a végleges változat ideje is!

Általános tapasztalat, hogy a klasszikus videojátékok újragondolásai, avagy divatosabb szóval élve remake-jei rendre kritikán alul teljesítenek. Csak az utóbbi évekből legalább tucatnyi olyan alkotást tudnánk felsorolni, amelyek többnyire csak a nevük miatt nem buktak meg a kasszáknál, az XCOM: Enemy Unknownról azonban szerencsére már az előzetes kipróbálható változatot követően magabiztosan kijelenthettük, hogy nem áll be ebbe a sorba. Habár a Firaxis neve már a bejelentéskor garanciát jelentett arra, hogy minőségi feldolgozás készülődik a háttérben, de azt nem is mertük volna feltételezni, hogy annyira elcsípik a legendás hangulatot és érzésvilágot, mint amit a gyakorlatban megtapasztaltunk. Mivel véleményünket, valamint az újdonságok jelentős többségét már akkori cikkünkben is kiemeltük számotokra, így nem kívánjuk még egyszer bemutatni a kisebb reformáción átesett, de gyökereihez is hű maradt játékmenetet.

 

Mivel az előzetes segítségével sajnos csak alig néhány órát tudtunk eltölteni az XCOM: Enemy Unknown világában, nem volt lehetőségünk alaposabban is belekóstolni a magasabb szinteken megtapasztalható újdonságokba, valamint a később tetten érhető tartalmakba, holott egy többször tíz órás játékidővel rendelkező alkotás esetében ez kulcsfontosságúnak tekinthető. Az előzetest követően már ismerősként térhettünk vissza a játék világába, az elsőre kissé bonyolult, az eredetihez képest teljesen átalakult, de könnyedén megszokható kezelőfelülethez, valamint a jól ismert játékmenethez. Szerencsére akkor sem ért minket meglepetés, amikor új területek vagy korábban még nem látott lehetőségek keresztezték utunkat, hiszen minden téren a kezdeti tartalmakhoz és az eredetihez hű körítéssel találkoztunk. Az Enemy Unknown újragondolása ugyanis tény, hogy nem a pergős, sokkal inkább az átgondolt, taktikus és körökre osztott harcokról szól, amelyek megfeküdhetik a StarCraft II-n edződött játékosok gyomrát, de az idegenekkel szembeni összecsapások a későbbiekben sem fognak unalomba fulladni. Ezt annak köszönhetjük, hogy a Firaxis szó szerint óriási mennyiségű újdonságot alkalmazott a játékban, így nem csak az újabb taktikát követelő friss ellenfelek, hanem a korábban soha nem látott fegyverek és technológiák is a változatosságot szolgálják, sőt, csapattagjaink fejlődésének is nagy szerep jut abban, hogy ne unjuk meg rövidtávon a végeredményt. Katonáink a magasabb szinteken egyre hűségesebb és erősebb harcosokká válnak, akikre alapozhatunk a csatákban, és nem engedhetjük, hogy az idegen megszállás martalékává váljanak, mert bár nyugodtan kísérletezhetünk újabb kasztokkal és fegyverekkel ellátott újoncokkal, egy jól bejáratott és sok csatát megjárt veteránnal többre fogunk menni a későbbiekben.

 

A harcok, ezzel együtt pedig az egész játékmenet tehát több órányi idegeninváziót követően sem válik unalmassá vagy vontatottá, ami annak is köszönhető még, hogy a harcok mellett az XCOM: Enemy Unknownban az eredetihez képest alaposan átalakulva ugyan, de van bázisfejlesztés és bázismenedzsment is, ami egy hangyafarmhoz hasonlítható formában öltött testet, és rendkívül színessé varázsolja az opciót. Az óriási kihívást nyújtó összecsapások ugyanis járhatnak némi frusztrációval, ezeket azonban garantáltan elfelejtjük majd a szerteágazó bázisfejlesztésnek köszönhetően. Főhadiszállásunk termeiben járkálva ugyanis egyre több és egyre változatosabb lehetőségek válnak elérhetővé a magasabb szinteken, így amíg katonáink kipihenik sérüléseiket, addig mi tanulmányozhatjuk az idegen technológiákat, újabb fegyvereket és kiegészítőket fejleszthetünk ki, de áttekinthetjük az idegen invázió helyzetét is a központi teremben, hogy eldönthessük, legközelebb a világ melyik pontján szeretnénk bevetni elit alakulatunkat, amit a Föld nagyhatalmai soha korábban nem tapaszalt összefogásból állítottak össze. Szintén pozitívum, hogy küldetésválasztási szabadságunk a későbbiekben is megmarad, sőt, nagyobb dilemmák és lényegesen komolyabb morális döntések is utunkba akadnak majd, így gyakran kell mérlegelnünk, hogy fontosabb-e most néhány emberélet, minthogy őket feláldozva később milliók sorsát menthessük meg.

 

Az előzetes során nem volt alkalmunk kipróbálni a többjátékos módot, de a végleges változatnak köszönhetően végre ebbe is belekóstolhattunk egy kicsit, ám a rajongók többsége nagy valószínűséggel nem emiatt fog emlékezni az XCOM: Enemy Unknownra. Tény ugyanis, hogy manapság öngyilkosságnak számít multiplayer nélkül kiadni egy videojátékot, de az Enemy Unknown esetében felesleges erőlködésnek tűnik az opció. A hatfős alakulatokkal ugyanis a taktikázás, valamint egyéb, az egyjátékos kampányban kiváló opció is mellőzésre került, a kooperatív lehetőségnek pedig – ami ésszerű döntés lett volna egy efféle alkotás esetében – nyoma sincs. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a többjátékos ütközetekben csak az számít, hogy kinek vannak erősebb páncéljai vagy fegyverei, és sajnos korántsem az, hogy ki milyen stratégiai vagy taktikai érzékekkel rendelkezik, holott a kampány éppen erről szól. Jó ötlet volt, hogy a multiplyerben irányításunk alá vehetjük a földönkívülieket, illetve vegyes csapatot is összeállíthatunk, de a szingli küldetések mellett csak lecsupaszított és túlontúl leegyszerűsített opciónak tekinthetjük a végeredményt.

 

Mindent összevetve tehát egy csöppet sem csalódtunk az XCOM: Enemy Unknown végleges változatában. Már az előzetes alkalmával kiemeltük, hogy 2012 egyik legnagyobb meglepetése lesz az alkotás, hiszen 18 éve várunk arra, hogy a sorozat egy nevéhez méltó új epizóddal gyarapodjon. Habár az Enemy Unknown elméletileg egy remake, de a gyakorlatban annyi új tartalommal rendelkezik és olyan sok módosítást tartalmaz a legendás elődhöz képest, hogy egy teljesen új címként is tekinthetünk rá. A játék tökéletesen prezentálja továbbá, hogy nem a fejlesztőcsapatok felejtettek el kihívást varázsolni az aktuális projektekbe, az XCOM: Enemy Unknown ugyanis egészséges mértékben ugyan, de képes lesz megizzasztani a legnagyobb rajongókat is. Csak remélni tudjuk, hogy a Firaxis a jövőben készít még nekünk XCOM játékokat, mert ebben a formában és ezen a szinten újra a régi fényében tündököl a legendás sorozat.

Értékelés: 9/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás