Oldal kiválasztása

Star Trek – Filmkritika

Star Trek – Filmkritika

Jövő héten kezdik vetíteni a hazai mozik a több mint negyven éves múlttal büszkélkedhető Star Trek legújabb, J.J. Abrams-féle szélesvásznú verzióját, amit egy premier előtti vetítésen leshettünk meg a hét elején.

Hiába a majdnem negyvenéves múlt, engem valahogy mindig elkerült a Star Trek láz, így a kedden tartott sajtóvetítésre úgy sikerült beülnöm, hogy a fő karakterek nevét és azok történetben betöltött szerepével tisztában voltam, de magát az univerzumot abszolút nem ismertem. Éppen ezért nem is voltak nagyok az elvárásaim, csakis egy szórakoztató, minden tekintetben kikapcsolódást garantáló mozira vágytam. A film végeztével a Star Trek világával szorosabb barátságot kötöttem, és J.J. Abrams a szórakoztatás részét is kiválóan oldotta meg.

 

Az ifjú legénység első útjára készül a valaha készült legfejlettebb csillaghajó, a U.S.S. Enterprise fedélzetén. Ezen az úton, mely csupa akció, humor, kozmikus veszély, az újonc kadétoknak meg kell állítaniuk egy gonosz lényt, akinek bosszúmissziója az emberiség létét fenyegeti. A galaxis sorsa két rivális kezében van. Egyikük, James Kirk, a bajkeverő, kalandkereső iowai farmerlegény. A másik, Spock egy logikán alapuló társadalomban nevelkedett, amely elvet mindenféle érzelmet. Amint a heves ösztön összecsap a hideg ésszel, valószínűtlen, de erős szövetségük az egyetlen, amely átvezetheti legénységüket az elképzelhetetlen veszélyeken, hogy eljussanak oda, ahová ember még nem merészkedett!

 

Jó pár már megírt kritikát olvasva a legtöbb zsurnaliszta kolléga úgy vélte, a Star Trek: Nemezis-szel komoly veszélybe került egy generációkat felölelő kultusz, azonban a Paramount érezte, hogy itt az ideje a teljes vérfrissítésnek, és ezt nyilván csakis egy olyan ember kezébe merték adni, aki már eddig is magabiztosan szállította a kasszasikereket és a minőségi termékeket. J.J. Abrams neve gondolom sokak számára ismerős, ha máshonnan nem, akkor a Lostból vagy a Alias című sorozatból, a mozifanatikusok pedig a Cloverfieldből és a Misson Impossible III-ból ismerhetik. Abrams pedig ezúttal is mesterien nyúlt az alapanyaghoz, ami teljes egészében tiszteletteljesen bánik az univerzummal, mégis olyan olajcserét eszközölt, amivel a mezei filmrajongókat is kilóra megveszi majd. Az új Star Trek ugyanis amellett, hogy az U.S.S. Enterprise első útjának történetét tárja elénk, kellően dögös, dinamikus, pergős, szexi és fiatalos, ami a begyepesedett trekkerek számára valószínűleg bőven elegendő ahhoz, hogy tiltakozásuknak adjanak hangot, de meg kell hogy nyugtassam őket is, mert a film bőven rejt magában annyi kitekintést, utalást, hogy lesz min csámcsogni a moziból kijövet a fanatikusoknak is.

 

Bár a sztori annyira nem érdekes, igazából egy, az előzményeket elmesélő film esetében nem is feltétlenül ennek komoly bemutatása a cél, hiszen ilyenkor elsősorban a közönség szórakoztatása a cél, az igazi, mély mondandókat is tartalmazó részeket ráér majd később bemutatni és tető alá hozni. A recept pedig bevált és működőképes, mert pont amit elvettek a történet komolyabb kidolgozásából, azt egy az egyben hozzá adták a Star Trek látványvilágához, mely hihetetlenül szemkápráztató. Meg merem kockáztatni, hogy a Star Wars: Episode 3 emlékezetes űrcsatás nyitójelenetét is felülmúlják Abrams mozijában látott csatajelenetei, amiből akad bőven.

 

A film kiváló nyitánya az idei nyári blockbuster dömpingnek, aki beül rá, legyen az rajongó vagy egyszerű filmőrült, garantáltan jól fog rajta szórakozni. Ráadásul a filmben komoly generációs kapocs szemtanúi is lehetünk, ami szintén ügyes húzás Abramstől. Kiváncsian várjuk a folytatást, mely remélhetőleg már nem a látvánnyal és a fiatalos lendületével próbál elkápráztatni, hanem komoly, amúgy az univerzumhoz passzoló mély mondandót is közvetíteni fog.

 

Értékelés: 8,9/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás

Aktuális fórumtémák

Eseménynaptár

Translate »