Aether & Iron – játékteszt
Az Aether and Iron cyberpunk és noir stílusokat vegyítő, detektív sztorit tálaló, összetett rendszerekkel operáló játék, melyben egy érdekes „autós” harcrendszer töri meg a történetmesélést. A játék történetmesélése alapvetően egy visual novel struktúráját követi, melyet az erősen stilizált noir hangulatú cyberpunk világ fűszerez meg. Fontos része a világépítésnek a szigorú társadalmi rétegekre tagoltság, és a technológiai fejlettség mögé bújtatott rendszerszintű elnyomás. A történet előrehaladása döntések mentén történik, amelyek nemcsak a narratívát alakítják, hanem közvetlenül befolyásolják az azokat követő összecsapásokat is legyen szó lebegő autók közötti ütközetekről vagy épp a hagyományos kockadobásokról. A noir detektív történet titkokkal, bűnnel és árulással van átszőve, ahogy azt joggal várhattuk tőle. Ezt egészíti ki a korábban említett körökre osztott harcrendszer, mely fokozatosan bővül, ahogy a játék előrehaladása során karakterünk és az eszköztára is fejlődik.
A történet főhőse ezúttal Gia Randazzo lesz, aki foglalkozását tekintve lényegében egy csempész, egy sötét múlttal, mely mély nyomot hagyott benne. Motivációinak jelentős része például testvére elvesztéséből fakad. A lebegő városok aether termelésére specializálódó koszos és ipari részei rendkívül éles kontrasztot ad a gazdagabb rétegek által lakott, kényelmes és elszigetelt lakóhelyei között. A sztori előrehaladtával találkozunk Nellie-vel, egy fiatal tudóssal, akinek kutatását ellopják, és akinek védelme Gia feladatává válik. A két nő története a nyomozásukról és a világban uralkodó torz helyzet fokozatos felismerésekről szól, miközben egyre mélyebbre merülnek a város társadalmi és politikai ellentmondásaiban.
A történet kezdetben egyszerűnek tűnik majd, de ez hamar megváltozik. A játék nem tart komoly, felnőtt témák boncolgatásától és egy komplex háló felépítésétől, melyben minden döntésnek súlya lesz, még ha ez elsőre nem is látszik majd. A karakterek nem statikus figurák: múltjuk, státuszuk és tapasztalataik folyamatosan formálják reakcióikat, így a narratíva egyre személyesebb és rétegzettebb lesz. A játék egyik legnagyobb erőssége éppen ebben a remek karakterábrázolásban rejlik, hogy képes emberivé tenni minden szereplőjét, aminek köszönhetően minden nagy döntéseknek érzelmi súlya is lesz.
Mechanikai szinten az Aether and Iron két fő pillérre épít: A korábban említett autós harcrendszerre, és a Disco Elysium-hoz hasonlítható döntésalapú rendszerre. Ez utóbbi a párbeszédek alatti kockadobásokra épít, melyek „nehézségét” a lehetőség kiválasztása előtt előre jelzi a játék, így mérlegelhetünk, hogy melyik lehetőség vezet majd a számunkra legmegfelelőbb végkimenetelhez. Ezen választások nehézségét Gia három fejleszthető tulajdonsága határozza meg, melyek: a „brass”, a fizikai erőt fejezi ki, a „hustle”, mely az ügyességet és a „smarts”, ami pedig a ravaszságot. Minden tulajdonság három alágon fejleszthető tovább, biztosítva az újrajátszhatóságot és a karakterépítés sokszínűségét.
A másik pillére a játéknak a korábban említett „autós” harcrendszer, mely során a saját magunk által összeállított és testre szabott játművekkel ütközünk meg ellenfeleinkkel. A csaták kimenetele leginkább az XCOM harcrendszerére hasonlítanak. Körökre osztott csatákat fogunk vívni egy négyzetrácsokra bontott „harcmezőn” ahol a járművünk mozgása és a támadási akcióink száma is korlátozott lesz körönként. A járművek fejlesztése és testreszabása vizuális és stratégiai mélységet adnak a harcrendszernek. Találkozhatunk kicsi, közepes és nagy súlyú járművekkel, melyek különböző mennyiségű fegyver férőhellyel rendelkeznek, és lehetséges mozgásuk is különbözik. Míg egy könnyebb jármű jobban tud helyezkedni, csak a nehéz járművekre tudjuk felszerelni a lepusztítóbb fegyvereket. Így még a járművünk megválasztása és felszerelése is egy további réteget ad a játékhoz.
A vizuális megvalósítás ugyan nem minden elemében kiforrott, például a stílusosan megrajzolt „műhelyben” elhelyezett, realisztikus textúrákkal renderelt 3D-s járművek túlságosan ütik egymást és egyáltalán nem illenek össze. A háromdimenziós harctereknél ez a probléma nem áll fenn, de a járművek felszerelésekor és testre szabásakor nagyon zavaró tud lenni. A játék színvilága viszont nagyot dob az összképen, a színek élénkek és a színskála minden elemével találkozhatunk a játékban. A hangtechnika is meglepően megdobja az élményt, főleg a szinkronszínészek munkáját tudom kiemelni. A karakterek hangjai, különösen Gia és a hozzá csatlakozó társ karakterek remek szinkronhangokat kaptak, akik, remek színészi munkát végeztek a karakterek életre keltésekor.
Értékelés
80%
Összefoglaló Az Aether and Iron egy sötét hangulatvételű, fordulatos noir alkotás, amely egy élénk, határozott főhős szemszögéből mutatja be a társadalmi különbségek és hazugságok világát. Mechanikái elsőre egyszerűnek tűnhetnek, de fokozatosan mélyülnek, és a párbeszédek, döntések és a körökre osztott harc összessége, és a remek színészi játék és olyan játékot alkot, amiről még jó ideig beszélni fogunk.
