Mouse: P.I. For Hire – betekintő
Ritkák manapság az olyan FPS lövöldözős játékok, amelyek valóban különlegesnek hatnak. A Mouse: P.I. For Hire viszont pontosan egy ilyen cím: egy Cuphead inspirálta, kézzel rajzolt grafikával rendelkező FPS, mely számos ma a műfajban keveset látott rendszerrel és mechanikával rendelkezik, egy igen egyedi élményt alkotva.
A történet középpontjában Jack Pepper áll, egy nyomozó, aki az összes régi detektívklisé tökéletes megtestesítője. Ez egyáltalán nem negatívum, hanem épp ellenkezőleg, remekül illeszkedik a játék humorához. A történet cselekménye egy eltűnt varázsló és régi cimbora felkutatása köré épül fel. Egy egyszerű nyitány után a nyomozások egyre szerteágazóbb irányba terelnek minket, miközben számos egyre bonyolultabb eseteket oldunk meg. A játék sztorija ugyan nem annyira egyedi, mint a vizuális stílusa, de tökéletesen felhasználja a humor alapjának, és egy követhető keretet ad a játékmenetnek.
A játék megjelenése előtt mindenki tudta, hogy egy emlékezetes alkotás lesz, már csak a vizuális stílusa miatt, ami kérdéses volt, az az, hogy a játékmenet és a prezentáció többi ága fel tud-e érni majd az elvárásokhoz. Szerencsénkre, a játék remekül teljesít ezeken a területeken is: a mozgás gyors és precíz, sprint ugyan nincs, de egy kitérés képesség segít gyorsítani egy kicsit tempónkat a harcok alatt. Ehhez társul majd egy később feloldott dupla ugrás és persze magasból ereszkedni fogunk a rajzfilmekben látott helikopterszerű farokpörgést használva, visszaidézve a régi klasszikusokat, a vizuális megjelenítés igazi ihletőit is.
A fegyverarzenál is kellemes meglepetéseket tartogat. A Micer alap pisztollyal indulva hamar megszerezzük az elengedhetetlen Boomsticknek keresztelt sörétes puskát, a Kiss Kiss duplacsövű sörétest, a humorosan elnevezett James Gun-t, ami az itteni Tommy Gun helyét veszi át, de persze kapunk olyan különleges fegyvereket, mint a Devarnisher, amely szó szerint megolvasztja az ellenfeleket, vagy a Portable Freezer ami jégtömbbé fagyasztja őket. A lőszerkapacitásunk limitált, ami arra kényszerít, hogy különböző fegyverekkel kísérletezzünk, bár ez inkább ahhoz vezet, hogy a főellenfelekre tartogatjuk a legerősebb eszközeinket, amik így hatványozottan kevesebb akcióban lesznek használva.
Bár a játékidő nagy részét különböző épületek megtisztítása és a főellenfelek legyőzése teszi ki, néhány igazán kellemes sztori pillanat meg fogja szakítani az adrenalinban gazdag játékmenetet. Jack irodájának környéke teljesen bejárható, és itt találunk majd boltokat, egy fejlesztőműhelyt, egy bárt és természetesen maga az iroda is szabadon bejárható, és itt tudjuk a küldetések során összegyűjtött nyomokat a nyomozótáblánkra felvinni majd, ami összefűzi a történetet. Ezen a területen a történet számára fontos NPC-kkel cseveghetünk, illetve a nyomozást is itt vihetjük előrébb, ezen felül továbbá lehetőségünk lesz mellékküldetéseket is felvenni.
A fegyverek fejlesztése schematic-ok gyűjtésével történik, melyeket a műhelybe visszahozva használhatunk fel a fegyverek átalakítására. Minden schematic egy fejlesztési pontnak felel meg, és mi döntjük el, melyik fegyveren milyen feljavítást szeretnénk kiváltani.
Mechanikailag különleges említést érdemel a zárfeltörő minijáték, amely annyira egyszerű, amennyire zseniális: főszereplőnk nemes egyszerűséggel a farkát használva töri fel a zárakat, melynek folyamata a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy egy snake-szerű minijátékban irányítjuk a záron belül egy labirintuson keresztül, miközben egyesével benyomjuk az összes zárbillentyűt. Ezt a minijátékot külnféle módosítók nehezítik: lesz, hogy korlátozott számú lépés áll majd rendelkezésre, máskor időre megy a végig jutás, de ezek soha nem váltak túlterhelővé, vagy unalmassá.
Érdemes még megemlíteni a játék hangjait: a zenei aláfestés tökéletesen illeszkedik a noir stílushoz és hangulatához, a szinkronhangok pedig kifejezetten jó munkát végeztek a szórakoztató karakterek alakításakor, főleg a főszereplő, akinek a hangját Troy Baker adja.
A játék nagyjából tizenöt órányi tartalommal és rendkívül szórakoztató játékmenettel rendelkezik, továbbá, ami nem mellékes nem „teljes árú” 60 eurós árcédulát visel. A Mouse: P.I. For Hire kiemelkedő élményt kínál az FPS műfaj rajongóinak. Bár újrajátszhatóság szempontjából a sztori kötöttsége miatt felettébb korlátozott, de az ilyen minőségű alkotáshoz az emberek szívesen visszatérnek apró elrejtett titkokat felkutatni. A Fumi Games olyat alkotott, ami ritkán sikerül: egyedi látványvilágot párosított egy örökzöld, DOOM-ihlette harcrendszerrel, őrült fegyverekkel, egy noir történettel, amit kiváló zenei és hangmunka támogat. A Cuphead mellett talán az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb játéka lehet a Mouse: P.I. For Hire.
