Dance Central 3 – Játékteszt
11 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A Harmonix ismét megcsinálta – azon túl, hogy még pontosabbá tették a Kinectes érzékelést, sikerült magasabb szintre emelniük táncjátékuk színvonalát is.
Komolyan mondom, a Microsoft helyében minden Kinectes címet a Harmonix közreműködésével fejlesztenék. Itt sírunk minden egyes Kinectre fejlesztett játék esetében (legutóbb az egyik MS-játék, a Fable: The Journey kapta meg a magáét tőlünk ezen a téren), erre megérkezik a Dance Central franchise harmadik része, és minden eddiginél pontosabb érzékelést és élvezetesebb játékmenetet varázsol elénk. Igen, a harmadik részben sikerült fokozni az eddigieket, és bár a Microsoft idén nem folytatott túl erős reklámkampányt, a DC3 nem csak egy folytatást ígér, hanem teljesen új játékmódokat is – és a sorozat életében először egy igazán változatos tracklistet.
Kezdjük ez utóbbi két tényezővel, ugyanis az egyik fő értéke az új résznek ezekben rejlik. A DC3 sztori módjában egy teljesen valótlan és nonszensz történetet követhetünk végig, ami viszont kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a DCI, azaz a Dance Central Intelligence ügynökei visszaküldjenek minket a múltba, hogy különböző korszakokat táncoljunk végig adott tánclépések után kutatva. Így kerül bele a választékba az I Will Survive, a The Hustle, a Macarena, de itt van a Moves Like Jagger vagy a Sexy And I Know It is. Végre megérkeztek azok a nyolcvanas és kilencvenes évekbeli diszkóslágerek, amik eddig nagyon hiányoztak a sok modern zene mellett. És ha importáljuk a Dance Central első és második részének tartalmát, akkor egy akkora számlistát kapunk eredményül, amit ember legyen a talpán, aki végig tud táncikálni.
A koreográfia mindig is nagyon fontos volt a sorozat életében, és ez most sincs másként. Természetesen találkozhatunk majd visszaköszönő elemekkel, így aki játszott az első vagy második résszel, annak bizonyos lépések könnyebbnek bizonyulnak majd, ám olyan új mozgásformákkal egészült ki a repertoár, amik helyenként nemcsak hogy kreatívak, de kívülről jól is mutatnak. Az egyszerűbbek közé tartozik a Moves Like Jagger vagy a Macarena társított mozdulatsorozata, míg a YMCA zene közbeni megformálása már nagyobb koncentrációt igényel. De mindez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen teljesen váratlan helyen igencsak komplex mutatványokba futhatunk, amiket ráadásul helyenként sokkal gyorsabban is kell végrehajtanunk, mint az eddigi részekben valaha. És most még csak az Easy módról beszéltem, amit három további nehézségi fokozat követ, ráadásul ahogy eddig is, maguk a zeneszámok is skill-fokozat alapján sorrendbe vannak rendezve. A harmadik rész tehát egy sokkal szélesebb skálán biztosít új kihívásokat, komplexebb és élvezetesebb tánclépések mellett.
A DC3 igazi partyjáték, és ezt a fejlesztők is tudják, éppen ezért most már akár nyolc főt is bevonhatunk a multiplayer játékmódokba. Ebben az esetben két tánccsapat verseng egymással különböző minijátékok során. Természetesen továbbra is adott a lehetőség, hogy egy-egy zeneszámot párban adjunk elő, ha a zeneszám koreográfiája ezt lehetővé teszi, így ketten játszva is nagy élményt nyújt a harmadik rész. Az elkészült képeket megoszthatjuk a Facebookon is, ráadásul a szoftver SmartGlass-kompatibilis, így a külön kijelzőn DJ-ként válogathatunk a zeneszámok között, ha rendelkezünk Windows Phone-telefonnal vagy Windows 8-as táblagéppel.
Az egyetlen negatívum, amivel sikerült szembetalálkozni, az a hangvezérlés volt – nálunk ugyanis a Rehearsal módban folyamatosan azt hallotta a Kinect, hogy lassítást kérünk, és így szinte lehetetlenné vált a gyakorlás. Valószínűleg egy újrakalibrálás segíthet a dolgon, ám meglepő, hogy a teljes csendben (vagyis a játék által kiadott zenei ütemekből és beszédhangból) hogyan szűrhette le a szoftver, hogy az "ekszboksz szló" kifejezést mondja ki bárki is… Valószínűleg túl engedékeny a hangvezérlés terén a szoftver, és éppen ezért veszi be ilyen jól a menüparancsokat (merthogy a hangvezérlés a fenti gikszert leszámítva tökéletesen működik).
Összességében elmondhatjuk, hogy ha eddig még valaki nem próbálta volna ki a Dance Central-sorozat egyik tagját sem, akkor most mindenképpen érdemes megismerkednie a harmadik résszel. Hiába, a Kinect mellett még mindig ez a sorozat az egyetlen igazi érv, viszont mostanra már háromszorosan is.
Értékelés: 9/10
