Oldal kiválasztása

Split/Second – Játékteszt

Split/Second – Játékteszt
12 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Autóversenyes valóságshow, hollywoodi gegparádéval nyakon öntve? Ez a Pure alkotóinak legújabb agymenése. A Split/Second a másodperc tört része alatt vett le a lábunkról.

A Pure alkotóinak soron következő produkciója ismét rajtrácsra állít minket, de korántsem a megszokott körítéssel teszi, ugyanis a Split/Second egy fiktív valóságshow keretein belül mérkőzteti meg a rendkívül bátor résztvevőket. A televíziós műsor a maximumra kívánja rakni az izgalmi szintet, ebből kifolyólag a versenyzők egymásra támadhatnak különféle, előre telepített módokon, ehhez viszont ügyesnek és nem különben folyton ébernek kell lennünk. A Split/Second tömény, hamisítatlan árkád életérzést közvetít a játékosok felé, mégpedig szorosan a széles körökben körülrajongott Burnout nyomdokain. A hasonlat nem véletlen, hiszen a Black Rock Studio alkotása sokak számára lesz méltó pótléka a Paradise-zal mértéktelenül elkorcsosult Burnout szériának, közöttük jómagammal.
 
 
A Split/Second nem célozta meg a szimulátor rajongók szívét, sőt, nem is licenszelt különféle csodajárgányokat, de még csak nem is pályázik határokat feszegető tartalmi adagokra, ezzel szemben az utóbbi idők legjobban sikerült, játéktermi stílusban megszületett autóversenye. A főmenü lehetőségei szűkösek, van egyszemélyes szingli módozat és persze van multiplayer összetevője is, ennyiben merül ki végül a dolog. A karrier módban a versenyzők pénzért és hírnévért pattannak volán mögé, hogy nézők sokaságát szórakoztassák évadról-évadra. A Split/Second összességében tizenkét szezonnyi epizódra tagolódik, megnyitásuk pedig csak az elért helyezéseinktől függ. A szingli karrier felépítése teljesen megegyezik a Pure-ban látottakkal, így akik azt nyomták már, abszolút otthonosan mozognak majd a Split/Secondben is.
 
A Split/Second egy jól sikerült Burnout utánzatként lenne jegyezhető, ha nem vinne meghatározó csavart a koncepcióba. A Black Rock Studio művében nincs mód egymás kilökdösésére, falhoz passzírozására, ellenben minden egyéb, előre lezsírozott módon megszívathatjuk a versenytársainkat. A pályák felett támadó szándékú helikopterek lebegnek akcióra várva, a környező objektumok mindeközben tele vannak robbanóanyagokkal, hogy a megfelelő pillanatokban aktiválva azokat, rászakadjanak a kiszemelt riválisainkra. A töltetek elsütéséhez fel kell tankolnunk a három részre tagolt powerplay csíkot, majd csak ezt követően válik lehetőség támadó alkalmatosságok bevetésére. Az első csíkkal a helikopterek szórnak explozív légi áldást, de a második és a harmadik csík feltankolásával már egész épületeket és útszakaszokat röpíthetünk levegőbe, ráomlasztva őket ellenlábasainkra, vagy éppen alaposan megvariálva a betanult szakaszokat.
 
Powerplay-ünk feltöltése a vezetési stílusunk függvénye, így minél több a drift, vagy teszem azt, az ugratás, annál több módunk nyílik a többiek életének megkeserítésére. A Split/Secondben több, más anyagokból összehordott versenymód hivatott szórakoztatni, mint például a sima versenyek, vagy éppen az eliminátor, ahol meghatározott időnként kiejtik az éppen utolsó helyen száguldozó emberkét, amíg csak végül egy marad a színen. Nyilván nem csupán kétféle versenyszám váltogatja egymást, további trükkös variánsok is léteznek, sőt, lesz, ahol csak az idő ellen küzdünk és lesz, ahol kamionok szórnak ránk szakadatlan tüzes áldást, minél több pontért kerülgetve a legördült hordóikat. Mint megannyi hasonló produkcióban, a Split/Secondben is sorra nyílnak meg az újabb és újabb, fiktív járművek, melyek menettulajdonságaival stratégiázni nyílik módunk. Míg egyik verda erős, ám lassan gyorsul, addig a másikat könnyen kibillenti pályájáról egy-egy detonáció, ellenben veszettül képes száguldozni. Megint másik négykerekű a farolásban szerepel kiemelkedően, így minden versenytípusra körültekintően, akár stratéga módjára tudunk autót választani.
 
A Pure alkotóinak játéka tagadhatatlanul a Burnout alapjaira nehezedik, de a belevitt csavarokkal hoz is annyi újat, amennyit elvárhatunk egy vadiúj IP képviselőjétől. A detonációk által rombolható környezet a nyaktörő tempó mellett olykor szédületes látvány, egész tornyokat, hidakat, atomerőműveket és terminálokat dönthetünk romba többek között az előnyszerzés céljából, jól működő reflexekre talán még egy korábbi autós játékban sem volt nagyobb szükség ennél. Persze nem csak mi támadunk ily módon, a többiek is ugyanígy vehetnek rajtunk revansot, egy pillanatig sem dőlhetünk nyugodtan hátra, egyhangúan körözgetve. A tölteteket nem a vak világba robbantgatjuk, felvillanó markerek jelzik, hogy mikor és kikre szabadíthatunk éppen offenzív körülményeket, de nehezítésképpen nem lesz elég a markerek felvillanásakor detonálnunk a sikeres akcióhoz, ezen időn belül nekünk kell ráéreznünk, hogy melyik a legideálisabb pillanat a támadásra.
 
Rengeteg élményt halmoztam fel a Split/Second tesztelése közben és hálát adok a Disney tulajdonban működő csapatnak, hogy rendre betömik az EA által szabadon hagyott réseket. Számomra a Pure volt az SSX hiánypótlója az extravagáns trükkök és az elképesztő magasságok miatt, a Split/Second eközben a Burnout széria pihentetése által okozott hiányt enyhíti hatásos módokon. Sokkal inkább Burnout ez a cím, mint a Paradise volt a sandboxos megközelítésével és ezen nem fogunk összeveszni. Pont a Split/Second tesztelése alatt nyílt módom egy 82 cm-es HD Ready felbontású Sony Bravia tévéről váltani egy 102 cm-es Full HD-s idei modellre és ez a momentum alaposan megpecsételte a játék külleméről alkotott képemet. A Split/Second natív felbontása 720p, így a Full HD-s készülékek felskálázzák, ami olykor jelentős minőségi romlással is járhat és felerősíthet bizonyos látványbeli hibákat, hiányosságokat. Ami 720p-n gyönyörűnek hatott, az 1080p-n lelombozóan fűrészfogas és szemcsés hatást keltett, így az, hogy milyen megítélést kap a grafikai része, nagymértékben a használt felbontás függvénye lesz. Más versenyjátékokat is megnéztem felskálázva, de egyiknél sem tapasztaltam ilyen mértékű különbségeket, állítom szilárd meggyőződésből, hogy a Pure durván három kört ráver a Split/Second grafikájára 1080p-re felhúzva, pedig korábbi darab a quados durvulásuk.
 
Gyanítom, hogy a Split/Second esetében a rengeteg rombolási lehetőség és a speciális effektek használata állt a még részletesebb grafika útjába, inkább a dinamizmus viszi a pálmát a tükörsima vizualitás helyett. Nem volt viszont frame rate gondja a játéknak, minden izzasztó helyzetben megtartotta nagyjából az eleve folyamatosra kalibrált értéket, elégedett voltam a képfrissítésével. Élveztem nagyon a szédítő sebességét, nem különben az újszerű játékmenetét, a Split/Second egy vérbeli árkád mintapéldány. Akár egyedül, akár társaságban játszva remek szórakozásnak bizonyul, ezzel el is érte célját. A gépi ellenfelek bosszantó, de izgalom szempontjából jótékony módon sohasem szakadnak le rólunk jelentősen, bármennyire vagyunk jól képzett vezetők, ezért a versenyek többnyire rendkívül kiélezettek maradnak egészen a célvonalig. Mindig akadnak majd szorosan a nyakunkban loholók, akik bármelyik pillanatban betehetnek nekünk valamiféle nem várt attrakcióval, amiket csak kiváló reflexszel tudunk rendszerint sikeresen hárítani. Izgalom, adrenalin, feszült pillanatok, rázós helyzetek és a féktelen száguldás játéka ez, aki ilyet keres, ragadjon le bátran.
 
A Split/Second képi világa jellegzetes, kék és vöröses színek dominanciája jellemzi leginkább, valamint külön jó pont, hogy minden napszakot felhasználtak a készítői, alkonyattól az éjszakai versenyekig valamennyi képviselteti magát az évadok során. Szeretem a Split/Secondöt, mert kiteljesedhet benne a magamfajta játékterem-függő, megkaptam tőle mindent, amit vártam, és boldog szívvel töltöttem el társaságában hosszú órákat, megbecsülöm az efféle cuccokat, mert manapság kevés van belőlük. Nálunk a Split/Second nyolc pont körül gyűjtött és, ahogy elnéztem, a legközelebbi riválisa, a Blur sem kapott ennél magasabb pontokat külföldön, ebből kifolyólag egy súlycsoportba sorolandó a két anyag. Vásárlás előtt kipróbálandó mindkettő, de az én szívem továbbra is a Split/Second felé húz, annak ellenére, hogy kissé többet vártam tőle grafikai oldalon. Árkád mókusoknak kihagyhatatlan darab, ebből mindenképp várnék második felvonást.
 
A tesztpéldányt a SegaShop biztosította szerkesztőségünk számára!
 

Értékelés: 8/10

Translate »