Oldal kiválasztása

Perzsia hercege: Az idő homokja – Filmkritika

Perzsia hercege: Az idő homokja – Filmkritika

A játékvilág egyik legsikeresebb sorozata, a Prince of Persia se kerülhette el végzetét, Hollywood gátlástalanul lecsapott a Hercegre, aki az Idő Homokjával se tudta megtörni az ősi átkot.

Jól ismert közhely, hogy filmekből vagy sorozatokból csakis játékadaptációk születnek, ez a meglátás azonban sajnos fordítva is igaz. Amióta világ a világ, Hollywood egyetlen zseniális játékból se volt képes emészthető filmadaptációt készíteni, pedig a lavinát elindító Tomb Raider óta bőven volt ideje ezt felismerni az Álomgyárnak, valahogy mégis évről évre kapunk egy-egy újabb és újabb próbálkozást, de egyik után se tudunk elismerően csettinteni. A Perzsia hercege: Az idő homokja mégis azon kivételek közé tartozott, ami az első videó láttán még bizalommal és reménnyel töltött meg, a meglepően hosszúra nyúlt játékidő végeztével azonban keserű marad az ember szája íze, és az első mondatban elpuffogtatott közhely mormolásával távozik a moziból.

 

A mozifilm az ismert trilógia történetét próbálja meg elmesélni nekünk, de ha valaki esetleg nem ismerné a Sands of Time trilógiát, annak álljon itt röviden egy rövid ismertető a sztoriról. Főhősünk Dastant – Jake Gyllenhaal -, aki gyerekkorában koldusként járta a világot, azonban meglepő rátermettsége miatt a perzsa király magához veszi. Felnőve testvérei oldalán harcol egy szent város ostromában, azonban a győzelemnek súlyos ára van: A királyt meggyilkolják, és ahogy az lenni szokott, a gyanúsított az örökbe fogadott csemete, Dastant lesz, akinek végül menekülőre kell fognia dolgát, ha nem akarja, hogy kivégezzék. Ebben segítségére lesz a bevett város hercegnője, Tamina – Gemma Arterton -, akivel áruló nagybátyja – Ben Kingsley – hatalomittas  törekvéseit próbálják majd megakadályozni. Nizam ugyanis az Idő Tőrére feni a fogát, az értékes, misztikus tárgy tulajdonában ugyanis megállíthatatlan lesz.

 

Mint látjátok, a történet nem túl érdekfeszítő, bár a játékot se emiatt szerettük meg, mégis igen csak soványka az a munka, amit a készítők beleöltek a forgatókönyvbe. A dialógusokról, a cselekményvezetésről, egyszóval az egész mozi dramaturgiájáról üvölt az igénytelenség, kínosan kiszámítható menetrend szerint követik egymást a közhelyes fordulatok, amik elvileg a látványos akciójeleneteket hivatottak összekötni, a poénok vérszegények, a két központi figura pedig pont annyira sótlan és unalmas, mint maga a film. Gyllenhaal hatalmasra duzzasztott izmai ellenére se hiteles a szerepben, Gemma Arterton pedig egy okoskodó, mindenbe belekötő, idegesítő hősnőt formál meg, pedig a kalandfilmeknek nem ilyen karaktereket kellene felvonultatnia. Egyedül az akció menthetné meg a Perzsia hercege: Az idő homokját, azonban az speciális effektusok oltárán feláldozott látványorgiából hiányzik a kreativitás, minden jelenetről süt az ostoba és unalmas megvalósítás, így az egész nem lesz több, mint egy csili-vili pixelhalmaz, amit nem sikerült élettel megtölteni.

 

Értékelés: 3/10

Oszd meg velünk és olvasóinkkal a saját véleményedet egy hozzászólásban!

hozzászólás

Aktuális fórumtémák

Eseménynaptár

Translate »