Oldal kiválasztása

Mad Max – Játékteszt

Mad Max  – Játékteszt

Idén többszörösen is belevethetjük magunkat a Mad Max őrült, poszt-apokaliptikus világába. A májusi, egészen jól összerakott film után érkezik a játék. Van olyan jó? Tesztünkből kiderül.

Amikor először elénk került a Mad Max kedvcsinálója izgatottan kaptuk fel a fejünket. Sivatag, túlélésért folytatott küzdelem és izomautók tömkelege. Aztán egyre több játékmenet videó látott napvilágot, és elkezdtünk szkeptikusak lenni. Az első értékelések vegyessége pedig arra sarkallt minket, hogy alaposan, az utolsó byte-ig kivesézzük nektek a játékot. Van olyan jó, mint a film volt? Miért találkozhatunk mind kiemelkedően negatív, és egészen pozitív kritikákkal?

Kezdjük az elején. A Mad Max sztorija semmivel sem hoz többet a filmnél, de nem is rosszabb annál. Ha filmen néznék, akkor tökéletes keretet adna két órányi látványos akciónak, de játékként tekintve is körülbelül ennyit nyújt a történet. Max-en rajtaüt egy nagyobb banda, és mielőtt bármit is tehetne, félholtra verik, ellopják hőn szeretett kocsiját és sorsára hagyják a kietlen pusztaságban. Hősünket azonban nem abból a fából faragták, aki csak úgy simán kileheli a lelkét. Találkozik az öreg és kissé zakkant Chum Buckettal, és együtt nekilátnak, hogy a világ legerősebb kocsiját szereljék össze az ócskavassá lett régi jármű helyett. Ez lesz Max Magnum Opusa. 

A játék magját igazából nem is adja más, mint autónk felépítése. Minden, amit teszünk azt a célt szolgálja, hogy egy legendás vasszörnyeteg szülessen meg a kezeink között, amivel a poros, véres sivatagi utak urai lehetünk. Alkatrészeket kell gyűjtenünk, helyi bandákat, elrettentő totemeket ledöntve, különböző kihívásokat teljesítve. Mindegy mit csinálunk, a végsőkben úgyis vagy a kocsit, vagy Max-t fogjuk fejleszteni. Olyannyira igaz ez, hogy a történet úgy isten igazából csak a játék fele után indul be csak igazán, hogy aztán gyorsan véget is érjen.

Ha még nem lenne egyértelmű a fejlesztés fontossága a játék során az ezernyi lehetőség egyből meg fog győzni erről. Max alaptulajdonságai (ütés erőssége, újratöltés, lőszerek találata, víz keresés, vezetés stb.) ugyanúgy fejleszthető, mint páncéljaink, fegyvereink és kinézetünk. És akkor még csak Maxről beszéltünk. Ennél kétszer részletesebb a Magnum Opusunk fejlesztése. Különböző karosszéria-kiegészítések, motor változatok, fegyverek. Kicsit a régi Need for Speed játékokra emlékeztet a rendszer, csak egy elborultabb világban.

Mindez persze elég unalmas lenne a Mad Max-re jellemző akció, adrenalin és sebesség nélkül. Szerencsére ezzel sincs semmi baj, az autós összecsapások olyan jól sikerültek, annyi lehetőséggel, hogy egy darabig biztos nem fogunk unatkozni. Ha éppen nincs semmink a terep kihasználásával pillanatok alatt elintézhetjük a szerencsétlen bolondokat, akik ránk támadtak. Ha épp erre nincs lehetőség, akkor is ott van az ikonikus shotgun, Chum Bucket segítő kezei (aki végig a kocsi hátuljából osztja az áldást, persze a mi parancsunkra), a különféle fegyverek (örök kedvenc a lángszóró két oldalt), de a saját kaszninkat is használhatjuk, hogy minél előbb porrá zúzzuk ellenfeleinket. Külön piros pont az ezer felé repkedő alkatrészekért, és a kocsik által felvert por minőségéért. Azt pedig mindenkinek ki kell próbálnia, hogy viharban egyedül, legalább hét járgány ellen, Maxra (hehe) járatott fordulatszámmal tesz rendet a sivatagban.

A fentiekből azt hihetné az ember, hogy egy remek játékkal állunk szemben. Akkor mégis miért kapott a külföldi sajtó felétől hat, vagy annál kevesebb pontot a termék? Nos, ez nézőpont kérdése. Amennyire kielégítő és szórakoztatóak az autós összecsapások, annyira monoton és egysíkú a közelharc. Lényegében nem történik más, mint két gomb felváltott nyomkodása. Sőt, ha nagyon szigorú vagyok, bármelyik összecsapás csukott szemmel is megnyerhető a támadás gomb őrült nyomkodásával. Egyszerűen nem is értem, hogy az a kiadó, aki mögött a Batman Arkham játékok négy felvonása áll, hogyan engedhetett meg egy ilyen munkát. Nem arról van szó, hogy gond lenne a látvánnyal, távolról sem, erről szó sincs. Állkapcsok törnek, az ütéseknek súlya van, az összes bunyó brutális és földhözragadt. A gond azzal van, hogy kicsit gyakorlottabb játékosoknak semmi kihívást nem fog jelenteni. Körülbelül az első Assassin's Creed játék (meg az összes többi) jutott eszembe. Látványos, elsőre szórakoztató, ötödszörre unalmas.

A másik vád, ami a Mad Max-et érheti, az a monotonitás. Amennyiben nem szippant be a világ, előbb utóbb azon kapod magad, hogy bepattansz a kocsiba, elmész valahova, megölsz néhány embert, visszajössz, fejlesztesz és újból. Nyílván túlzok, de sajnos a világot nem sikerült annyi változatos dologgal megtölteni, mint például a GTA V-t, hogy ne érezzük, ugyanazt csináljuk újra és újra. Nyilván a sok challange és gyűjtögetni való sokakat le fog kötni, de nem mindenki van oda a hasonló elfoglaltságokért.

Ezen felül találkozhatunk még néhány furcsasággal a játékban. Például Max-nek elég néhány ütés ahhoz, hogy kidőljön, ellenben simán átmehet rajta egy nitróval felturbózott autó, azt simán túléli. Ezen felül ott a víz és benzin kérdése. A két erőforrásnak különösen fontosnak kellene lennie a játékban. Egyik a testünket, míg másik a kocsinkat tölti fel üzemanyaggal. A játék elején még reménykedve láttam neki a keresgélésnek, gondolván lesz egy faktor, ami mindig feszültséget tart fent, és ami ösztönöz az áskálódásokra. Sajnos nem így lett. A víz gyűjtögetése nem kötelező, másra nem szolgál, mint életünk feltöltésére ráadásul minden főküldetésnél könnyedén találhatunk forrásokat. Ugyanez igaz a benzinre is, szinte lépten-nyomon belebotolhatunk egy-egy kannába. A másik igazán zavaró tényező a játék scriptelt mivolta. Bizonyos helyekre csak akkor mehetünk, ha a játék is úgy kívánja. És most nem arról beszélek, hogy lezárt területekbe ütközhetünk, hanem a teljesen logikus platformokról. Elég idegesítő tud lenni, amikor simán felmászunk egy két és fél méter magas kiszögellésre, mert arra kell menünk, de egy méter magas emelvényre már nem tudunk felugrani csak úgy.

Összefoglalva a Mad Max egy igen érdekes játék. Van akinek tetszeni fog, és van akinek nem. Akinek a sok videó felkeltette az érdeklődését tegyen vele egy próbát és a Rage rajongóinak is ajánlani tudom. Valószínűleg sokkal nagyobb sikert könyvelhetett volna el a játék a kasszáknál, ha nem a legerősebb őszi hónapban adják ki, hanem az uborkaszezonban, de még így is érdemes beszerezni Max kalandját. Csupán legyünk elnézőek a hiányosságokkal. Az autók és a hangulat kárpótolnak mindenért.

Értékelés: 7,5/10

Translate »