Prospector – betekintő

A Prospector egyértelműen a Forager és a Nova Lands nyomdokaiban szeretne járni, ami mind grafikájában, mind mechanikáiban megmutatkozik: felfedezésre, építkezésre és automatizálásra épít, mindezt kellemes pixel art köntösben, nyugodt, könnyed hangulattal. A játék mechanikai alapjai jól működnek, az élmény ezáltal kifejezetten szórakoztató, és számtalan órát képes elrabolni az ember napjaiból.
A Prospector univerzuma kifejezetten hangulatos. A bolygók felfedezése az első órákban friss és érdekes lesz, de amint elérjük a fő történetszál végét, a játék mélysége kifullad és hatalmas ürességet hagy maga után. A végjáték gyakorlatilag nem létezik: marad a terraformálás és az automatizálás, de ezek értelmüket vesztik, hiszen már nincs miért termelni. Az „építem a gyárat, mert fejlődni kell” típusú játékmenet egy darabig működik, de a motiváció gyorsan elvész.
Ráadásul a teljesítmény sem tart lépést a bővülő világoddal. Négy bolygó terraformálásánál a játék látványosan gondot okozhat. A feleslegesen a földön maradó tárgyak pedig csak tovább súlyosbítják az előbb említett helyzetet.
A játék nehézség szempontjából kifejezetten barátságos, sőt túlzottan is: az ellenfelek alig jelentenek kihívást, az egyetlen valódi veszély a vízbe fulladás. Az erőforrások ráadásul végesek, így az automatizálás is felemás élményt ad: ha egy érclelőhelyet kimerítünk, új lelőhely után kell néznünk, ami abszolút ellentmond a hosszú távra tervezett rendszerek építésének. A „mágneses” gyűjtőrendszer valamelyest segít ezen, de nem pótolja az erőforrás-gazdálkodás hiányosságait.
A Prospector ezeken felül tele van apró bosszúságokkal, amelyek egyenként nem nagy ügyek, de együtt zavaróvá válnak:
- az inventory gyorsrendezés gombja csak meglévő tárgyhalmazokat tölti fel, újakat nem hoz létre;
- a komposztálás kézi marad, nem automatizálható, így a farmfejlesztés idővel inkább teher lesz, mint élmény;
- a kísérő robot útban van az építkezésnél, és bár rá lehet parancsolni, hogy maradjon egyhelyben, hosszútávon, főleg a költözések alatt mégis kényelmetlen és zavaró;
- az útmutató hiányos, homályos, nem vezet végig a rendszerek megértésén;
- az idegen civilizációs bónuszoknál több a megszerezhető tárgy, mint amennyit felhasználhatunk, így egy idő után egyszerűen kifutnak a hasznos interakciókból és valószínűleg teljesen ignorálni fogjuk őket.
A Prospector egy ígéretes, de kiforratlan játék, amit szerény véleményem szerint kicsit túl korán kitoltak a Korai Hozzáférésből a teljes megjelenésbe. Kellemes atmoszféra, jó alapok, automatizálási lehetőségekkel kezdődik és számos óránkat fel fogja emészteni. Mindez azonban hamar kiürül, és a technikai hiányosságokkal együtt megakasztja a hosszabb távú élményt. Aki szereti a Forager vagy Nova Lands stílusát, annak így is tud szórakoztató órákat adni, de a tartós értékhez még csiszolni kellett volna rajta.







