Wall World 2 – játékteszt
A folytatásokkal mindig ott lebeg a kérdés, hogy vajon óvatosan csiszolják tovább azt, ami már egyszer bevált, vagy fejjel rohannak a falnak, csak hogy még többet, még nagyobbat, még látványosabbat adjanak? A Wall World 2 az utóbbi utat választja. Az első rész 2023-ban már megmutatta, milyen különös mágiája van annak a világnak, ahol bányászat, rejtett múlt és egy falon kapaszkodó póklábú falmászó gépezet jelenti a túlélés egyetlen zálogát. A második felvonás pedig úgy veszi át a stafétát, hogy mindent szélesebbre tár: világot, rendszereket, veszélyeket és történetet egyaránt.
A játék ott indul, ahol az elődje abbamaradt: egy leviatán támadás után nincs idő pihenni, azonnal neki kell látni a munka folytatásának. A főhősünk, a korábbi játék mérnöke indul útnak ismételten, hogy olyan technológiát találjanak, amely képes lehet késleltetni a következő, mindent elnyelő leviatán támadást. A Wall World 2-ben sokkal több a párbeszéd és kisebb emberi interakció kapott helyet, mégis megmarad azon az elegáns, könnyed szinten, ami mélyíti a játék narratíváját, viszont mégsem húzza le a tempóját. Aki csak bányászni szeretne, szabadon megteheti; aki pedig mélyebbre ásna a Wall titkaiba, archivált üzenetek és elhagyott naplók sora várja.
A játékmenet magja ismerős lesz, de közben minden mozzanatában új, frissebb és robosztusabb. A robospiderrel továbbra is a Fal felszínén vándorlunk, és amikor egy omladozó bejárat felbukkan, exosuitunk felkapva behatolunk a fal gyomrába, hogy kincsek, nyersanyagok és veszélyek között utat vágjunk. A zsákmány továbbra is súlyos, az inventory kicsi, és minden döntés – egy újabb marék érctől kezdve egy apró mellékfolyosó kihagyásáig – feszültséggel telített. A “csak még egy kicsit” érzése itt, sok más játékkal ellentétben nem csak az ellenfelekkel, de a zsebeinkkel is folytatott küzdelem.
A fejlesztések itt is két oldal között oszlanak meg: a falmászás közben szerzett ideiglenes bónuszok és a bázison feloldott végleges fejlesztések együtt adják ki azt a tempót, amely a lassú, de biztos előrehaladásunkat jelentik. A Wall World 2-ben azonban a megmérettetéseink is durvábbak lesznek: a hullámok elleni harc keményebb, az ellenfeleink változatosabbak és könyörtelenek.
A pók robotunk ágyúja lassú, súlyos mozgásával egy igazi pusztító gépezet, a másodlagos arzenálja pedig olyan taktikai változásokat hoz, amelyek minden egyes mászáskor megváltoztatják a túlélésünk módját. A levegőből támadó rajok, a falba maró borzalmak, vagy a mélyből előtörő páncélozott szörnyek mind azt követelik, hogy a robotunk adottságait teljesen kihasználva aktívan vegyük fel a harcot. Akkor is, amikor a leviatán egyszer csak felbukkan, mozgása alapjaiban rázza meg a falat, és hirtelen azt se tudjuk mit kezdjünk vele.
A Wall World 2 egyik legnagyobb újítása egy mászások közti hub, mely jelen esetben egy apró település, ahová minden küldetés után visszatérünk. Ez az apró oázis új ritmust ad az egész játéknak: beszélgetések, mellék történetek és mellék küldetések központja lesz, valamint a fejlesztések és persze a robospider személyre szabása is itt történik majd. A pók elnevezése egy üdítő újítás, ugyanis a választott név végig látható a játék során a géptest oldalán. Ez egy apró részlet, mégis sokkal közelebb hoz minket a mozgó bázisunkhoz, mint bármi korábban. A bár, ahol egy ital felhörpintésével extra bónuszokat szerezhetünk, kifejezetten olyan, mintha a Wall World váratlanul Monster Hunter-maszkot öltött volna: rituálévá válik a felkészülés a megmérettetés előtt.
A küldetések változatossága pedig biztosítja, hogy a Fal sose tűnjön egyhangúnak. Van, hogy nyersanyagokat kell összeszedni, máskor ellenségeket kell vadászni, vagy egyszerűen csak túlélni egy adott ideig, és persze minden küldetés egyetlen, kritikus epilógussal zárul: extrakcióval, amikor a játék mindent elkövet annak érdekében, hogy ne jussunk ki élve. Minél később hívjuk be a kimentésünkre a hajót, annál nehezebb lesz túlélnünk addig, amíg kimenekít minket.
A világ továbbra is gyönyörű: a pixelgrafika még gazdagabb, a biomok még változatosabbak és most még időjárási körülmények is színesítik a falmászást. A régiók karaktere jól körül határolható, és minden új terület felfedezésre ösztönöz. A zene pedig pontosan azt teszi, amit kell: nem tolakodó, nem harsány, de mindig ott van, hogy vezesse a hangulatot az emelkedő feszültség vagy a csendes párbeszédek alatt.
Értékelés
94%
Összefoglaló A Wall World 2 nem egyszerűen nagyobb folytatás. Energikus, ambiciózus és magabiztos. Úgy fejleszti tovább az alapokat, hogy minden döntése organikusnak tűnik. Több történet, több rejtély, több játékréteg, több ok arra, hogy újra és újra visszatérjünk a címadó Falra. A veteránok az első perctől érezni fogják, mennyivel izmosabb lett minden, az újoncok pedig egy befogadó, mégis kihívásokkal teli világot kapnak.
