Katana Zero – Játékteszt
5 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A Devolver Digital előszeretettel karolja fel az indie hardcore lövöldéket. A nagysikerű Hotline Miami sorozat után a jazzesebb Ape Out, és most a Katana Zero is erre a listára került (és még idén érkezik a My Friend Pedro nevű banános hentelés is). Ahogy a Hotline Miami esetében, itt is főként synthwave zenére történő gyilkolásról van szó, csak itt oldalnézetből történnek az események. Karakterünk egy „fürdőköpenyt viselő katanás férfi”, aki a csavaros történet során felfedezi, hogy időlassításra képes, és egy hét éve történt háború részese volt valamilyen módon.
Főhősünk nem sok mindenre emlékszik múltjából, és ezért egy pszichiáter segítségével terápiás kezelések alkalmával próbálják közösen összefűzni az emlékeiket. Ezen kezelések során kérdésekre adott válaszok segítségével tudhatjuk meg a ködös emlékeink egyes részleteit, de természetesen választhatjuk azt is, hogy ellenállunk ezeknek, és nem működünk együtt. Minden párbeszéd közben lehetőségünk van gondolkodás nélkül rávágni egy választ (ezt pirossal jelzi is nekünk a játék), vagy egy rövid idő után 2-3 választási lehetőség közül felelni az adott mondatra. Ennek a játék különböző endingjeire is kihatása van, így érdemes kísérletezgetni velük.
A harcok során fő eszközünk a katanánk lesz, ami minden ellenséget egyetlen ütéssel képes megölni (kivéve ha hárít vagy páncél van előtte). Ez a támadás a gyilkoláson kívül egy plusz ugrást is ad nekünk, így speedrunnerek előszeretettel alkalmazhatják kerülőutak és levágások eléréséhez. Ezen kívül rendelkezésünkre áll a már említett időlassítás képessége is. Ez egy limitált ideig használható skill, ami folyamatosan töltődik újra a játék során. Használatakor velünk együtt minden lelassul, és az iszonyatosan pörgős akció közepette egy kicsit több ad a gondolkodásra, és a látványos kivégzésekre. Felvehetünk még bizonyos tárgyakat a világban, amiket rádobhatunk ellenfeleinkre, vagy például a lángszóró esetében felgyújthatjuk őket vele. Segítő tárgyak és lehetőségek is vannak az egyes pályákon. Például egy rossz állapotban lévő gázcsőbe belevágva vagy egy tárgyat nekidobva átláthatatlan gőzfelhőt tudunk létrehozni, ami elvakítja az ellenségeket, és ezáltal könnyebben tudunk manőverezni közöttük.
A játék sztorija úgy 4-5 óra alatt teljesíthető. Meglehetősen nagy csavarok vannak benne, és rövid párbeszédes időt is tartalmasan tölti ki. Több endinggel találkozhatunk a döntéseink eredményeként, és elég nagy a különbség ahhoz, hogy megérje újra nekiesni ennek a pár órás sztorinak. Amint végeztünk az első végigjátszással megkapjuk a lehetőséget, hogy hard módban vagy speedrunner módban végigjátszhassuk újra az egészet. A speedrun módban különféle beállításokat is kapunk (hogy különböző kategóriákban teljesíthető runok legyenek), így lehetőségünk nyílik egyesével játszani a pályákat vagy akár egyben megszakítás nélkül is. Akár teljes mértékben kikapcsolhatjuk az időlassítás funkciót, ami a hard mode mellé elég vért izzasztó feladat lesz.
Ahogy mi magunk is egyetlen ütéssel öljük az ellenfeleket, minket is ugyanúgy kaszabol le bármilyen bejövő sebzés. Amint meghaltunk VHS módjára visszatekerjük az eddig történt eseményeket, és a terem legelejéről kezdjük újra a pályát. Ez nem csak egy ócska gimmick, hanem a sztori indoklást is ad rá miért történik meg. A történet előrehaladtával maga a játék is játszik majd ezzel a tekeréses mechanikával és egyféle 4th wall breakként. Akit esetleg zavarnak ezek az effektek, az a beállítások közt csökkentheti az intenzitását. A level select is erre a kazettás filmnézés témára épül.
Természetesen nem beszélhetünk retro akciójátékról valamirevaló bossfightok nélkül. Itt is megküzdhetünk majd kulcs karakterekkel akinek egyedi képességeik vannak. Ezek már normál módban is próbára teszik majd kreativitásunkat és reflexeinket, és kegyetlen módon amennyiben meghalunk a játék visszateker a fight legelejére és az első fázisról kezdjük újra a küzdelmet. Nem csupán egy az egy ellen harccal találkozunk, hanem például egy országúti motoros üldözés is becsusszan a boss harcok közé.
A játék pixel-art grafikája irigylésre méltóan szépen és igényesen van kidolgozva. Az animációkon is látszik, hogy számos frameből állnak, és mindegyiket külön gondossággal készítették el. Egy-egy tűz vagy fény effekt is olyan látványosan van kidolgozva, hogy némelyik Unreal Engine játék is megirigyelné, ahogyan átadja a hely keltette érzést. Ehhez társul még az ütős soundtrack is, amiben Bill Kiley és LudoWic kemény basszusaival és dinamikus synthjeivel találkozhattok, amelyet akár Bandcampen, akár a nagyobb streaming oldalakon megvásárolhattok. Tökéletesen hozza a zenei aláfestést mind a gyengédebb, érzelmesebb dialógusok, mind a pörgős hentelés közepén.
Értékelés
95%
Összefoglaló Ha egy kicsit hosszabb lenne a sztori vagy elvarrná a lógva maradt történet szálakat a hard mode, akkor könnyedén mondanám tökéletesnek a játékot, de így is az indie hall of famebe kerül nálam ez az alkotás.
