Homura Hime – játékteszt
Az elmúlt pár év alatt az indie játékok piaca hatalmasat robbant, és el kell ismernünk, számos rendkívüli odafigyeléssel és szakértelemmel készült indie játék messze minőségibb élményt tud nyújtani, mint egy-egy optimalizálatlan modern AAA kategóriás játék. A Homura Hime számomra az idei év egyik nagy meglepetése volt. A játék hatalmas ambíciókkal lép színre, és a fejlesztőcsapat, a Crimson Dusk nem igazán leplezi azt sem, hogy nem más ihlette őket, mint a zseniális Nier széria.
Időközben a széria alkotója, a zseniális Yoko Taro, és a Platinum Games veterán game designere, TAkahisa Taura is adott egy, a visszajelzéseiket tartalmazó, és a játékaikra visszatekintő interjút, ami alapján a fejlesztők még néhány utolsó pillanatos javítást is eszközöltek a játékukon. Az interjút magát itt olvashatjátok.
A Homua Hime története egy olyan világba kalauzol minket, melyben az emberek és a démonok egymás mellett élnek egy látszólagos egyensúlyban. A valóság azonban ennél jóval sötétebb, a bűntudattal és romlottsággal teli lelkek archdémonokká változnak, végtelen pusztítást hagyva maguk után. E fenyegetés ellen lépnek fel az ördögűzők, köztük főhősünk, Homura Hime, aki segítőjével, Ann-nel indul útnak, hogy megtisztítsa a világot. Bár az alapszituáció elsőre ismerősnek hat, a történet meglepően hamar képes meglepetéseket okozni, és egy fokozatosan kibontakozó, remekül működő narratívát épít fel.
A játék elsődlegesen akció játékként definiálja magát, mégis a narratív réteg erősebb, mint azt elsőre várnánk egy „egyszerű” akciójátéktól. A küldetések során szétszórt dokumentumok, valamint az archdémonok rövid, mégis kifejező megjelenése folyamatosan építi és mélyíti a világot. Ezek a karakterek meglepően mély benyomást hagynak, annak ellenére, hogy kevés időt töltenek a képernyőn. Homura és Ann dinamikája szintén jól működik, ellentétes személyiségük természetes módon egészíti ki egymást, így az egész játék során érdekes párbeszédeknek lehetünk tanúi.
A játék valódi erőssége azonban egyértelműen a harcrendszerben rejlik. A Homura Hime összecsapásai kifejezetten intenzívek és számos egymásra épülő mechanika teszi őket még izgalmasabbá. A közelharci kombók súlyosnak és precíznek érződnek, miközben a játékban előre haladva fokozatosan bővül a repertoárunk. A megszerzett pénzt új képességek tanulására fordíthatjuk.
A közelharci eszköztár ugyan egyetlen fegyverre épül, az mégis elegendő variációt kínál ahhoz, hogy a különböző képességek összeválogatásával egy teljesen saját stílust alakítsunk ki. Ezt egészítik ki a távolsági támadások, az úgynevezett Blessed Shot-ok, melyek főként a Nier: Automata Pod képességeire, vagy a Nier: Replicant Grimoire varázslataira emlékeztetnek. Ezek között akár harc közben is válthatunk, ami kifejezetten dinamikussá teszi az összecsapásokat.
Az ellenfelek kialakítása főként látványosként írható le. Minden ellenfél saját mozgáskészlettel rendelkezik és színkódolt támadásokkal rontanak majd ránk. A piros támadások parryt igényelnek, míg a sárgával jelzett támadásokat csak kitéréssel lehet kivédeni. Ehhez társulnak a különféle pajzsmechanikák, amelyek szintén eltérő megközelítést igényelnek: típusuktól függően csak vagy közelharci vagy távolsági támadásokkal törhetők fel. A harcrendszer így folyamatos figyelmet igényel, különösen a játék későbbi szakaszaiban.
A gyors parry rendszer és a folyamatos mozgás együtt egy rendkívül addiktív ritmust hoz létre, még ha ez nem is teljesen hibátlan. A fő problémát okozó mechanika a parry, ami bizonyos helyzetekben tökéletes időzítéssel sem sikerül, néha pedig vad, koordinálatlan gombnyomkodással többször is egymás után.
A boss harcok során megjelenő „domain” mechanika szintén kifejezetten emlékezetes. Ezek aktiválódásakor teljesen átalakítják a harcteret, és csak speciális feltételek teljesítésével tudjuk őket bezárni.
A pályadizájn a lineáris felépítés ellenére is változatos marad. A felfedezés során opcionális útvonalak, gyűjthető tárgyak és kisebb platforming szekciók várnak ránk, amelyek értékes tárgyakkal jutalmazzák a kíváncsiságunkat.
Értékelés
93%
Összefoglaló A Homura Hime egy ritka kivétel az akciójátékok között. Egy olyan cím, amely az elejétől a végéig képes fenntartani a lendületet és az érdeklődést a története iránt. Az ellenfelek dizájnja kiemelkedő, a harcrendszer mély és izgalmas, a narratíva pedig meglepően erős. Ezek együttesen egy olyan élményt adnak, ami egyszerre ismerős, mégis új.
