Oldal kiválasztása

Dynasty Warriors: Origins Visions of Four Heroes – DLC Teszt

Dynasty Warriors: Origins Visions of Four Heroes – DLC Teszt

A tavalyi év egyik kellemes meglepetése volt számomra az Omega Force visszatérése a Dynasty Warriors szériához a Dynasty Warriors: Origins formájában. A játék nem pusztán új epizód volt a sok közül, hanem egyfajta új alapvetés: merész ötletekkel, hangsúlyosabb narratív fókuszsal és egy sokkal tudatosabban felépített RPG-rendszerrel frissítette fel a jól ismert formulát. Az Origins a régi, számozott részek hagyományos megoldásai helyett sokkal inkább egy új irány kezdetének tűnt, amelyre később akár egy külön Dynasty Warriors-ág is felépülhet. Közel egy évvel a megjelenés után a Koei Tecmo és az Omega Force visszatért ehhez a zseniális alapjátékhoz a Visions of Four Heroes történeti DLC-vel, amely négy ikonikus alak (Zhang Jiao, Dong Zhuo, Yuan Shao és Lu Bu) alternatív, „mi lett volna, ha” jellegű történetét meséli el.

Az efféle alternatív forgatókönyvek nem teljesen idegenek a Dynasty Warriors világától, hiszen korábbi részek is eljátszottak már azzal a gondolattal, mi történt volna, ha például a Sárga Turbán felkelés sikeresebb kimenetelt ér el. Az Origins azonban sokkal visszafogottabban és érettebben nyúl ehhez az ötlethez. A Visions of Four Heroes inkább hat egyfajta karaktertanulmánynak, amely azt vizsgálja, milyenné válhattak volna ezek a vezetők, ha nem a saját túlkapásaik és végzetes döntéseik sodorják őket bukásba. Kétségtelenül egy idealizált, már-már rajongói fantázia ez, amely a karakterek legjobb verzióját mutatja meg.

A DLC az alapjáték fogadójának menüjéből érhető el, és minden történetszál elkülönül egymástól, valamint a fő kampánytól is. Ugyanakkor a játékos karakterének szintje, felszerelése, fegyverei és képességei mind átemelődnek ezekbe a történetekbe, így nincs szükség a játék újrakezdésére. A narratíva teljesen lineáris, nincsenek elágazások, mint az alapjáték Wei–Wu–Shu döntési pontjainál. A sorrend sem véletlen: Zhang Jiao történetével kell kezdeni, és csak annak lezárása után válik elérhetővé Dong Zhuo, Yuan Shao és Lu Bu kampánya.

Zhang Jiao története ott veszi fel a fonalat, ahol az Origins alapjátéka lezárult: azon a nyílt területen indul, ahol Ziluan, a néma főhős végzetes csatát vív vele. Ezúttal azonban a sors másként alakul, és Ziluan rejtélyes módon Zhang Jiao oldalán tűnik fel, megváltoztatva az események menetét. Ez az apró narratív csavar jól jelzi a DLC alapvető szemléletét: ismerős helyzetekbe vezet vissza, de új értelmezést ad nekik.

Új pályák sajnos nem kerültek be a DLC-be, a helyszínek mind az alapjátékból ismerősek, legfeljebb napszakban, időjárásban vagy az ellenséges seregek elrendezésben térnek el az alapjátékban látottaktól. Ennek ellenére a dinamikus szintskálázás gondoskodik róla, hogy még egy magas szintű, végjáték utáni karakter se sétáljon át akadálytalanul a tartalmon. A történet sajátosságából adódóan Ziluan gyakran kerül szembe több, különböző frakciókhoz tartozó, komoly ellenféllel, ami folyamatos nyomás alatt tart majd minket. A Visions of Four Heroes a lassú, történetmeséléssel töltött időket teljesen kidobja az ablakon. Itt egyik nagyszabású összecsapás követi a másikat, minimális üresjárattal.

A DLC néhány új játékelemmel is igyekszik frissen tartani az élményt. Két új fegyvertípus, az íj és a rope dart is bekerült az arzenálunkba, amelyek technikásabb használatot igényelnek, mint a legtöbb alapfegyver. Ezek nemcsak változatosabbá teszik Ziluan arzenálját, hanem új mozgás- és támadási lehetőségeket is nyitnak, ráadásul ezek a fegyverek az alapjátékba is átvihetők. A DLC saját képességfát is kapott, mely viszont kizárólag a DLC-s küldetésekre hat, elsősorban egy új mechanikához kapcsolódva. Bár ez a megoldás érthető az egyensúly megőrzése érdekében, a rendszer kissé visszafogott, és nem kínál igazán emlékezetes új képességeket.

A Visions of Four Heroes egyik legérdekesebb újítása a Strategic Battle rendszer, amely a világtérképet egyfajta asztali stratégiai játékká alakítja. Kisebb összecsapásokon keresztül kell gyengítenünk az ellenséges erőket, miközben saját szövetségeseinket is mi menedzseljük. Bár a rendszer alapjai egyszerűek, és nem túl mélyek, kellemes változatosságot nyújtanak a folyamatos csatázás mellett. Időnként kifejezetten szórakoztató helyzetek alakulnak ki, például amikor egy-egy összecsapás párbajjá alakul, bár a mechanika összességében még bőven fejleszthető lenne egy esetleges folytatásban.

Mindezek ellenére a DLC legnagyobb erénye továbbra is az, amiben az Origins is kiemelkedett: a monumentális, hadsereg hadsereg elleni csatákban. A Visions of Four Heroes sűrítve adagolja ezeket az élményeket, egymás után dobva a Ziluant olyan helyzetekbe, ahol tucatnyi ellenséges tiszt és megszámlálhatatlan katona között kell rendet vágni. A DLC néhány zárócsatája pedig egyenesen az Origins legjobbjai közé tartozik.

Translate »