A félszemű – Filmkritika

A Coen-fivérek a Nem vénnek való vidék után ismét a vadnyugati témához, csak amíg 2007-as filmjükben kapargatták a világ felszínét, addig A félszeműben alaposan fejest ugranak a vadnyugat bűntől roskadó sűrűjébe.

A szakavatott filmnézők számára bizonyára ismerősen cseng a film címe, hiszen a John Wayne főszereplésével készült első adaptáció egyszer már megjárta a filmvásznat. Charles Portis regénye azonban több mint negyven év távlatában is érdekesnek bizonyult, így a Coen-fivéreknél landolt feldolgozás, ami meglepő módon semmiben sem ad új megközelítést a sztorihoz. A Nem vénnek való vidék rendezőpárosa ugyanis mindössze sajátos fekete humorát tette hozzá a történethez, amiben a vadnyugat, és annak mocskossága nem több mint egy szimpla kellék, így A félszemű leragadt a szokásos zsánerfilmek szintjén.

A tizennégy éves Mattie Ross apját hidegvérrel lelőtte a gyáva Tom Chaney, és a lány eltökéli, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnöst. Segítséget kér az iszákos, hamar a fegyveréhez kapó békebírótól, Rooster Cogburntől. Ketten nekivágnak – a férfi tiltakozása ellenére -, hogy levadásszák Chaneyt. Az apja vére azt diktálja Mattie-nak, hogy a bűnözőt az indiánok földjén át is üldözze, és megtalálja őt a LeBouef nevű texasi ranger előtt, aki egy másik férfi meggyilkolása miatt vinné Chaneyt Texasba.

A félszemű zsenialitása egyrészt a dialógusok ügyes megmunkálásában rejlik, azonban mindezek közvetítése már a színészehármasra hárult, amit a film gerincét alkotó trió remekül oldott meg: Jeff Bridges, a szabályok felett szemet hunyó, iszákos Rooster Cogburn békebeíró szerepében mindvégig elképesztően karizmatikus és karakán, és míg a keménységet Bridges szolgálja, a lazaságot Matt Damon képviseli, aki La Boeuf szerepében igyekszik lazítani a feszes, olykor drámai történetmesélésen. A film valódi sztárja azonban mégis a bosszúra szomjas kislány, Mattie szerepében látható Hailee Steinfeld, aki olykor Cogburn keménységét és határozottságát is felülmúlja, hiszen szeme előtt egyetlen cél lebeg, apja halálának bosszúja.

A Coen-fivérek mozija nem teljesen hordozza magán a rendezőpáros stílusjegyeit, mégis akadnak olyan eszközök, amelyekről azonnal lerí, kik is  állnak a vadnyugati kaland mögött. A félszemű nem ígér egész estés párbajokat és golyózáporokat, nincsenek benne igazi western hősök se, csak ízig vérig valódi karakterek, akik egy  ilyen világ hétköznapinak tekinthető történetébe csöppentek bele.

Értékelés: 9/10