Kategóriák: CikkekPC tesztekPlayStation 5 tesztekSwitch tesztekXbox Series S tesztek és Xbox Series X tesztek

Farming Camp – Betekintő

A Farming Camp bájos pixelgrafikájával és Stardew Valley-ra hajazó megjelenésével már sokkal a megjelenése előtt felkeltette a figyelmemet, azonban így visszatekintve ez inkább egy téves képet alkotott számomra a játékról, ami lehet, hogy hozzájárult ahhoz, hogy kicsit csalódottan álljak fel előle. Az Innerfire Studios alkotása ugyanis nem egy hagyományos, szabad farmmenedzselős játék, hanem inkább egy történetközpontú, kötöttebb, időbeosztásra épülő kaland, amelyet számos változatos minijáték tesz színesebbé.

A történet egy nyári táborba kalauzol el minket, ahol a résztvevők azért versengenek, hogy közülük kerüljön ki a következő Evertree Farmer. Ez egy ritka és nagy becsben tartott szerep, amelyet csak a legjobbak érdemelhetnek ki. A győzelemhez azonban nem elég jól teljesítenünk a különböző feladatokban: az időnket és az erőforrásainkat is gondosan kell beosztanunk, miközben hetente teljesítjük az elvárt házi feladatokat. Mindeközben megismerkedhetünk a többi táborozóval, kapcsolatokat építhetünk, és néhány váratlan fordulattal is szembesülünk.

A Farming Camp tehát egyedi koncepcióval próbál kitűnni, és számos szerethető elemet kínál, viszont a legnagyobb problémája az, hogy a történet túlságosan rövid, a párbeszédek nagy száma és az, hogy mindig egy adott cél felé terel minket igazából teljes mértékben az újrajátszhatóság ellen dolgozik. A fő történetszál teljesítése mindössze nagyjából négy órát vett igénybe, és nem igazán kívánkoztam vissza a táborba a befejezését követően.

A Farming Camp leginkább az interaktív történetmesélés műfajához áll közel, ami nem feltétlenül baj, viszont a játék nem igazán ezt az érzést kelti a képek és a . A hangsúly a karakterek közötti párbeszédeken, a főszereplő belső gondolatain és a történet alakulásán van. A cselekmény alapvetően bájos, és néhány váratlan fordulatot is tartogat, de a rövid játékidő miatt úgy éreztem, hogy bizonyos fontos részletek nem kaptak elegendő figyelmet.

Viszonylag hamar megtudjuk, mit jelent Evertree Farmernek lenni, és azt is, miért szeretné Alessandra megszerezni ezt a különleges szerepet. A rövid történetnek a mellékhatása az is, hogy a világ és a történet háttere meglehetősen felületes marad. Több információval és részletesebb bemutatással könnyebben azonosulhatnánk a főszereplő céljaival, és a történet tétje is nagyobb súlyt kaphatna. A befejezés ugyan lezárja a főbb eseményeket, de néhány kérdés azért nyitva marad, és ezek számára nincs egy „post-game” állapot ahol azokat kibontották volna.

Egy ilyen, történetvezérelt játéknál különösen fontos, hogy a karakterek motivációi és a közöttük kialakuló kapcsolatok kellő mélységet kapjanak. A Farming Camp esetében azonban sok szereplő túlságosan kevés lehetőséget kap arra, hogy igazán kibontakozzon, így nem mindig értjük meg teljesen, mi is van a pixelek mögött. Bár ez a körülbelül négyórás történet valószínűleg tudatosan ennyi, hiszen a kaland egy meghatározott időszakot, a nyári tábort öleli fel. Ennek ellenére úgy érződik, mintha a játék túl sok mindent szeretne elmesélni túlságosan rövid idő alatt.

A problémát ráadásul a játékmenet egyik központi eleme, az időbeosztás is tovább erősíti. A napjainkat reggeli, délutáni és esti időszakokra oszthatjuk fel, és minden egyes választásunknak következménye van. Ha szeretnénk teljesíteni a heti elvárásokat, bizonyos feladatokat mindenképpen el kell végeznünk, viszont a többi táborozóval való beszélgetés szintén ezt az értékes időt veszi el tőlünk, így többször előfordult velem, hogy inkább a feladatokra kellett koncentrálnom, mintsem a táborozók megismerésére.

Ha van terület, ahol a Farming Camp igazán jól teljesít, az a változatosság. A mindennapok során többféle teljesen különböző feladatot kell elosztanunk magunk és a csapattársaink között: foglalkozhatunk a földekkel, fát apríthatunk, karbantartási munkákat végezhetünk, horgászhatunk, vagy gondoskodhatunk az állatokról. Az egyes tevékenységekhez külön képességek kapcsolódnak, amelyeket idővel fejleszthetünk, amivel könnyebbé vagy épp effektívebbé válnak az egyes feladatokhoz tartozó minijátékok.

Ennek köszönhetően a napok nem válnak teljesen egyformává. A különböző feladatok rövid, könnyen elsajátítható, mégis kellő kihívást nyújtó minijátékokban öltenek testet. A hagyományos teendők mellett időnként egészen szokatlan elfoglaltságok is előkerülnek: például gitározhatunk a növényeinknek, vagy turmixot készíthetünk, hogy megnöveljük a sebességünket. Kifejezetten pozitív az, hogy a játék előrehaladtával folyamatosan újabb minijátékok gazdagítják a játékmenetet, ezzel biztosítva, hogy a játékmenet ne fulladjon ki a végigjátszás alatt. A gond csak az, hogy van néhány új tevékenység, ami olyan későn jelenik meg, hogy alig van lehetőségünk többször kipróbálni. Ráadásul az időbeosztás itt is korlátozza a szabadságunkat: hiába szeretnénk valamelyik minijátékra több időt szánni, ha fontosabb az, hogy a heti feladat teljesüljön.

Összességében a játékmenet kifejezetten élvezetes. Bár a rendelkezésünkre álló idő sokszor megköti a kezünket és arra ösztönöz, hogy átgondoljuk a prioritásainkat, a minijátékok kellően szórakoztatóak ahhoz, hogy erről rövidtávon eltereljék a figyelmünket. A különféle feladatok változatossága a Farming Camp egyik legnagyobb erőssége, még akkor is, ha a szigorú időbeosztás időnként megakadályozza, hogy a szórakozásunkat helyezzük előtérbe.

A Farming Camp egy szerethető és ötletes alkotás, amely a hagyományos farmjátékok helyett a történetmesélésre, az időmenedzsmentre és a változatos minijátékokra helyezi a hangsúlyt. A bájos pixelgrafika, a különféle tevékenységek és a nyári tábor hangulata kellemes élményt nyújtanak, de a napi feladatok optimalizálása kicsit túlságosan is megköti az ember kezét.

A Farming Camp ennek ellenére kellemes kikapcsolódás lehet azoknak, akik egy könnyed, rövid, ugyanakkor változatos játékmenetet kínáló kalandra vágynak. Nem egy hagyományos farmmenedzselős játékot kapnak benne, hanem egy olyan nyári tábort, amelyben a sikerhez nemcsak a feladatainkat kell teljesítenünk, hanem azt is el kell döntenünk, mire érdemes fordítanunk a rendelkezésünkre álló időt.