Kategóriák: CikkekPC tesztekPlayStation 4 tesztekPlayStation 5 tesztekSwitch tesztekXbox One tesztekXbox Series S tesztek és Xbox Series X tesztek

Warhammer 40,000: Shootas, Blood & Teef – Játékteszt

3 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

A Guns, Gore & Cannoli készítőinek új játéka a Warhammer 40,000 világába repít el minket. Egy kooperatív side-scrolling shooterről beszélünk, amelyben kedvenc kiabáló zöld karaktereinket, az Orkokat irányítjuk. Történetünk elég egyszerű és lényegre törő: bosszút kell állnunk karakterünk Warbossán és mindenkit eltiporni, aki csak az utunkba kerül. A sztorit animált átvezetőkön és bossfightokon keresztül ismerhetjük meg.

Négy különböző típusú Ork választható: Weirdboy, Beast Snagga Boy, Flash Git és a Stormboy. Mindegyikük egy sajátos támadással és egy gránáttal rendelkezik. A fajtán kívül még klánt is választhatunk, amely még egy kis plusz vizuális változatosságot ad. Igazából mindegy melyiket választjuk, egyik sem sokkal gyengébb, mint a másik. Mindegyik fegyver használható mind a négy típus számára, amelyeket vagy pályákon elhelyezve vagy a MEK shopban fogakért cserébe vásárolhatunk.

A megszerezhető fegyverek között nem csak sebzés terén, de működésükben is elég nagy különbségek vannak. Érdemes kipróbálni mindegyiket, hogy megtaláljuk azt, ami a játékstílusunkhoz illik. Ha eleget sebzünk/ölünk, akkor az életünk alatti zöld csík megtöltésével bekapcsolhatjuk a WAAAGH!-t, amivel felgyorsított módban lövöldözhetünk és újratöltenünk sem kell alatta. Kontrollert használva célzás rásegítést is használhatunk, ami megkönnyíti a dolgunkat, ha hirtelen nagy tömeg rontana ránk.

A világ rengeteg apró poénnal és részlettel rendelkezik, ha odafigyelünk rájuk. Személyes kedvencem rögtön a játék elején a szaladó Ork, akinek egy gomba van a kezére tetoválva „anya” felirattal. Nem túl hosszú a sztori, 3-4 óra alatt végig lehet rajta jutni, de ezt ellensúlyozza a minőségi szinkronmunka és az ütős zenei aláfestés. Negatívumként jelenik meg viszont az, hogy a pályák között nagyon gyakori töltőképernyők vannak, de legalább mindegyik kezdetén egy-egy boltot találunk fixen.