Looper – A jövő gyilkosa – Filmkritika

A Looper – A jövő gyilkosa friss ötletekkel, merész műfaji keveréssel, s az időutazásos témának némi görbe tükröt tartva, az év egyik legjobb moziélményét produkálja.

A Looper egy nehezen megszületett mozi, a Brick (itthon Beépülve) rendezője, Rian Johnson, és az azóta komoly karriert befutott Joseph Gordon-Levitt ugyanis öt éven át tervezte vászonra vinni sci-fi akciófilmjét. A végeredményt látva azonban megérte várni, mert bár a korai előzetesek alapján nem nyújt többet, mint egy átlagos időutazásos témára felhúzott akciófilm, valójában a Looper sokkal több annál. Egy merész vállalkozás, ami nem fél játszani a nézővel, s annak érzékeivel, de közben mindvégig magabiztosan robog a végkifejlet felé.

Az időutazás a jövő egyik nagy felfedezése lesz, használata azonban illegális, így csak a gengszterek használják, mégpedig nemkívánatos személyek kiiktatására. A jövőben ugyanis minden test regisztrálva van, vagyis nem könnyű megszabadulni tőlük, így az időben visszaküldve, az úgynevezett looperek végeznek az áldozatokkal. Azaz egyszerűen bezárják a kört. De mi történik akkor, ha 30 évvel idősebb éneden a sor, s neked kell elvégezned a piszkos munkát?

Rian Johnson, a film író-rendezője az időutazásos témát csak eszköznek használja, filmje fő cselekményének szolgálatába állítja, de csak addig, amíg ténylegesen szüksége van erre. A Looper ugyanis csak látszólag sci-fi akciófilm. Sokkal több annál, köszönhetően annak, hogy koreai filmeket meghazudtolva keveri a műfajokat, amelyek nem csak azt a célt szolgálják, hogy ébren tartsák a néző figyelmét, hanem egyértelműen a történetmesélés szerves részei. Az elbizonytalanodást azonban rendre egyértelmű magyarázatok és tettek követik, így semmi se marad a levegőben lógva, a moziból kijövet azonban nem felejtjük el azonnal a látottakat. Johnson lehetőséget akart adni, s adott is, hogy még később is témát szolgáltasson fura cselekményvezetése, a kérdésekre adott válaszokat azonban tálcán kínálja a Looper, csak a néha kuszának tűnő jelenetek között meg kell őket találni.

A történeten túl a karakterek is érdekesek, kifejezetten Joseph Gordon-Levitt Joe-ja és a harminc évvel későbbi Bruce Willis- féle Joe személye. Mert hiába van szó ugyanarról a hősről, valójában két ellentétes karakter képe rajzolódik ki a film végére. Motivációjuk egészen más irányba sodorja őket, s ez érdekes ízt ad kettejük kapcsolatának.

A Looper – A jövő gyilkosa remek szórakozást kínál, sikere azonban azon múlik, hogy a néző mennyire hajlandó befogadni az új élményt.

Értékelés: 8/10