Assassin’s Creed: Testvériség – Könyvajánló

Tavaly év végén, a Fumax kiadásában, hazánkban is megjelent az Assassin’s Creed: Reneszánsz folytatása, a Testvériség, amely a népszerű videojáték történetét meséli el, csak ezúttal képzeletünkre bízva annak kiteljesedését

A remekül sikerült Assassin's Creed: Reneszánsz nyári premierje után a kiadásért felelős Fumax szerencsére nem váratta sokáig az önjelölt bérgyilkosokat, tavaly év végén ugyanis felkúszott a könyvesboltok polcaira az első kötet folytatása, az Assassin’s Creed: Testvériség, ami ezúttal a Brotherhood című kiegészítő történetét meséli el, esetleg egészíti ki Oliver Bowden sajátos nyelvezetéből fakadó látásmódjával.

Az Assassin’s Creed: Testvériség története közvetlenül ott veszi fel a fonalat, ahol a Reneszánsz befejeződött, vagyis Ezio több éveken át tartó üldözés és nyomozás után végzett Rodrigo Borgiával, majd a megtalált ereklyék felhasználásával találkozik egy letűnt, felsőbbrendű nép utolsó képviselőjével, Minervával, aki figyelmezteti, az emberiség pusztulásra van ítélve, így főhősünknenk amolyan prófétaként kell megállítania a közelgő veszélyt. Veszélyből pedig lesz bőven, ugyanis a Borgia család leszármazottja, Cesare még apjánál is véresebb és kegyetlenebb. Ezzel meglehetősen hamar, a regény első negyedében szembesülünk, a Testvériség cselekményének fő mozgatórugója ugyanis Cesare bosszúja során elvesztett nagybátyjánk kivégzése utáni visszavágás vágya lesz. Ezio mindezt az Orgyilkosok Krédójának szolgálatában teszi, így visszatér az egykor gazdagságban úszó, mára hanyatló, szegénységtől rothadó Rómába, hogy az Orgyilkosok szövetségét újraszervezve, segítőket toborozzon.

S lényegében a regény jelentős része a háttérben zajló cselszövésekről, a szervezkedésekről szól, amit az író olykor monumentális csaták pár oldalon történő ábrázolásával igyekszik kicsit színesíteni. Eközben sokkal mélyebben elmerülhetünk Ezio lelkivilágában, így megismerhetjük gondolatait, érzéseit, éppen ezért nincs az emberben hiányérzet, amikor egyes, egyébként fontosnak tűnő jeleneteket pár oldallal, esetleg pár sorral intéz el a szerző. A durván 500 oldalas könyv terjedelme ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az író elmerüljön a komoly részletekbe, így például ismét teljes egészében kimaradt a Desmond-szál. A történet mégis egy teljes egész, egy lendületes, izgalmas, a Reneszánsz felépítéséhez hasonló utat követ, ahol fantasztikusan lett ábrázolva Róma hanyatlása, a Borgia család hataloméhsége, Ezio belső küzdelme, így akinek tetszett az első rész, annak a Testvériség is kellemes perceket fog okozni olvasás közben.

Értékelés: 8/10