Fera: The Sundered Tribes – betekintő

A nyitott világú túlélésről és craftolásról szóló játékok egy gyakori hibája a monoton és lomha mozgási mechanikákból ered, főleg az ARK-ból ismert „túlterhelt vagy, ezért lekorlátozunk a világ leglassabb sétatempójára” megoldás. Ezen a területen kíván kitűnni a Massive Damage Inc. legújabb játéka, a Fera: The Sundered Tribes. Az Early Access verziót kipróbálva egy érdekes, azonban sok tekintetben nagyon korai állapotában lévő játékot kaptunk.

A Fera: The Sundered Tribes játszható egyedül és többjátékos módban, ám a játék érezhetően súlyozva van az utóbbi irányába. A játék kezdetén nem kapunk konkrét iránymutatást, a játék ugyanis nem rendelkezik hagyományos történetvezetéssel, csupán annyit árul el, hogy szörnyeket kell vadásznunk, valamint, hogy az utazásunkat egy kezdetleges szárnyruha és egy mágikus „grappling hook” fogja segíteni, utóbbi pedig a harcoknak is egy fontos elemét alkotja majd. A játék továbbá rendelkezik egy mechanikával, ami a Legend of Zelda: Breath of the Wild játékosainak ismerős lehet: háromnaponta eljön egy napfogyatkozás, amely minden elesett ellenfelet és begyűjtött nyersanyagot újraspawnol.

A játék középpontjában, egy központi történet hiányában, az erőforrás-gyűjtés és a falu fejlesztése áll. A játék bevezet egy Monster Hunter játékokra hasonlító nyomkövetési rendszert az állatok és szörnyek vadászatához, ám ez egyelőre egy alig kihasznált rendszer. A fő harci kihívást jelentő lények rendkívül egyedi és érdekes vizuális stílusuk és modelljük van, azonban a harc mechanikailag nehézkes és darabosnak érződik. A harcrendszer fő mechanikája a staminánk lesz, ami a játék kezdetén csupán néhány csapásra lesz elegendő, mielőtt kifutnánk belőle, így az első harcok a nagyobb szörnyek ellen borzalmasan elhúzódhatnak.

A játék fő erőssége a repülési mechanika és a légi akrobatika. A szárnyruhát használva a legmagasabb ponton elhelyezkedő falunkból indulva, a pálya bármely részére eljuthatunk. A repülés irányítása azonban néha kiszámíthatatlan: a karakter nem mindig megfelelő szögben halad, és előfordulhat, hogy valamiben fennakadva megszakítjuk a repülésünket és a földnek csapódunk. Ezt persze megakadályozhatjuk a varázs kötelünk használatával, és a két mechanikát kombinálva egy nagyon szabad mozgást kapunk. A kötél viselkedése időnként szokatlan lehet, így sokszor előfordul, hogy a karakter össze-vissza pörögni kezd, amíg el nem engedjük.

A Fera: The Sundered Tribes kezdeti szakasza lassú, ahogy az ehhez hasonló játékoknál gyakran előfordul, de a fejlődés során élvezetesebbé válik. Az egyik legnagyobb probléma a játék hangvilága: a zenei aláfestés következetlen, és nem mindig illeszkedik a játékmenethez. Például nyugodt helyzetekben is előfordulhat, hogy felzendül a harci zene, ami sokat elvesz a játék hangulatából. A játék legerősebb része pedig a vizuális dizájnja. Az egyes területek jól elkülönülnek egymástól, a biomok kreatívok és egyediek a kezdeti lebegő szigetektől egészen a föld alatti területekig.

A Fera: The Sundered Tribes egy ígéretes koncepcióval rendelkező játék, amely azonban jelentős fejlesztésre szorul. A stamina rendszer túlságosan korlátozó, főleg a játék korai szakaszában, ami monotonitást eredményez az első jó pár harcban és az anyaggyűjtést is unalmassá teszi. Ha a Massive Damage Inc. képes finomítani ezeken az elemeken, valamint javítani a hangokon és a háttérzenék viselkedésén, akkor a játék egy élvezetes indie címmé nőheti ki magát.