A Death’s Door-ban egy varjút alakítunk, akinek a munkája az, hogy az elhunytak lelkeit gyűjtse és szállítsa le. Ezeket a varjakat a játék Reapereknek nevezi. Tollas karakterünk munkája a lelkek gyűjtésén kívül még a végtelen papírmunka és a mogorva főnökök hallgatása. Ez az irodahelység szolgál majd a játék központi tereként is, ahonnan ajtókon keresztül léphetünk át a zónákba további lelkek begyűjtésére. A terület monotonitását kiemeli az is, hogy az összes többi területtel szemben itt minden csak fekete és fehér. A játék sztorija akkor kezdődik, amikor a karakterünk épp begyűjtendő lelkét valaki ellopja. A játék világában, ha nem teljesíted a kiszabott lélek kvótád, akkor lényegében véged van.
A játékot két nagy részre bontanám mechanikailag: a boss fightok és minden más. Aki esetleg játszott a készítők előző játékával az nem lesz meglepve azon, hogy mennyire technikás és kreatív harcok várnak ránk az egyes bossok esetében. A Titan Souls egy pixel-art boss rush játék volt, ahol szintén kemény harcok vártak ránk és sokan nem is fejezték be emiatt a játékot. A harcok itt is hasonlóan alakulnak, de valamivel barátibb nehézséggel társul. Ráadásul most nem csupán bossok termei között járunk, hanem van egy kalandjáték eleme is. Itt karakterekkel találkozunk, logikai feladványokat oldunk meg(de ezektől sem kell megijedni) és még egy labirintus szerű barlangokon is keresztül megyünk.
Az irányítás kontrollerrel és billentyűzet+egér kombinációval is kényelmesen használható. Nagyon reszponzív és ha valamit elrontottam, azt mindig éreztem, hogy nem az irányítás hibájából történt. Egyedül annyi, ami esetleg negatívum lehet benne, hogy a billentyű+egér irányításnál az íj használata egy kis megszokást igényel. A kontrolleres irányítása sokkal pontosabbra sikerült, de csak egy kis gyakorlás kérdése és nem lesz gond vele. Az irányítás maga nincs túlbonyolítva. Van egy szimpla támadásunk, egy chargeolt támadásunk, lövés gomb, a souls-like trademark dodge gomb és a négy fegyver slot. Pozitívum, hogy mindkét irányítás opció esetében módosítható a gombkiosztás.
A checkpoint rendszer biztosan gondot fog okozni a gyengébb játékosok számára ugyanis elég sok esetben nagyon távol van a halálunkhoz képest a respawn pont. Különösen igaz ez a végső bossfight előtti szekcióra, ami lényegében egy endurance run. Spoiler nélkül tudom javasolni, hogy a külvilágban található rejtett HP növelő darabkákat szorgalmasan gyűjtögessük, mert szükség lesz rá, ha el szeretnénk kerülni egy frusztráló befejező szekciót. Olvasgatva a Steames felhasználói visszajelzéseket sokan viszont az egész játék során nem tudtak összegyűjteni annyit belőle, hogy egyetlen bart is upgradeljenek a HP csíkon. Hasonlóan fontos a rövidítő útvonalak kinyitása is, bár ezek is néha csak minimális rövidítést nyújtanak. Szerencsére ahogy haladunk előre a sztoriban érezhetően erősebb lesz karakterünk és egyre könnyebben vágjuk át magunkat az arénaharcokon.
Vampire Therapist, mert a halhatatlan vérszívóknak is oda kell figyelniük a mentális egészségre.
Az utóbbi idők egyik legjobb, kifejezetten mozivászonra készített akció-vígjátéka megy a mozikban, vétek lenne kihagyni…
A The Planet Crafter egy terraformálós csavarral az túlélő sandboxból egy bolygóformáló élményt alkot!
Túlélő lövölde, mely a Call of Duty zombis módjából és a Killing Floor játékokból merít…
